Gazdák Lapja, 1907. szeptember (6. évfolyam, 36–39. szám)
1907-09-06 / 36. szám
8-ik oldal. GAZDÁK LAPJA szeptember 6. tartjuk céltalannak eme szakszervezetek ellen — melyek minden rosznak okai — a Szatmár szab. kir. város polgármestere által hozott erélyes határozat közlését, annyival is inkább mert ebből láthatják mezőgazdasági munkásaink is, kiket e szociálista vezérek szintén szervezni akarnak, hogy a szervezet működése nem teljesen korrekt. A határozat a következő: „Tekintettel arra, hogy az építőipar köréhez tartozó szervezett munkások helyi szakcsoportjai a munkaadók és munkások között az egyezkedési tárgyalásokat meghiúsították s az ellentállásra izgatással, valamint az önként munkába álló munkások terrorizálásával az állam érdekeit veszélyeztették ; tekintettel továbbá arra, hogy az egyes szakegyletek ügyvitele és pénzkezelése nemcsak alapszabály-ellenesnek, hanem felületesnek, hanyagnak és lelkiismeretlennek bizonyult, sőt büntetendő cselekmények is látszanak fenforogni: a 122.000/III-a 1906. számú belügyminiszteri rendelet 6. pontja értelmében a festő-, vas- és fémmunkások-. épitőmunkások-, famunkások-, ácsmunkások- és földmunkások országos egyesüietei helyi szerveinek működését ideiglenesen felfüggesztem, az ügyvitel és pénzkezelés megvizsgálását, a helyi csoportok leltári és készpénz vagyonának hatósági megállapítását elrendelem. Kétségtelen tény, hogy 3 izgató ellen lett folyamatba téve büntetendő eljárás magánosok ellen elkövetett erőszak miatt s a vádlottak ellen hozott első bírói Ítélet az összes felsőb fórumokban helyben lett hagyva. Az állami jogrend megsértése tehát kétségtelen és konkrét adatokkal be van bizonyítva. A mesterségesen még akkor is szított ellentállók, midőn a munkaadók már minden bérkövetelést kielégíteni készeknek nyilatkoztak, mérhetetlen anyagi károkat okoztak a munkaadóknak s a közönségnek, valamint közvetlenül megkárosította a terrorizált értelmesebb és józanabb munkásokat, akik keresményeiktől lettek megfosztva. — Az egyleti tagok fizetett fillérei ellentállási célokra fordittattak, a jövedelmek elszámolatlanok, okmányokkal igazolva nincsenek, ami arra enged következtetni, hogy alapszabály-ellenes célra lettek felhasználva stb, stb. A csoportok vizsgálati adataiból általánosságban azt tapasztaltam, hogy a csoportok bevételeiről, a tagdij-járulékot ezúttal nem említve, oly bevételi okmányok, melyek alkalmasak lennének a bevételek helyességének ellenőrzésére, nincsenek s azt észleltem, hogy a tagoknak igen kevés esetekben nyújtottak segélyt s a bevételek tulajdonképeni egyleti célokra csak igen kevés mértékben fordittattak, illetve, hogy azokból a tagoknak valamely kedvezmény alakjában igen kicsiny rész térül meg. — Meggyőződésem, hogy a csoportok szabálytalan működése az anyaegylet tudtával történt. Mindezek alapján az országos munkás egyletek fentebb említett helyi szerveinek működését fel kellett függesztenem s a részletes vizsgálatot el kellett rendelnem. — Az összes vizsgálati iratok a részletes vizsgálat befejezte után végleges döntés céljából a belügyminiszterhez lesznek általam felterjesztve. Dr. Vajay Károly polgármester.“ A szőlődugvány és a sima zöldoltvány előgyökereztetéséről. Ismeretes, hogy ha szőlőtelepítésünk alkalmával sima dugványt, vagy sima zöld-oltványt ültetünk, sok százalék nem ered meg; az egy vagy kétéves gyökeres dugvány és oltvány pedig sok költséggel jár; igy tehát szükséges, hogy a sima dugványokat vagy oltványokat előgyökereztessük (kigombáztassuk). A régi szőlősgazdák mind buktatva gyökereztetik a dugványokat, valamely épület déli oldala mellett, hogy ott a nap melegétől kicsirázzék ; de mikor lehet ezt megtenni ? Bizony csak május hónapban, amikor már jó meleg idő van ; ám azt már csak júliusban lehet kiültetni; pedig az már későn van, mert a szárazság hamar rájön. Ezért célszerű melegágyi talpon álló helyzetben kísérletet tenni az előgyökereztetéssel mert ez igen jól sikerül; igy, ha kell: ősszel vagy tavasz- szal egyenlő sikeresen lehet eljárni, kevés költséggel, mert 3 hét alatt kallusszal (gombásodással) és szép merev gyökerekkel ellátott dugványhoz juthatunk, anélkül, hogy a felső rügyek kihajtanának. Ha aztán az ilyen vesszőt henger ásó után gondosan elültettük, mikor is az előgyökereztetett vessző gyökerére pár marék porhanyó kerti vagy erdei földet tettünk és utána trágyalével beiszapoltuk, ezt az egy vagy kétéves gyökeres vesszők sem múlják felül. Az előgyö- kereztetési eljárás a következő : A kellő hosszúságra metszett dugvány-vesszőket előgyökereztetési célból következőképpen kötjük össze kévébe: Készítünk zsupszalma köteleket vagy füzvessző-guzsokat; a zsupkötélből vagy füzvessző-guzsból két szálat egymástól 30 cm.-nyire párhuzamosan a földre fektetünk. Erre keresztbe dugványokat rakunk; minden rétegvesszőnek alsó harmadára apróra megtépett puha mohát szórván, folytatjuk a rétegezést mindaddig, mig a kéve befogadására szánt 200 szál vesszőt el nem helyeztük. Ezután a vesszőhalom szétomlása nélkül, nem túlságos szorosan, összekötjük a kévét, előbb az első bemoházott végén, azután a vessző hegye alatt. Az összekötött kévét földhöz ütögetjük, hogy a vessző alsó végei lehetőleg egy síkba kerüljenek. Ezután felforditjuk a kévét, a kéve talpán a vesszőközöket utólag tompahegyü faszöggel szorosan kitömjük mohával. Ennek megtörténte után a kévéket vízbe állitgatjuk, hogy a vesszők és a mohabélés jól beivódhassanak. Mig az elkészített kévék a vízben áznak, a befogadásukra szolgáló verem megásásához fogunk. Minthogy kitűzött célunk az, hogy a lerakott vesszőkön a kallusz-képződés minél rövidebb idő alatt bekövetkezzék, anélkül azonban, hogy a vesz- szők felső szemei kihajtanának, — elhelyezésére lehetőleg olyan helyet válasszunk, ahová a melegítő déli nap nem süthet. Legjobb lesz a vermet valamely épület északi oldalfalának árnyékában megásni ; a négyszögü gödör oldalfalai a fenék felé egy kissé lejtősek legyenek, a feneke vízszintes; mélysége 170 cm. és szélessége körülbelül 150 cm. legyen, hogy abba egysorjában egymás mellé öt kéve vesszőt állíthassunk. A verem ne legyen azonban sokkal hosz- szabb és bővebb, mint a mekkora a vesszökészlet befogadására szükséges. Az előgyökereztetési fészket — meleg talpat — a verembe következőképpen készítjük el: A verem fenekére 60 cm. vastagon félig kierjedt, de még mindig jól melegítő ló-trágyát taposunk s ha ez nem elég nedves, az erjedés előmozdítása végett, egy kissé megöntözzük. A trágyát rétegenként kell letaposni. A trágyára 14 cm. vastagon homokkal vegyitett portrágyát vagy erdei földet terítünk s a földet elegyengetjük, a vesszőkévéket talpukkal rendes állásba (nem báktatva) a puha földre erősen rácsapjuk, azon egyet fúrva fordítunk, hogy a kéve talpa jobban befészkelődjék. A gödör telera- kása után a kévék közeit szorosan kitömjük polyvá-
