Gazdák Lapja, 1907. november (6. évfolyam, 44–48. szám)
1907-11-15 / 46. szám
november 15. GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal mondott. Sajnálattal vétetett tudomásul és helye a legközelebbi közgyűlésen fog betöltetni. Olvastatott Szeidl Ambrus, az „Országos Központi Hitelszövetkezet“ vezérigazgatójának a Szövetség Elnökéhez intézett levele a vármegyei közpénzek elhelyezése tekintetében. Ezen kívánság a közgyűlés tárgysorozatába fog felvétetni. Tárgyaltatott Szelley Sándornak egy hitelszövetkezet ellen beadott panasza amiatt, hogy ezen szövetkezet 8% kamatot szed adósaitól. A jelenlegi pénzviszonyok mellett az intézőbizottság a 8% kamatszedést indokoltnak tartja. Elnök bejelenti miszerint több kérés érkezett hozzá a Központ egy körlevelének azon intézkedése miatt, melyben a szövetkezetek igazgatóságait íigyel- gyelmezteti, hogy olyan uj tagokat ne vegyenek fel, kik eddig kivonván magukat a szövetkezeti mozgalomból, most csak az olcsó kamat miatt lépnének be nagy hiteligényekkel a szövetkezetbe. Az intézőbizottság egész természetesnek találja a Központ ezen in- tézkédését, mert igazságosabb és méltányosabb, hogy a régi tagok élvezzék a hitelszövetkezet nyújtotta előnyöket. Elnök indítványára elhatározza intézőbizottság, miszerint érintkezésbe lép a hegyvidéki kirendeltséggel oly célból, hogy bizonyos megállapodások léte- sittessenek a kirendeltség által Ugocsa vármegyében felállított szövetkezetek és a Szövetség között. A megállapodások keresztülvitelével elnök, titkár, továbbá dr Varga János, Dimand Lajos és Damjanovich Tivadar intézőbizoítsági tagok bízattak meg, A magyarság temetője. Nagyon helyesen volt mondva a Gyáriparosok Országos Szövetségének a kivándorlást tárgyaló kongresszusán, hogy a kivándorlás első sorban is erkölcsi kérdés. Az bizony. Az maga teijes valójában. Sokan, ezren és ezren vándorolnak ki, akik idehaza is megtudnának, ha tán nem is urason, de mindenesetre becsületesen élni és fájdalommal tapasztaljuk, hogy a kivándorlásnak egyik főoka az, hogy népünkben erősen meggyengült a haza iránti szeretet, a nemzethez való ragaszkodás és óriási mértékben uralja a sziveket a meggazdagodási vágy, a pénznek és vagyonnak szinte hihetetlen imádata. A dollár az, mi a kivándorlás kérdésében a legnagyobb szerepet játsza. Az Amerikából hazakerülő dollárok elvakitják az embereket. Az Amerikából haza irt levelek valósággal megtévesztik a mi becsületes magyar népünket is. Mert az amerikai levelek sokszor pénzzel béleltek. Az amerikai életet hamis színnel festik. Az amerikai magyarok csak jót írnak haza. Hogy mily keservesen keresik meg a dollárokat, azt elhallgatják. Hogy örökös élet- veszedelem között baromi munkát végeznek, azt gondosan eltitkolják. Hogy ma ezt a társukat ölte meg a bánya, tegnap meg a másikat; hogy a gyárak gyilkos gépei tucaíszámra szedik a magyarok közül áldozaía- ikait s a vasutak is halom számra ölik a szegény magyart s az izzó acél is magyar vérrel oltja szomját, azt elhallgatják az amerikai levelek, aminthogy arról se számolnak be soha, hogy hány és hány koldusa van Amerikának. De amit az amerikai levelek nem írnak meg, azt kötelességszerüen, tisztünkhöz híven megírjuk mi. Kik a kivándorlás ellen állandó rovatot nyitottunk. Szivünkben a dollárok zengése nem nyoiíija el az igazság iránti érzéket. A dollárok hatalma nem oly erős, hogy meg ne lássuk fényén és csillogásán keresztül is a veszedelmeket a maguk meztelenségében. Mi tudjuk, hogy mily nehéz a sorsa Amerikában a szegény magyarnak. Tudjuk, hegy mily nehezen dolgozik, hogy mennyi verejtéket hullat a dollárokért. Ismerjük az ezernyi veszélyt, mi nyomon kiséri. És tudjuk, hogy a szeréncseíienüi járt szegény magyar embernek mi a sorsa. Élete valóságos kálvária. És ha csak az ő életéről volna szó. De az édesanyák és gyermekek szive kenyér után zokog. A derék, jobb sorsra érdemes apától várja a levelet s a levéllel együtt a dollárokat s a levél helyett a rideg hivatalos irás kopogtat a szerető feleség ajtaján, néhány szóval elmondva, hogy a hűséges férj és derék családapa szive megszűnt dobogni, vagy maga a megcsonkított, testben-léiekban egyaránt megtört férj és apa érkezik haza, hátán koldustarisznyával kezében koldusbottal. Nem mese ez hanem élő valóság. A megtörtént tényekből levont egyszerű igazság. Amerika gyártja a nyomorékokat. Nincs olyan magyar telep, melynek ne volna magyar koldusa és nincs olyan nap, hogy a konzulátusok ajtalán ne kopogtatna több letört, szegény magyar alamizsnáért esdekelve vagy azért könyörögve, hogy a konzulátus az állam költségén küldje haza. Ezeket is mind ajánljuk a kivándorlók figyelmébe. «■». A tyúkok takarmányozása. A tyúkok takarmánya legyen változatos, legyen tápláló és egészséges. A táplálék mennyisége és minősége nagy befolyással van a iyukok miként való fejlődésére, egészségére és termelő képességére. A szakszerűen táplált tyúkok gyorsan és szépen fejlődnek, jól szaporodnak és mindenféle betegségnek sokkal jobban képesek ellent állani. Nem szabad az állatokat soha sem túl etetni, mert a túlságos etetés különösen kevés mozgás mellett károsabb következményekkel jár, mint a kellőnél szükebb táplálás. Ha állataink állandóan jó húsban vannak, elég frissek és takarmányozás után még mindég és jó kedvvel keresgélnek, helyesen takarmányoztunk. Naponként kétszer szokás takarmányozni: reggel és este felé. A reggeli takarmány legyen lágy, álljon összezúzott burgonyából, amit árpa, kukorica vagy zab darával, vagy korpával jól összegyúrunk. Adjunk ezen keverékhez jól felvagdalt hagymát, ha van zöldséget és értéktelenebb főtt vagy nyers húst. Némelyek igen helyesen ezen keverékhez kevés porrá tört borsót, paprikát, vagy sót is szoktak adni; ügyeljünk azonban, hogy ez" a felhasználandó lisztben vagy a keverékhez adandó lanyha viz'oen kevertessék be, mert a tésztában szét nem keverhető, hanem egyes helyekre tapad. Lehet még ezen keverékhez hozzá adnunk mindenféle konyha hulladékot, apróra törött tojás héjat stb. Ezen lágy táplálék télen lehetőleg melegen adandó a tyúkoknak s mindig csak akkora mennyiSiá&llalmazatt ú„j> P ß litte UJ mely egyszerű, olcsó nagy munkaképességű s csak egy embert igényel, különösen kis gazdáknak és szőllőtulajdonosoknak rendkivüj fontos, Kovács Mihály szabadalma Ermiliályfalváo, negtekíalbetó s megszerezhctö a Urnára, fiad. Egyesület Fogyaszt, és Értékesítő Szöveíoíeténéi Szatniáfon, vagy annak bármely fióktelepénél fii korona árki
