Gazdák Lapja, 1907. október (6. évfolyam, 40–43. szám)
1907-10-25 / 43. szám
4-ik oldal GAZDÁK LAPJA október 25 járják. Minthogy a szénkéneg könyen gyulád, ezt a gőzölést elszigetelt helyen kell végezni s pipával vagy gyertyával közelébe menni nem szabad. Sok helyen nálunk is kétéves borsót ültetnek azon a cimen, hogy egyéves korában úgyis kirepül belőle a zsizsikje. Szokták még az ültető borsót földbetétei előtt forró vízbe bemártani, aztán hideggel leönteni. Ez az eljárás azonban tesz annyi kárt, mint hasznot és csak kis házikertben ajánlható, mert nehéz kiszámítani hány perc alatt semmisülnek meg a zsizsikek, minthogy minden egyes szem más-más helyzetben érintkezik a forró vízzel. Végül azt is ajánlják, hogy az ültető borsót áztassuk meg petróleumban s ez is megölné a férgeket; nincs azonban kimutatva, hogy az ilyen besza- gosiíás nem jár-e kellemetlen következményekkel, ezt csak egyes helyi próbák mondhatnák meg, A borsó egyike a legtartalmasabb főzelékeknek, csontképző hatásánál fogva különösen elnyurgult gyermekeknek ajánlható mindenféle alakban. Nem csigázza el a földet, a neki való helyen jól terem. Most már a zsizsikje ellen is tudunk védekezni, tehát karoljuk föl. Mert legalább háromannyi hasznot hajt, mint egy hold buzavetés, amellett még javitja is a földet és mindig jó ára van. Hasonlóan állíthatjuk mind eme felhozottakat a lencsére. A ló és ökör a gazdaságban. Igen sok vita forgott- már a körül, hogy váljon i a ló vagy az ökör hasznosabb-e a gazdaságban. Erre í vonatkozólag minden körülmények között fenn álló Ítéletet hozni nem lehet, mert sok minden mellék dolog befolyásolja úgy egyiknek mint másiknak használhatóságát; ha azonban a kettőnek tartás diját hasonlítjuk akkor a mérleg határozottan az ökör felé billen. A ló gyorsabb s általában kitartóbb mint az ökör s azért egy és ugyanazon idő alatt mindenesetre több munkát végez. Gyorsabb mozgása folytán különösen fogasolásnál, hengerezésnéi sokkal jobb a ló, mely különben is tanulékonyabb, szófogadóbb és rendszeretőbb az ökörnél s azért a sorvető, arató és hasonló gépeknél pótolhatatlan. Ezenkívül könnyű szerrel elviseli a ló az időváltozásnak minden mos- tohaságát s hosszabb utakban, bármily rosszak legyenek is azok, hasonlíthatatlanul kitartóbb az ökörnél. Lássuk azonban az ökör előnyeit is. Az ökör a lónál jóval lassúbb, de sokkal egyenletesebben mozog s azért a legnehezebb terhet is egy és ugyanabban a taktusban húzza, mint a legkönnyebbet. A szántásra tehát az ökör alkalmasabb mint a ló, mert a barázda egyenletesebb marad utána. Ami a tárgya, zöldtakarmánny és egyéb nehéz fuvart illeti, ha nem kell vele hosszú utat tenni, úgy avval majdnem olyan gyorsan végez, mint a ló, mely az ily fuvarral csakis lépésben ballag. Előnye az ökörnek az is, hogy jóval kisebb mértékben van az elbetegedésnek kitéve mint a ló; de e mellett trágyája is jóval több, sokkal értékesebb és sokkal hosszabb időn át hat, mint a lótrágya s ezenfelül mindenféle talajra alkalmas. Egyike azonban az ökör legfőbb előnyeinek, hogy mind beszerzési ára, mind tartása, gondozása és szerszáma jóval kevesebbe kerül a lovakénál. Továbbá igen fontos körülmény az is, hogy akkor, midőn a munkaidő szünetel, az ökröket nyogodtan hagyhatjuk az istállóban s ott jóval kevesebb takarmánynyal beérik, mint munkaidőben. Ellenben a ló mindég egyenlő mennyiségű eledelt fogyaszt, akár dolgozik, akár pihen s az istállóban való hosszabb veszteglés határozottan hátrányára szolgál, elgyengül és elbetegesedik, mert az, hogy a ló, midőn hosszabb időn át az istáiéban áll s ismét befogjuk, táncol ugrál, korántsem a mellett bizonyít, hogy megerősödött, hanem inkább a kedélyhangulatának róható fel, mert örül, hogy végre ismét a szabad levegőre kerül. Elgyöngülését azonban eléggé bizonyítja azon tény, hogy ilyenkor nagyon hamar kifárad és egy cseppet sem kitartó. A ló és a szarvasmarha tartásdiját egybevetve, bátran mondhatjuk, hogy :az egy vidéken, mint a másikon, olyan arányban áll legalább is egymáshoz, mint az egy a másfélhez, azonban ott, ahol a szarvasmarhának jó legelője van, ott a tartása fele annyiba kerül mint a lóé. Azonban még ez a körülmény sem dönt egészen az ökör mellett, mert tekintetbe kell vennünk a munka napok számát is, valamint a végzett munka nagyságát. És ugyancsak megjárná az ki, csak azért, mer az ökörtartás olcsóbb, kiterjedt gazdaságában a lovakat eladná és csupa ökröt szerezne be helyettük. Ezt csak ott lehetne megtenni, ahol igen csekélyek a távolságok, mert különben már a 15—20 kilóméternyi távolságban fekvő legközelebbi városba is csak igen nagy időveszteség árán hordhatnánk be, vagy onnan ki a fuvart. Viszont káros dolog az is, amidőn egy-egy gazda teljesen nélkülözi az ökörállományt s minden munkánál lovakkal parádéz. Az ilyen gazda azután tarthat annyi lovat, hogy maga is elcsodálkozik rajta, hogy azok minden, tehát a legnagyobb tavaszi, őszi munkaidőben is elégséges igavonóerőt képviseljenek s az állományt azután, mint haszontalan fogyasztót, tarta- tania kell drága pénzen akkor is, amidőn kevesebb a munka és az állatok az istálóban tétlenül állanak. Legjobb a középút. Lovat tartanunk minden esetre kell, de csak annyit, amennyi feltétlenül szükséges, az egyéb állományt pedig ökörből pótolhatjuk, kellő egyensúlyban és gazdasági viszonyainkhoz mérten. Mindenesetre fontolóra kell vennünk ilyenkor azt a fontos körülményt is, kogy egyrészt ökreink, a lovakhoz képest valóságos trágyagépek, másrészt pedig azt, hogy a lovakon, ha azok kidüinek vagy feleslegessé válnak, nem mindég adhatunk könnyű szerrel és megfelelő áron túl, de az ökröt mindég felhizlalhatjuk s többet kapunk érte, mint a mennyit vétel árában fizettünk. Gazda és gazdasági cseléd. A gazda és gazdasági cseléd közötti jogviszzony szabályozásáról szóló 1907. évi XLV. t. cikk (uj cselédtörvény) a m. kir. földmivelésügyi minisztériumnak 1907. augusztus hó 22-én kelt életbeléptetési rendelete szerint, ez évi november hó 1-én lép életbe. Szükségesnek véljük eme törvényt röviden ismertetni, de csak annyiban a mennyiben a gyakorlati gazdát érdekli. Folyó évi november hó 1-től minden gazdasági cselédnek uj szolgálati cselédkönyvvel kell bírnia, en