Gazdák Lapja, 1907. szeptember (6. évfolyam, 36–39. szám)
1907-09-27 / 39. szám
szeptember 27. GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal kezére dolgozott, hogy azok tetszésük szerint srófolják aztán a hús árának Archimedesz csa- varát. Ha a miniszter segédkezet nyújt az olcsó hús megszerzéséhez, és hozzájárul a nyul- tenyésztés meghonosításának és elterjesztésének eszméjéhez, akkor a vádaktól egyszerre tisztára mossa magát s az ökölbe szorított kezek kinyiinak, hogy tisztelettel emeljék meg kalapjukat a miniszter, „a nép atyja“ előtt. Nagykároly, 1907. szeptember 17. Csáky Gusztáv. Versenyegyíeti gyűlés. A Szatmármegyei Lóversenyegylet 1907. szeptember hó 25-én d. e. 10 órakor Szatmáron, a városháza tanácstermében igazgatósági ülést tartott berrencei Kovács Jenő elnök vezetése mellett, melyen jelenvoltak még Kállay Szabolcs alelnök, Poszvék Nándor titkár, Cholnoky Imre, Domahidy Elemér, Domahidy István, Galgócy István, Isaak Elemér, és Streicher Andor ig. tagok s mint vendégek Ludvig Károly hadnagy és Skoíf Dezső hadnagy. Megállapította az ülés, hogy f. hó 28-án, szombaton d. u. 3 órakor a Batiz — szatmári országúton 4000 méteres hálzi ügető kocsi versenyt tart, Batiz felől az Udvari eltérőig. Orosz és amerikai vérü, valamint a múlt évi szatmári ügetőversenyen első nyertes lovak, lovanként 50 méter térhátránynyal indulnak. 2 üléses 4 kerekű kocsival kettős fogatok indulhatnak. Nevezés 10 korona behatással 2 óráig az oszlopnál. Minden fogat az urkocsison kívül egy bírót is tartozik vinni. Első és második beérkező fogatnak tisz- teletdij, harmadik beiratási diját metni. Biró Szerdahelyi Ágoston ur, időmérő Stegermeyer Alajos kapitány, indító Skoff Dezső hadnagy. A fogatok 10 percenként indulnak. Uj tagul felvette az ülés Láczay Zoltán aranyos megyesi lakost. A vasárnapi versenyre nézve megállapittatott a V» 2 órai kezdet. A verseny pálya rendbehozására az elnök kezeihez 400 koronát kiutalt az ülés. Végre elhatározta az ülés, hogy a méntelep parancsnokságát felkérik e versenyre, a méntelepi katonaság szives kivezényelésére, egyúttal a méntelep pa- j rancsnokságának a verseny előkészítése körül tapasztalt szives előzékenységért és sokoldalú tevékenységért hálás köszönetét fejezte ki, melynek tolmácsolására felkérte az elnököt. Ezzel a tárgysorozat kimerittetvén az elnök berekesztette az ülést. Tennivalók a gazdaságban. — Október hóban. — A gazdaságban. Legfőbb tennivaló ebben a hónapban a megkezdett őszi gabonafélék vetésének folytatása, bevégzése. A vetőmagvak gondos előkészítése, búza csávázása (pácolás) szükséges. A jármosállatok a szántást és vetést végzik. Aki csak teheti, ne kézzel szórva, hanem géppel sorba vesse a búzáját, mert sok drága vetőmagot lehet megtakarítani igy az idén. A sorosvetésnek igen sok előnye van a szórvavetés felett, de errül már több ízben beszéltünk, s igy ez alkalommal csak annyit említünk fel, hogy aki géppel vet, az sok vetőmagot takarít meg, mert ki tudja számítani pontosan előre, hogy mennyi vetőmagra van szüksége, holdanként kevesebb mag is szükséges, a vetés egyenletesebb, szebben kél, a fejlődés is egyöntetűbb stb. A burgonyaszedés, válogatás és elvermelés, valamint a kukoricatörés is e hó folyamára esik. A tengeri vetőmag kiválogatása, a tengeriszár megszáritása és gondos eltevése az őszi esőzések beállta előtt a gazda feladata. Sok helyen e hé vége felé a takarmányrépa felszedése megkezdhető; annak télire való eltartása nagy gondot kíván. Tisztogatás és hordás alkalmával a kevésbé érett, s valahogy megsérült répák külön teendők, az egészséges, ép répa földfeletti kazlakba vagy répásvermekbe gondosan elteendő. Az őszi vetések végeztével a tavasziak alá való ugarolás azonnal megkezdhető; a kapásnövények alá pedig e munkát mélyítve végezzük. A gazdaságban levő utak, hidak, utszélek kijavítása az ősz folyamán eszközlendő; a határárkok rendbehozása a mesgyé- ken, a jövő tavasszal kiültetendő gyümölcsfák gödrének kijelölése, illetőleg kiásása a gyalogerövel szépen elvégezhető. A fogatos erővel pedig még az esős idők beállta előtt a télire szükséges tüzelőanyag idejekorán hazaszállítható. Kertben. A téli fejes salátapalántákat kiültetjük. A káposztavágás megkezdhető. Az összes terményeket felszedjük, a veteménymagvakat megtisztogatjuk, a veteményes táblákat letrágyázva felássuk, esetleg leforgatjuk (rigolirozzuk). Gumós és gyöknövények kiszedése, fonnyasztása és pincékbe, vermekbe való elrakása végezhető. Magról nevelt élősövények kiültetése. Tavaszi gumós és hagymás virágok gumói- és hagymáinak virágágyakba való földberakása. Az évelő virágok szárainak levágása s megkapálása, az üvegházi virágok sürgős berakása. Moha- és szárazharaszt-gyüjtés a növények betakarásához. Gyümölcsösben. A hulló gyümölcsöt nap-nap után összeszedjük. Az érett gyümölcsöt gondosan osztályozva télire elrakjuk, esetleg piacon értékesítjük. A gyümölcstől megszabadult fák töveit (alját) egy jó ásónyomra fölássuk, jó érett trágyával megtrágyázzuk, ilyenformán az őszi és téli csapadékot könnyebben fel tudja venni. Az átültetést megkezdhetjük. Télire a fiatal gyümölcsfák bekötözéséhez szükséges kötöző- anyagokról gondoskodjunk. Szőlőben. A szüretelést e hóban végezzük. A szüretelés után a levelek hullása s a venyige tökéletes érettsége után, a döntési is meg lehet kezdeni. A szaporításra alkalmas szőlőtőkéket, vagy az átoltandó tőkéket addig kell megjegyezni, mig a fürtök rajta vannak; az oltógalyakat a lombhullás után, a befedés előtt megszedhetjük. A szüretet csak akkor lehet későre hagyni, ha állandó, tartós, hosszú jó őszre van mely egyszerű, olcsó nagy munkaképességű s csak egy embert igényel, különösen kis gazdáknak és szőllőtulajdonosoknak rendkívül fontos, KotAcs Mihály szabtdalaa EriMyfalm, Sutiíroi. úgy mú óíriely fióktelepénél 38 korona árkin £“í t« (Venyige) szecskaVkgó, fiefftáinMő s mcgsiereitiető a Siatsárn. Sud. Egyeinlet Fogjunk ón Értékesítő ünöretaeténél
