Gazdák Lapja, 1907. december (6. évfolyam, 49–52. szám)
1907-12-27 / 52. szám
december 27. 3-ik oldal GAZDÁK LAPJA ennek az okszerű kihasználását is munkába akarja ! venni. Az agyag-félék feldolgozását szintén. Az erdőipar terén hasonlóképen egész nagy tevékenységsorozat várna alkalmas módon való magoldásra. A felsoroltak mellett mezei vasutak, öntözőtelepek és egyéb beruházások elősegítését is munkálni kívánja. A vizierőket és földgázforrásokat hasznosan szándékozik kihasználni. Figyelemmel kisérné továbbá a mezőgazdaság terén beálló bel- és külföldi mozgalmakat és meghonosítani szándékozik hazánkban a mezőgazdasági ipar körében vágó találmányokat és iparágakat. Mindezen nagy tervek kivitelére és az ipartelepek szakszerű ellenőrzése végett a részvénytársaság műszaki osztályt is szándékozik szervezni. A műszaki osztály feladata lenne azután azon hatalmas munkasorozat, mely a különböző, számos nagy jelentőségű kérdéssel kapcsolatba hozható. Szóval, amint ezekből látjuk, a Mezőgazdasági Iparfejlesztő Részvénytársaság alapitói nagyon sok mindenféle tervet szőnek. Ha a társaság meg alakul, ami az aláírók személyét tekintve nagyon valószínűnek ígérkezik, bizonyos, hogy az említett teendőkben azok fejlődésére üdvös befolyást fog gyakorolni. Az alakulás élén Széchenyi Emil gróf áll, az alaptőke két és félmillió korona. Az alakulás a közel jövőben várható. A hazatérők ügye. Az amerikai visszavándorlók száma folyton szaporodik. Az óriás hajók mindig nagyobb és nagyobb számmal teszik Fiúméban partra honfitársainkat, kiket a kivándorlási kirendeltség igyekszik megfelelő állásokba juttatni. New-Yorkból érkező hírek szerint ! a múlt héten több mint 75.000 ember több- | nyíre magyar,, tót, olasz és lengyel szállott hajóra a new-yorki kikötőben és az Egyesült-Államok minden részéből bejövő jelentések szerint a jövő héten annyi ember fogja elhagyni Amerikát, mint eddig még soha. Általában arra számítanak, hogy az év végéig ötszázezren térnek vissza hazájukba. E helyzetnek kétség kiviil a pénzügyi válság az oka. Csak hogy a magyar telepekről szóljunk, például Brigedportban 2000, Bethlenemben 3500, Sharonbán 2000, South-Brendben 500, Pittsburgban 4000, Csikágóban 3000 ember vesztette kenyerét. Hogy meddig tart a válságos állapot, azt senki sem tudja. Annyi bizonyos, hogy az idei tél a legszomorubb telek egyike lesz, ami csak valaha ' volt Amerikában. Az amerikai sajtó és közvélemény természetesen rossz szemmel nézi a nagy visszaván- dorlást, mert amint kiszámították, a hazatérő csomó ember körülbelől 69 millió dollárt visz ki Amerikába épen most, amikor a rendesnél jóval kisebb a készpénzforgalom. Az amerikaiak azt hiszik, hogv a bevándorlók csak fejőstehénnek nézik Amerikát, de nem gondolnak arra, hogy kenyéradó második hazájukkal szemben kötelességeik is vannak. E rossz véleménynek meg is van már az eredménye. A pennsylvániai puhaszén- és koksz-társaságok elhatátozták, hogy | ezután vállalataiknál csak angolul beszélő (vagyis j amerikai) munkást alkalmaznak és a maridslandi gyár- [ telep, amely jó munkaidőben 50—60.000 munkásnak I ad kenyeret az Egyesült államok nyugati partján fekvő hajógyárakban, elhatározta, hogy munkát csak olyanoknak ad, akik már amerikai állampolgárok. Azonban, mint szomorúsággal értesülünk, az amerikai veszedelmes gazdasági állapotok nem csökkentették a kivándorlást, sőt ellenkezőleg most is sokan akadnak olyan szerencsétlenek, akik nem okulnak az ijesztő példákon, hanem tele reménységgel itt hagyják hazájukat. Különösen a Délvidékről vándorolnak ki sokan. A Bácskából és Torontálból époly nagymérvű a kivándorlás, mint a múlt esztendőben. Ez elszomorító jelenség oka az, hogy a Délvidéken titkos kivándoriási ügynökök garázdálkodnak, akik nem csiphetők el azért, mert a nép között a falvakban bizalmi állásokat foglalnak el. Van pap, tanító és biró, aki előmozdítóként szerepei a kivándorlásnál. Nem bujtogaínak ezek, hanem egyszerűen azt cselekszik, hogy az amerikai munkásviszonyokról dicsérőleg beszélnek és ezáltal felébresztik az amúgy is szűkös viszonyok között élő parasztokban a vágyat a szerencsepróbálás után. A felettes hatóságoknak kellene meggátolni alantas közegeiknek ez embertelenségét. Hiszen valóságos kannibáli lélek kell hozzá, hogy együgyü szegény embereket, hitvány önérdekből a mészárszékre, a biztos nyomorúságba és züllésbe kergetnek azok a jó urak . . . Irodalom. Gyümöícsészeti lexicon lesz a cime annak a kertészeti irodalomban egyedül álló és hézagot pótló könyvnek, amelyet Eötvös Lajos gyümölcskertész ad ki 1908. január havától kezdve. Negyedévenként megjelenő füzetekben. A köuyv 1500 cim alatt betűsorban fogja gyakorlati alapon, részletesen ismertetni a gyü- mölcsészeíben előforduló összes szakdolgokat, A fontosabb szakközlemények könnyebb megérthetésére, főképp a gyümölcsfák nevelése és metszésénél, több mint 400 ábra és kép fog szolgálni, Előfizetési ára: egy évre (4 füzet) 4 korona, félévre (2 füzet) 2 korona, mely szerző címére Eötvös Lajos Tarczal (Zemplén megye) küldendő be. A baromfitenyésztési pályázatok, melyekre a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület tűzött ki dijat, még mindig nem érkeztek be az összes bírálóktól, de reméljük, hogy a legközelebb közölhetjük a pályázat eredményét. Addig is kérjük tehát az érdeklődőket, hogy türeiemmel lenni szíveskedjenek. Hírek. — Lapunk olvasóinak boldog újévet kívánunk. — Eljegyzés. Poszvék Nándor a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület titkára, a Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet ügyvezető igazgatója, lapunk főszerkesztője folyó hó 24-én jegyezte el Monoron, Novák Emil bérlő leányát Novák Erzsiké kisasszonyt. — Ügyészi kinevezés. Ő felsége a király az országgyűlési képviselővé választott dr. Papp Béla királyi ügyész utódjául a Szatmár-németii kir. ügyészséghez dr. Szabó Zoltán szegedi kir. alügyészt nevezte ki. (Venyige) szecsHaVig j, Sf?uj «t megtekinthető i megeiereihető a Szalmára, toll. Egyesület Fagyaszt, és Értékesítő Szöreteseténél Szaímáron, vagy annak bármely fióktelepénél 36 korona árban mely egyszerű, olcsó nagy munkaképességű s csak egy embert igényel, különösen kisgazdáknak es szőllőtulajdonosoknak rendkívül fontos, Kovács Mihály szabadalma '
