Gazdák Lapja, 1907. november (6. évfolyam, 44–48. szám)
1907-11-22 / 47. szám
2-ik oldal GAZDÁK LAPJA november 22. séges időben jobban hullámzik mint bármi más cikknek. Hisszük s reméljük, hogy a kormány megfogja találni a kivezető utat eme nyomorúságos állapotból s nem soká nézi összetett kezekkel, hogy mint megy tönkre gazda, kereskedő egyaránt. iR* Mezőgazdasági törvény rövid foglalata. Mezei földbirtokát gazdaságilag mindenki szabadon használhatja. A nyomásos gazdálkodás fentar- tása tárgyában a birtokosok két harmadrésze határoz. A közös legelőkön a legelőrendtartást az érdekelt birtokosok közgyűlése állapítja meg, melynek határozatait a községi elöljáróság hajtja végre s ez állapítja meg az ugar, tarló, rét és legelő legeltetésének idejét s gondoskodik az apaállatok beszerzéséről és eltartásáról. Vízmosás vagy vízmosás veszélyének kitett területeken a legeltetés eltiltható. A kopár területek befásitandók. Kendert és lent áztatni csak a hatóság által e célra kijelölt helyen lehet. Legeltetni csak kellő felügyelet mellett lehet. A pásztorokra, valamint az állatok legeltetésénél való felügyelet módozataira nézve szabályrendelet intézkedik. Közös, vagy községi tulajdont képező legelőkön s a nyomásos gazgálkodásnál lovat, szarvasmarhát és sertést legeltetni rendszerint csak ménesben, csordában s nyájakban vagy csürhékben szabad. Égy évnél idősebb méncsikók és félévnél idősebb bikaborjuk csak elkülönített helyen legeltethetők. Minden községben a hasznos állatok száma a közös legelőre bocsátás előtt összeírandó és egészségi állapotuk megvizsgálandó. A állattenyésztésre vonatkozólag a törvényhatóság határrozza meg az apaállatok számát, de azoknak megszerzéséről a községi elöljáróság, vagy a birtokossági tanács gondoskodik. Ha valaki a saját apaállatát párzás végett másoknak átengedni akarja, ezt csak a járási mezőgazdasági bizottság által kiállított bizonyítvány mellet teheti. A birtok határai minden birtokos által a törvényhatósági szabályrendelet értelmében látható módon megjelölendők. Á határjelek körüli vitás kérdéseket a községi elöljáróság egyezség utján igazítja el, s ha ez nem sikerül, a szolgabiró vagy alispán, vagy a rendes bíróság határoz. A dőlő-utak arra valók, hogy mindenki a birtokához juthasson s erről a község tartozik gondoskodni. A dülő-utakra az elöljáróság ügyel fel, de azoknak jó karban tartása az érdekelt birtokosok kötelessége. A posta a dülő-utat szabadon használhatja. Marhahajtó-utak minden községben kijelölendők és ezek jelzőtáblával ellátandók. Faiskolát — mely egynegyed kataszteri holdnál kisebb nem lehet — minden község tartozik felállítani s fenntartani. Erről, valamint az utakra és közhelyekre kiültetett fák gondozásáról az elöljáróság intézkedik. A faiskola kezelésével a néptanító bizható meg, aki köteles az iskolás gyermekeket a fatenyésztésben gyakorlatilag oktatni. A selyemtenyésztés miatt a szeder- (eper-) fa, kosárfonás miatt a kosár-füzvessző-tenyész- tésre különös gondot kell fordítani. A faiskolából nyert csemeték a futóhomok megkötésére, a vízmosásos helyek, kopár területek, közutak, utcák, terek közlegelők befásitására szolgálnak, az ide fel nem használt csemeték eladhatók. A hernyóktól, hernyófészkektől, lepketojásoktól tartozik mindenki összes fáit és bokrait megtisztítani március végéig, valamint a későbben mutatkozó kártékony hernyókat és cserebogarakat is elpusztítani. A hernyók, hernyófészkek és hernyótojások megégeten- dők. A szomszédos erdőből harminc méternyi széles területen a hernyó kiirtható. A szerbtövis, aranka, gyom, gaz a birtokról és utakról kiirtandó. Aratáskor vagy kaszáláskor a gyomfoltokat meghagyni tilos. Ezek összgyüjtendők és el- égetendők. A hasznos madarak pusztítása, fészkeinek és tojásainak elszedése és árulása tilos. Kirepült méhrajokat másnak telkén is elfoghatja a tulajdonos, de ha két nap alatt nem keresi, a raj azé lesz, akinek birtokán letelepedett vagy aki azt elfogja. Ha a méhesben ragadós költés-rothadás üt ki, a rothadásos törzsek megsemmisítendők. A szőlőmivelés érdekében, ahol a határban száz kát. hold vagy ennél nagyobb terület s húsznál több birtokos van, ott hegyközség alakítandó, amely intézkedik a szőlőügyekben, megalakítván a hegyközségi rendtartást. A mezőőrökről a község, a hegyőrökről a hegyközség tartozik gondoskodni. A mezőőrök javadalmazásáról a birtokosok tartoznak gondoskodni és pedig mindazok, akiknek száz kát. holdnál kisebb birtokuk van. A mező- és hegyőri szolgálatra csak kifogástalan előéletű emberek fogadhatók fel, s ezek a főszolgabíró előtt esküt tesznek, erről bizonyítványt és jelvényt kapnak, mely utóbbit szolgálat közben látható helyen viselni tartoznak. Ezeknek hivatalos felszólítására mindenki engedelmeskedni tartozik, a kártételen kapott egyént rnegzálogolhatják s ha zálogot nem akar adni, az elöljárósághoz bekísérhetik, a tilosban kapott állatokat kötelesek behajtani, a baromfit, ha behajtani nem tudnák, megölhetik. A károk megbecslése az őrök kötelessége, de ha a károsított vagy kárttevő nincs megelégedve az őr becslésével: 3 nap alatt a községi elöljáróságot felkérheti a kár megbecsülésére. Kárdij követelhető a kártérítés helyett s ez legelőkön : egy lóért, öszvérért, szamárért vagy szarvas- marháért egy korona, egy kecskéért hetven, sertésért jtlílÉCI piáiiigkli ttfiPÖZlttktlCII CSZlj8Z(Íl(£rídctiKal»áf-roMáH,leB{sh«rcaagti«titőgépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményének legjobban megfelelő általános terménytisztitáshoz berendezett különleges gépeket, szelelö és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni! —Minden esetleges kérdezésekre azonnal és díjtalanul válaszolunk.— Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és Ért. Szövetkezete Szatmárit, Verbőci-utca 5-ik szám KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztitó gépgyára Hódmezö-Vásárhelyen. Telefon 69. szám. 430 1905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve, 52—48 Sürgönyeim: Kalmár-rostagyár.
