Gazdák Lapja, 1907. szeptember (6. évfolyam, 36–39. szám)
1907-09-27 / 39. szám
2-ik oldal GAZDÁK LAPJA szeptember 27. túl húst ennie, vagy pedig, hogy a husevés költséges passióját magának megengedhesse, összes keresetét a mészárszékbe kell hordania. Szóval a husevés ma már luxus, amit mindenki nem engedhet meg magának. Már most mit csináljon az a szegény ember, akinek húsra nem telik ? Bizonyára azt fogják legtöbben válaszolni: hát ha nem telik neki, akkor ne egyék húst; Ez azonban olyan állapot, a melyen sürgősen segíteni, változtatni kel!! De hogyan . . . ? Nézzünk csak szét az idegen országokban. (Hiszen ez a mi vesszőparipánk: szétnézni az idegenben; legalább használjuk fel akkor, a mikor okos, hasznos dolgot tanulhatunk és nem szociálizmust! . .) Hisz Németországban, Angliában, Franciaországban mindenki hozzáfér a húshoz, senki sem nélkülözi, akkor miért nem tanuljuk el mi is azt a tudományt, amelylyel ezt az idegen országok teszik és miért nem követjük őket . . . ? Az átkos szociálizmust beveszi a nemzet és hagyja, hogy a vérét szívja ki fáradt testéből álnokul — s a jót — azt nem tanulja meg ?! Pedig az bizonyos, hogy a szociálizmus sem sztrájkkal, sem tüntetéssel, sem semmiféle eszközeivel a húsárát leszállítani nem fogja; ellenben ha el lessük azt a titkot, amivel ezt a többi államok teszik, lemegy a hús ára. Ezt pedig annál könnyebben tehetjük, mert ez nem is titok. Tegyünk csak egy sétát pl. a párisi utcákon s azonnal látni fogjuk, hogyan fedezik ott a nép husszükségletét! Hosszú sorokban sorakoznak egymás mellé a boltok, melyekben élő húst árulnak a kereskedők. Hatalmas ketrecekben nyüzsögnek a házinyulak, melyeket a járó-kelők megnéznek, kiválasztanak belőle egy tetszés szerinti példányt, ami éppen igényeiknek megfelel, megal- kusznak rá s olcsón megvásárolva fülön csípik és viszik haza a fülest; igy aztán van olcsó és jó húsa a szegény embernek. Más üzletben mindjárt le is vágatja a vevő s úgy viszi haza. A házinyul, tengerinyul tenyésztése Franciaországban különösen — de más országokban is — nagyon el van terjedve. Miután pedig a termelés és igy a kínálat is igen nagy, természetesen a portéka olcsó. Azért tartanám igen fontosnak és szükségesnek Magyarországon meghonosítani és minél szélesebb körben elterjeszteni a házinyul tenyésztését. Szegény emberek is foglalkozhatnának vele ; hiszen az, amivel a nyulat táplálják, magában véve majdnem semmi. Ad neki az ember a megfelelő időben füvet, amit a gyerekek játszva szedhetnek össze, a konyháról kikerülő karalábé levelét és levágott haját, káposztalevelet, stb. Megkezdené az ember egy néhány nyullal s ez nemsokára egész légióvá szaporodnék, miután a nyúl 8—10 nyulat hoz a világra egyszerre és gyakran szaporodik, így aztán — csekély, majdnem semmi befektetéssel és ugyancsak kevés munkával — akár mindennapi húshoz juthat a szegény ember, sőt még a nyulak olcsó árulásával forgalmat csinálva, mellékkeresethez is jutna — igen könnyű szerrel. Ebben remélem feltalálni azt a módot, melylyel a szegény ember, olcsón húshoz, sőt mellékkeresethez is jutna, azért vagyok bátor jelen soraimat a „Gazdasági Egyesületiek b. figyelmébe ajánlani s kérni, hogy a házinyul tenyésztésének terjesztése és meg- kedveltetése iránt tegye meg a szükséges intézkedéseket, Nem kételkedem, hogy fenn jelzett egyesületek, mint közérdeket szolgáló nemes intézmények nem fogják véleményemet figyelmen kívül hagyni, hanem ezen — szerintem és azt hiszem, mások szerint is fontos — mellékfoglalkozásnak minél szélesebb körben való elterjesztésére a kellő lépéseket meg fogjá k tenni. Még egyet! A földmivelésügyi minisztert azon alkalomból, hogy a szerb marhákat az országból kitiltotta, számos megtámadtatás érte és pedig itt-ott igen hevesen. Nem akarom tagadni, hogy ok nélkül, de remélem, hogy nem eredménytelenül, mert habár arról hallani sem akar, hogy rendeletét visszavonja, de bizonyára segédkezet fog nyújtani, ha kell, ahhoz, hogy a nép olcsó húshoz és mellékkeresethez jusson és ne legyen kénytelen felemelt ököllel átkozódni. Azt állították ugyanis, hogy a miniszter ezen rendeletével a magyar magánosok min gazdaságtan aSipzMelleíi «szl(8z8l(Ä» gépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményének legjobban megfelelő általános terménytisztitáshoz berendezett különleges gépeket, szeleiö és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni! —Minden esetleges kérdezésekre azonnal és díjtalanul válaszolunk.— Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Szatraármegyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és Ért. Szövetkezete Szatmárit, Verbőci-utca 5-ik szám KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges termény tisztitó gépgyára Hódmező-Vásárhelyen. Telefon 69. szám. 430 1905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. 52—48 Sürgönyeim: Kalmár-rostagyár.
