Gazdák Lapja, 1907. november (6. évfolyam, 44–48. szám)
1907-11-15 / 46. szám
4-ik oldal GAZDÁK LAPJA _______________ november 15. ségbe n, a mennyit az állatok egyszer teljesen fel tudnak enni. A délutáni etetés, szemes takarmányból áll. A szemes takarmányt rendesen össze szokták keverni. Mi azonban ezt többféle okból nem tartjuk célszerűnek. Legjobb januártól szeptemberig a hét 1-ső napján zabot, 2-ik napján árpát,, 3-ik napján búzát, 4-ik napján kölest, 5-ik napján megint árpát, 6-ik napján ócsut és 7-ik napján kukoricát etetni. Szeptembertől januárig a hét 1-ső napján árpát, 2-ik napján búzát, 3-ik napján kukoricát; a 4-ik napon megint az árpánál kezdve etetni. Minden alkalommal csak annyit adagoljunk, a mennyit állataink egyszer felszedni képesek. Az árpa, köles és a búza kicserélhető óesuval, itt azonban nem számolhatunk arra, hogy állataink teljesen felszedik az eléjük dobott magot. Miután télen nélkülözik állataink a szükségeltető zöldséget, célszerű nekik a magtápot félig kicsirázott állapotban, felvagdalt répát s savanyított káposztát is adni. A vízre nagy figyelemmel legyünk. A viz, ha nem friss és tiszta, káros befolyással van a baromfiak egészségi állapotára. A tyúkok vizében, a mely naponta legalább is 2-szer cserélendő ki, mindig rozsdás vasat kell tartanunk. Jó még a vízbe 1—2 darab szénparázst is tenni. Magától értetődik, hogy az ivó edényeket a legnagyobb tisztaságban kel! tartani. Hogy ezekbe akár maguk a tyúkok, akár más állatok bele ne piszkolhassanak, célszerű az ilyen edényeket egy olyan ieboritóval ellátni, melynek csakis oldalnyilásain juthatnak a tyúkok a vízhez. Irodalom. „Köztelek zsebnaptár“ 1908. Szerkesztik Ru- binek Gyula az OMGE. igazgatója és Szilassy Zoltán a GEOSZ. titkára. 2 kötet ára 4 korona. A Köztelek ezen gazdasági zsebnaptára ezen kötetével a 18-ik évfolyamba lép. A szerkesztők híven az előző évekhez kifejtett törekvéseikhez a zsebnaptár ezen évfolyamát is jelentékenyen kibővített alakban bocsátják közre. A szükséges kibővítések folytán, továbbá a zsebnaptár könnyebb kezelhetősége végett a jelen évfolyam már két kötetben jelent meg, amelyeknek az elseje a naptár és a különféle gazdasági, könyvviteli adatok bejegyzésére szükséges rovatolt jegyzékeket és az országos vásárok felsorolását tartalmazza, minek folytán a tulajdonképeni zsebnaptár mellett, hogy céljának teljesen megfelel, zsebben könnyebben hord- hatóvá válik és igy kezelése kényelmesebb. A zsebnaptár előző évfolyamaiban foglalt s a gazdaság gyakorlati vitele közben szükséges különböző adatok és szakközlemények képezik a zsebnaptár második kötetét. Ezek az adatok és közlemények ezen évfolyamban az előzőkhöz képest jelentékenyen kibővítve és teljesen kiigazítva vannak. Különösen ki kell emelni, hogy a szakközleményeknek rendes tartalmán kívül a növénytermelésre és az állatforgalomra vonatkozó adatok számos oly uj közleménnyel vannak kibővítve, amelyeket a szerkesztők a gazdasági tudományok mai állásának megfelelőleg szükségesnek látták felvenni s amelyek a könyv hasznavehetöségét jelentékenyen emelik. így különösen ki kell emelni herefümagkeve- rékek egybeállítására, a legjobb füvek ismertetésére, a vetőmagtermesztésre és nemesítésére, a külfölddel kötött állategészségügyi egyezmény alapján a külföldi állatforgalomra, az élőállatok belföldi forgalmánál ezek vasúti száliitására vonatkozó adatokat és szabályokat, továbbá az uj cselédtörvény ismertetését és a gazdasági intézmények cinre alatt a gazdák által igénybe vehető gazdasági közintézmények ismertetésére vonatkozó uj részleteket. A zsebnaptár egész tartalma oly kimerítő és hasznavehető, sőt a gyakorlati gazdálkodás terén egyenesen nélkülözhetetlen útbaigazításokat tartalmaz, hogy ezeknél fogva a csinos kiállítású könyvet, mely minden könyvkereskedésben megszerezhető, olvasóinknak a legmelegebben ajánljuk. Hírek. — Esküvő. Nemes András szatmári nyomdaíu- lajdonos, lapunk nyomdásza, november 16-án délelőtt fél 11 órakor vezeti oltárhoz Kaszanitzky Margitkát a turterebesi róm. kath. plébánia templomban. — Szatmárvármegye főispánja meghirdette a Szatmármegyei általános tisztujitásra vonatkozó pályázatot. Választás alá kerül az alispáni, a főjegyzői, a hat aljegyzői, tiszti-főügyészi, alügyészi, az árvaszék elnöki, a hat árvaszéki ülnöki, a kilenc főszolgabirói és tizenhárom szolgabirói állás. Javadalmazások : alispánnak 6400 K fizetés, lakás, 1400 K utiátalány, 360 K szolgatartás, 240 K lótartás, a főjegyzőnek 4800 K fizetés, 720 K lakpénz, 240 K szolgatartás, az aljegyzőknek 3600, 2600, 2000 korona a fizetésük, 600, 480 és 420 K a lakpénzük, a főügyésznek 4800 K fizetés, 720 K lakpénz, alügyész 2600 K fizetés, 480 K lakpénz, árvaszéki elnök 4800 K fizetés, 720 K lakpénz, ülnökök 3600 K fizetés, 600 K lakpénz. A főszolgabíróknak 3600 I< fizetés, 500 K irodai átalány, lakpénz, esetleg természetben lakás, irodahelyiség; a szolga- biráknak 2600 K a fizetésük, és lakpénz. A pályázati kérvények a főispánhoz címezve dec. 6-ig nyújtandók be. — Adóbevallások benyújtásának határidői. Az adóösszeirásra és kivetésre záros határidő lett kitűzve, erről az adóköteleseket oly felhívással értesiti a Szatmár városi számv. adóhiv. főnök, hogy a kapitányi hivatal utján közhirré tett „Hirdetményiben megjelölt adóbevallásokat a városi hivatalnál nyújtsák be: 1. A házbérjövedelem f. év nov. 30-ig. 2. Minden haszonhajtó foglalkozás, üzlet, vállatból eredő jövedelemről, mely 1907. évben keletkezett, a kiadott III. oszt. kér. adó vallomási ivet 1908. évi jan. hó 20-ig. 3. Állandó fizetés, kegy, nyugdíj és íiszetletdij IV. oszt. kér. adóalapját képező jövedelem 1908. évi jan. 31-ig. 4. Tőkekamat és járadékadó alapját képező jövedelem 1908. évi jan. 15-ig. 5. Ingatlanra bekebelezett terhek utáni kamatok vallomási ivét mostantól 1908. évi jan. 31-ig a városi adóhivatalnál nyújtsák be — A közigazgatási tisztviselők összeférhetetlensége. A belügyminiszter rendeletileg utasította az összes vármegyék főispánjait, hogy a közigazgatási tisztviselőket az összeférhetetlen állások elfoglalásától és megtartásától tiltsák el. így az alispánok és a központi tisztviselők a vármegye területén bárhol, a szol- gabirák pedig a járásaikban levő pénzintézeteknél sem igazgatósági, sem felügyelő-bizottsági tagságot nem vállalhatnak, vagy ipari és kereskedelmi vállalatban nem részesedhetnek. Ha valamelyik közigazgatási tisztviselő a főispán ez irányú felhívásnak haladéktalanul eleget nem tenne, ellene a fogyelmi eljárást meg kell indítani. Előrelátható, hogy rövid idő alatt számos magasabb állású közigazgatási tisztviselő nyugdíjazását fogja kérni, csakhogy nagy jövedelemmel járó, de összeférhetetlen állásait megtarthassa.
