Gazdák Lapja, 1907. október (6. évfolyam, 40–43. szám)

1907-10-25 / 43. szám

GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal október 25. a debreceni kereskedelmi és iparkamarának azon át­iratára, melyben állásfoglalásra kéri a vármegyét a szeszkontingensnek a mezőgazdasági szeszgyárak ré­szére leendő kiterjesztése ellen. Az ülés tökéletesen belátja, hogy a városok ál­lásfoglalása az ellen, iparuk érdekében indokolt, ellen­ben a mezőgazdasági érdeket sokkal nagyobb jelen­tőségűnek tartja, semhogy nehány szeszgyár s nehány ipari város anyagi érdekének ezt alárendelni szabad volna, s igy épp a vármegye törvényhatóságától el­várja, hogy e kérdésben a kamara kívánsága elől el­zárkózik s éppen ellenkezőleg a szeszkontingensnek a mezőgazdasági szeszgyárak részére való kiterjesztését sürgeti. A debreczeni kereskedelmi és iparkamara véle­ményt kér a piaci drágaság oka iránt. Az ülés a drágaságot részben, pl. hogy drága­ságnál a mészárosok kartellszerü összebeszélésében, legtöbb esetben azonban — pl. baromfitermékeknél — a közvetítő kis kereskedelem kapzsiságának tulajdo­nítja, úgy hogy termelőtől a fogyasztó direkt vásárolni képtelen. Olvastatott a Veszprémmegyei Gazdasági Egye­sület és a Tapolczai Gazdakör átirata szőlő és dohány jégkár elleni biztosítása általánossá -tétele tárgyában. Az ülés Dr. Böszörményi Emil választmányi tag indítvá­nyát magáévá téve, a kényszer biztosítást már elvi szempontból sem pártolja. Titkár jelenti hogy az első magyar általános bizto­sitó társulat folyó évi jégkár jutalék fejében 722 K 66 fillért utal ki. Az ülés a jelentést örvendetes tudo­másul veszi. Titkár előterjeszti Schvarcz Adolf reszegi-i lakos nagybérlő kérelmét, takarmánynak kedvezményes va­súti szállítási dij kieszközlése tárgyában. Az igazga­tóság a kérvényt tekintettel a gyenge takarmány ter­mésre, a minisztériumhoz pártolólag felterjeszteni ha­tározta. Titkár jelenti, hogy a „Népszerű Baromfitenyész­tés“ cimü 100 koronás pályázatra a kitűzött időre 4 pályamű érkezett be. Ezeknek elbírálására az igazga­tóság Bartha István állattenyésztési felügyelőt, Bo­dor Elek, valamint Szilágyi Tréger Albert tagokat kéri fel. A titkár jelentést tesz a pécsi gazdasági kong­resszusról, melynek főtárgyánál, a mezőgazdasági ér­dekképviselet kérdésénél a megyei rendszer hívei túl­súlyban voltak. — A kongresszuson a kérdés szava­zásra nem bocsájtatott, ellenben kimondatott határo­zataiig, hogy a Gazdasági Egyletektől beérkezett írás­beli vélemények összefoglalását terjesztik a földmive- lésügyi miniszter elé. Az ülés nem tartaná helyesnek, hogy a Gazda­sági Egyesületeket legközvetlenebbül érdeklő ily fon­tos kérdésben minden tényező megnyilatkozásának tér nyujtassék, csupán az Egyesületek Szövetsége nagy­gyűlése ne foglalkozzék a kérdéssel, azért elhatározza, hogy feliratilag határozottan kéri a Szövetséget, hogy a kérdést a nagygyűlés tárgyai közzé felvenni, s a vélemények biztos kialakulása érdekében épp azt a kérdést hogy a képviseletet rendszerint megyénként, avagy több vármegyéből álló kerületenként óhatjuk-e szerveztetetni, szavazással eldönteni szíveskedjék. Ha­sonló előterjesztésre felkérendők az összes társegyle­tek is. A Szatmáron létesítendő tejcsarnok ügyében az ülés folyó hó 30-án Szatmáron, az érdeklődőket érte­kezletre összehívni határozza. Az ülés örömmel veszi tudomásul hogy az idei 2 tenyész állatdijjazás egyike folyó évi november hó 7-én Erdődön lesz megtartva. Ujtagul felvétetik: Láczay Zoltán aranyosmed­gyesi nagybérlő. Tárgysorozat kimerittetvén elnök az ülést bezárja. Á zsizsik. A hüvelyes vetemények közül a legkedveltebbek egyike a borsó, még pedig nemcsak azért, hogy gazdag foszfor tartalmánál fogva mint kiváló csont­képző tápszer hat az emberi és állati szervezetre, de másrészt gazdagítja a talajt, mert természeténél fogva légeny gyűjtő; ezenkívül nagy tömegével kitűnő zöld trágyát szolgáltat és nagyon hamar kifejlődik. Érdemesnek találjuk egy amerikai kísérleti állo­másnak, a borsó nagy menyiségben való termelé­sére vonatkozó tapasztalatait közölni. Nagy baja a borsónak s a borsóíenyésztést nagyban befolyásolja s azért van oly kevés barátja, kivéve a zölden való felhasználást, mivel a borsó nagyon könnyen meg- zsizsikesedik. Tavasz felé ez a bogár kivágja a borsó lisztjét és csak héját hagyja meg. A jelzett kísérleti állomás szoros vizsgálat alá vette ezt a kártévőt. Kitűnt, hogy ez a tojásait a borsó hüvelyeire rakja le és itt kikelve bebújik a hüvelybe és annak legközelebbi szemében othoniasan elhelyezkedik. Itt marad egész tavaszig s elvégezve kártételét, az uj ültetéssel ismét bekerül a földbe. Elszaporodása és széíhurcolása tehát a vető­mag utján történik és itt kell erélyesen megtámadni, hogy az ültetéssel ne vigyük bele a talajba. Ezen kártevő ellen a jelzett kísérletező állomás jóvoltából most már egészen biztosan tudunk véde­kezni. Azonban itt is úgy vagyunk, mint a többi élős- divel szemben, hogy hiába védekezik egy-két vagy nyolc-tiz gazda, ha a többiek zsizsikes magot ültet­nek. Mert ez a bogár is nagyon szívós életű, nagy távolságokra el tud repülni és ösztönszerüleg meg­érzi a legközelebbi borsóültetvények holléttét és oda telepedve folytatja káros szaporodását. E részben tehát biztos segítségül csak az szolgálna, ha a magkeres­kedések jutányos áron csak kizárólag becsávázott, borsómagvakat árulnának és a közvélemény érdeklő­désének " bevonásával mindenkim biztosíthatnának, hogy ha ilyen magot ültetnek, megszabadulnak e kártevőtől és igy a borsóülíetés, amint megérdemli, általános kedveltségnek fog örvendeni. A fent említett kísérleti állomás csávázási eljá­rása a következő : a borsómagvat mindjárt kicsépiés után légszorosan elzárt edényben szénlcéneggel kezeli. Ugyanis 48 óráig kiteszi c magvakat a szénkéneg- gázok hatásának, éppen úgy, mint a hogy mi hasz­náljuk a filoxera irtására. Ezek a borsószemekben levő zsizsikeket feltétlenül megölik, amennyiben iyu- kacsaikon keresztül az egyes szemeket át-meg-át msgtekiotkető i megszerciM a latiam, fiaid. Epsilet mely egyszerű, olcsó nagy munkaképességű s csak egy embert igényel, különösen kis gaz­dáknak és szőllőtulajdonosoknak rendkívül fontos, Kordes Mihály szabadalma Ermihályfalyác. Fogyaszt, és Értékesítő Szöretezeténél Szakírón, rágj annak bármely fióktelepénél 31 korona árban

Next

/
Thumbnails
Contents