Gazdák Lapja, 1907. szeptember (6. évfolyam, 36–39. szám)
1907-09-06 / 36. szám
szeptember 6. GAZDAK LAPJA 7-ik oldal. Esetleg a tanító, annyi fáradságot is venne magának, hogy megalkudva egy pár gyógyszerészszel a sok gyermek apró gyűjteményeiből napról-napra ösz- szegytijtene lassan annyit, hogy több gyógyszertárat is ellátna a legkülönbözőbb szükséges gyógyftivek- kel mely szívességet minden nagyobb fáradság nélkül megtehetné s beszerezve a gyógyszertáraktól az utasításokat, minden oly gyógyfüvel évenként ellátná őket, amilyeneket a gyermekek a szabadban ösz- szegyüjteni tudnak . . . Hogy áldanák azok a családok, szülők és gyermekek az ilyen nemes lelkű, derék tanítót a ki ilyen szépen, nemesen fel tudja fogni r hivatásának missiójának egész lényegét . .! És még mennyi ilyen mellékfoglalkozást talál a tanító lépten-nyomon, a mivel munkát adna férfiaknak, nőknek és gyermekeknek egyaránt! Milyen boldog aztán az ilyen falu ! A tanító mintegy atyja, vezetője, tanácsadója, mindene a falu népének, mely áldaná őt; hozzámenne minden ember tanácsot kérni ügyes-bajos dolgában s a tanító feltalálná benne élete boldogságát, lelkét nemes tetteinek, fáradhatatlan ügybuzgóságának boldog tudata töltené be. S mikor éltesebb korában egy-egy jómódú, vi- vidám gazdával találkoznék, az nem bajról panaszkodna neki, hanem elmesélné, hogy a méhek mennyi mézet termeltek az idén, baromfiai, hogyan szaporodtak meg, földje milyen termést adott stb., milyen szépen halad egész gazdasága, nem a legnagyobb örömmel, atyai büszkeséggel, boldog öntudattal töltené el a tanítót az a tudat hogy ezt az embert valaha ő tanította ki, ő oktatta bele a megfontolt, öntudatos gazdálkodásba, valamikor régen mikor még mint me- zitlábos kis fiú ült az iskola padjain s hallgatta a tanítója szavait, majd mikor kikerült az iskolából s átvette öreg atyja kezeiből a gazdálkodást, akkor is csak a tanítója volt az, aki oktatta, tanácsosa! ellátta s most, mint olyant látja, akinél a mag jó talajba hullt, megfogant és kikelve bőven, busásan megjutalmazta?! Egy igazi eszményi tanító képét mutattam be e sorokban. Magyar nép tanítói, vezetői ! Hozzátok intéztem jelen szavaimat. Csak fele részben kövessétek azt és erkölcsi jutalmát munkátok gyümölcsében megfogjátok találni. Fogjátok fél nemes hivatásotokat úgy, amint azt a haza érdeke kívánja. A nemzet szeme rajtatok, kultuszminiszterünk intézkedései megköny- nyiteni akarják a lépéseket, melyeket Ti bizonyára önzetlenül, hazaszeretettől és emberbaráti szeretettől megádlva követni foktok. Nemes munkátokhoz erőt, kitartást, csüggedet- len energiát Isten áldását és végül szép eredményt kívánok s kíván velem együtt — azt hiszem — az egész magyar nemzet. Adja Isten, hogy úgy legyen ! Nagykároly, 1907. szeptember 4. Hazafias üdvözlettel: fJsáliy Felhívás a londoni magyar kiállítás tárgyában. A londoni magyar kiállítás előkészítő bizottsága a gazdaközönséghez a következő felhívást intézte : Magyarország mezőgazdasága, ipara és kereskedelme sok fontos életképes ágában már a külföld felé gravitál, nemzeti érdekünk pedig megköveteli, hogy kultúránk minden ága felől alaposan tájékoztassuk a külföld müveit államait, melyeket ellenségeink és irigyeink még mindig célzatosan és rosszul informálnak rólunk. A praktikus informálásra semmiféle alkalom sem kedvezőbb egy jól csoportosított kiállításnál, mely egyrészt helyes képet nyújthat művelődési viszonyainkról és kulturális haladásunkról másrészt alkalmat ad arra is, hogy a világpiacra megérett hazai mezőgazdasági, ipari és művészi termékeinket rendszeres üzleti össeköttetések egyengetése céljából is bemutassuk az érdekeltség legilletékesebb tényezőinek. Az angolok tavaly két nagy küldöttséggel látogatták meg hazánkat és irántunk való meleg szimpátiával eltelve tértek vissza hazájukba. Az angol-magyar barátság ápolására és hasznos összeköttetések előmozdítására az utóbbi időben két külön egyesület is alakult Londonban. Mindezek kedvező auspiciumot képeznek egy Londonban rendezendő magyar kiállítás sikerének biztosítására. És ezért az összes gazdasági és társadalmi tényezők képviseletének bevonásával alakított rendező-bizottság élén örömmel vállalkozunk e kiállításban rejlő nagy célok megvalósítására. Ebből a kiállításból hasznot akarunk huzni erkölcsi reputációnknak a külföldön való emelésére és anyagi érdekeinknek állandó és értékes összeköttetések által való céltudatos fejlesztésére. E kettős feladatunk megoldására irányzott törekvésünk támogatására hívjuk föl az összes hazai közgazdasági és társadalmi tényezőket, amelyeknek eszmék körül való lelkes csoportosulásától számottevő gyakorlati eredményeket remélhetünk. É messzeható fontosságú cél hathatós támogatását nyomatékkai ajánljuk a hazafias magyar közönség pártolásába. Hasznos tudnivaló. A tyúkok vedlési ideje nagyon különböző, némelyek már júniusban kezdik, mások még csa1' szeptemberben. Ha a vedlési idő alatt is akarunk tojást nyerni, szükséges, hogy a tyúkot a legjobb állapotban tartsuk. Ennek kelléke elsősorban is állandóan friss víz és jó táplálék. Napraforgó magja p. o. nagyon jó eledel a tyúkok számára vedlés alatt; ugyanis ez szolgáltatja azon anyagot, ami a tollak képződéséhez szükséges. Nagyon fontos, hogy mindig legyen elegendő árnyékos helyük szárnyasainknak. A szatmári szakcsoport ügye. Most a midőn az összes ipari munkások lázitók áldatlan működése következtében úgyszólván folyton sztrájkban vannak, sőt eme izgatok aratás előtt több helyen vármegyénkben is megkísérelték a mezőgazdasági munkásokat és cselédeket is sztrájkba szólitani, nem meijtokiiuketö s negszerahető a Szalmára. ííazd. Egyesilet Fogyaszt, és Értékűit« Szövetaetliiél Szatmáron, vagy annak bármely fióktelepénél ki korona árban mely egyszerű, olcsó nagy munkaképességű s csak egy embert igényel, különösen kis gazdáknak és szőllőtulajdonosoknak rendkívül fontos, Kovács Mihály szabadalma Ermihályfalváa,