Gazdák Lapja, 1907. szeptember (6. évfolyam, 36–39. szám)

1907-09-06 / 36. szám

szeptember 6. GAZDAK LAPJA 7-ik oldal. Esetleg a tanító, annyi fáradságot is venne ma­gának, hogy megalkudva egy pár gyógyszerészszel a sok gyermek apró gyűjteményeiből napról-napra ösz- szegytijtene lassan annyit, hogy több gyógyszertá­rat is ellátna a legkülönbözőbb szükséges gyógyftivek- kel mely szívességet minden nagyobb fáradság nélkül megtehetné s beszerezve a gyógyszertáraktól az uta­sításokat, minden oly gyógyfüvel évenként ellátná őket, amilyeneket a gyermekek a szabadban ösz- szegyüjteni tudnak . . . Hogy áldanák azok a csa­ládok, szülők és gyermekek az ilyen nemes lelkű, derék tanítót a ki ilyen szépen, nemesen fel tudja fogni r hivatásának missiójának egész lényegét . .! És még mennyi ilyen mellékfoglalkozást talál a tanító lépten-nyomon, a mivel munkát adna férfiak­nak, nőknek és gyermekeknek egyaránt! Milyen boldog aztán az ilyen falu ! A tanító mintegy atyja, vezetője, tanácsadója, mindene a falu népének, mely áldaná őt; hozzámenne minden ember tanácsot kérni ügyes-bajos dolgában s a tanító felta­lálná benne élete boldogságát, lelkét nemes tetteinek, fáradhatatlan ügybuzgóságának boldog tudata töltené be. S mikor éltesebb korában egy-egy jómódú, vi- vidám gazdával találkoznék, az nem bajról panasz­kodna neki, hanem elmesélné, hogy a méhek mennyi mézet termeltek az idén, baromfiai, hogyan szaporod­tak meg, földje milyen termést adott stb., milyen szé­pen halad egész gazdasága, nem a legnagyobb öröm­mel, atyai büszkeséggel, boldog öntudattal töltené el a tanítót az a tudat hogy ezt az embert valaha ő tanította ki, ő oktatta bele a megfontolt, öntudatos gazdálkodásba, valamikor régen mikor még mint me- zitlábos kis fiú ült az iskola padjain s hallgatta a ta­nítója szavait, majd mikor kikerült az iskolából s átvette öreg atyja kezeiből a gazdálkodást, akkor is csak a tanítója volt az, aki oktatta, tanácsosa! ellátta s most, mint olyant látja, akinél a mag jó talajba hullt, megfogant és kikelve bőven, busásan megjutal­mazta?! Egy igazi eszményi tanító képét mutattam be e sorokban. Magyar nép tanítói, vezetői ! Hozzátok intéztem jelen szavaimat. Csak fele részben kövessétek azt és erkölcsi jutalmát munkátok gyümölcsében megfog­játok találni. Fogjátok fél nemes hivatásotokat úgy, amint azt a haza érdeke kívánja. A nemzet szeme rajtatok, kultuszminiszterünk intézkedései megköny- nyiteni akarják a lépéseket, melyeket Ti bizonyára önzetlenül, hazaszeretettől és emberbaráti szeretettől megádlva követni foktok. Nemes munkátokhoz erőt, kitartást, csüggedet- len energiát Isten áldását és végül szép eredményt kívánok s kíván velem együtt — azt hiszem — az egész magyar nemzet. Adja Isten, hogy úgy legyen ! Nagykároly, 1907. szeptember 4. Hazafias üdvözlettel: fJsáliy Felhívás a londoni magyar kiállítás tárgyában. A londoni magyar kiállítás előkészítő bizottsága a gazdaközönséghez a következő felhívást intézte : Magyarország mezőgazdasága, ipara és kereske­delme sok fontos életképes ágában már a külföld felé gravitál, nemzeti érdekünk pedig megköveteli, hogy kultúránk minden ága felől alaposan tájékoztas­suk a külföld müveit államait, melyeket ellenségeink és irigyeink még mindig célzatosan és rosszul informál­nak rólunk. A praktikus informálásra semmiféle alkalom sem kedvezőbb egy jól csoportosított kiállításnál, mely egyrészt helyes képet nyújthat művelődési viszonya­inkról és kulturális haladásunkról másrészt alkalmat ad arra is, hogy a világpiacra megérett hazai mezőgazdasági, ipari és művészi termékeinket rend­szeres üzleti össeköttetések egyengetése céljából is bemutassuk az érdekeltség legilletékesebb tényezőinek. Az angolok tavaly két nagy küldöttséggel láto­gatták meg hazánkat és irántunk való meleg szimpá­tiával eltelve tértek vissza hazájukba. Az angol-magyar barátság ápolására és hasznos összeköttetések elő­mozdítására az utóbbi időben két külön egyesület is alakult Londonban. Mindezek kedvező auspiciumot képeznek egy Londonban rendezendő magyar kiállítás sikerének biztosítására. És ezért az összes gazdasági és társa­dalmi tényezők képviseletének bevonásával alakított rendező-bizottság élén örömmel vállalkozunk e kiál­lításban rejlő nagy célok megvalósítására. Ebből a kiállításból hasznot akarunk huzni er­kölcsi reputációnknak a külföldön való emelésére és anyagi érdekeinknek állandó és értékes összekötteté­sek által való céltudatos fejlesztésére. E kettős feladatunk megoldására irányzott tö­rekvésünk támogatására hívjuk föl az összes hazai közgazdasági és társadalmi tényezőket, amelyeknek eszmék körül való lelkes csoportosulásától számot­tevő gyakorlati eredményeket remélhetünk. É messzeható fontosságú cél hathatós támoga­tását nyomatékkai ajánljuk a hazafias magyar kö­zönség pártolásába. Hasznos tudnivaló. A tyúkok vedlési ideje nagyon különböző, némelyek már júniusban kezdik, mások még csa1' szeptemberben. Ha a vedlési idő alatt is akarunk tojást nyerni, szükséges, hogy a tyúkot a legjobb állapotban tartsuk. Ennek kelléke elsősorban is állandóan friss víz és jó táplálék. Napraforgó magja p. o. nagyon jó eledel a tyúkok számára vedlés alatt; ugyanis ez szolgáltatja azon anyagot, ami a tollak képződéséhez szükséges. Nagyon fontos, hogy mindig legyen ele­gendő árnyékos helyük szárnyasainknak. A szatmári szakcsoport ügye. Most a midőn az összes ipari munkások lázitók áldatlan működése következtében úgyszólván folyton sztrájkban vannak, sőt eme izgatok aratás előtt több he­lyen vármegyénkben is megkísérelték a mezőgazdasági munkásokat és cselédeket is sztrájkba szólitani, nem meijtokiiuketö s negszerahető a Szalmára. ííazd. Egyesilet Fogyaszt, és Értékűit« Szövetaetliiél Szatmáron, vagy annak bármely fióktelepénél ki korona árban mely egyszerű, olcsó nagy munkaképességű s csak egy embert igényel, különösen kis gaz­dáknak és szőllőtulajdonosoknak rendkívül fontos, Kovács Mihály szabadalma Ermihályfalváa,

Next

/
Thumbnails
Contents