Gazdák Lapja, 1907. szeptember (6. évfolyam, 36–39. szám)
1907-09-13 / 37. szám
2-ik oldal GAZDÁK LAPJA szeptember 13. rabszolgaságra: ez már oly eltompultság amelyet eléggé kárhoztatni nem lehet! De nem lehet eléggé kárhoztatni azon in- dolentiát sem, hogy mindén a közéletbe vágó teendőt a kormánytól várunk, s annak támogatásáért a hajdan büszke magyar tiem resteli fejét és derekát behajtani, dacára azon köztudatnak, hogy : „Mindaz ami a hatalom által tétetik, — az csakis a hatalom öregbítésére s igy a szabadság rovására — történik“ ! S ime: még fel sem ocsúdtunk a nemzet akarata ellenére a hatalom által létre hozott szerencsétlen cseléd törvény csapása alul, s máris egy uj, végzetes esemény van készülőben a gazdasági kamarák célba vett létesítésével ; és sajnos, a magyar gazda közönség egy- része, ez eszmét ujjongva fogadja nem gondolván meg, hogy ezzel ezer éves egyéni és társulási önkéntes szabadságának egyikét fogja oda dobni a hatalom szolgálatára! Videant Consules nequid respublica detri- menti capiat! Váljon mi célja lehet a kormány által contemplált gazdasági kamaráknak? semmi! és ismét gyakorlatilag semmi — ha csak nem az, hogy az eddigi megyei független gazdasági egyleteket önálló működési körüktől megfosztva — saját fenhatósága alatt concentrálja, ismét uj hivatalokat teremtsen pártfogoltjai számára s az eddig is agyon sújtott gazda-közönséget újabb terhekkel nyomja agyon, végre hogy azon hazafias végvárakat, melyek a szerencsétlen forradalmi időszak után a szabadságnak egyedüli virágházai és megőrzői voltak, végleg megsemmisítse ! Igen üdvös dolog lesz tehát, ha a magyar gazda-közönség örvendező része egy kissé a dolog mélyére tekint és a gaudiumot az ott látható szomorú jövendővel ellensúlyozza! Magyarország nem német birodalom és igy viszonyainkat idegen szemüveggel nézegetni nem lehet! Nálunk gazdasági kamarákra semmi szükség, mert annak gyakorlati célja nincsen ! Nálunk nemcsak a föld. egyes vidékenkint, de maga a földrajzi viszonyok, a természeti és művelési ágak, módszerek, népek és szokások is különbözők, Ezeket egy kalap alá vonni soha sérti lehet! maga a termő képesség fokozása, á tülajdortos hozzájárulása és tőke befektetés nélkül úgy sem lehető, a piacok megteremtésére a kamara befolyással nem rendelkezhetik. Mi teendője volna tehát a kamará- rták ? az, hogy a gazda szabadságát korlátozza s vele hivatalnokait fizetéssé. Ha azonban ebben is — mint mindenben — a német majmolás az irány elv, s ha már a hatalom beférkőzését e téren is megengedhetőnek tartaná a gazdaközönség, az esetben a kamarák alakítása a józan ész szerint csakis oly formában volna megengedhető ha: a) minden megyében a jelenleg fentálló gazdasági egyletek egymástól és a hatalomtól teljesen függetlenül alakulnak át ilyenné; b) ha ügyrendjét és háztartását önmaga állapítja meg: s tagjait teljes autonom joggal saját maga veszi fel; c) ha minden gazdasági és cseléd viszonyokban a gazdasági munkásokra is kiterjedő hatósági joggal ruháztatik fel. Ezen alapelvek figyelmenkivüli hagyásával az intézmény amennyire idegen, éppen oly gyűlölt is fog maradni a magyar gazdaközönség előtt, melytől semmi üdvös vagy hasznos eredményt soha nem várhatunk! Méhészek gyűlése. A „Szatmármegyei Gazdasági Egyesület“ méhészeti szakosztálya folyó hó 8-án d. e. 10 órakor tartotta Szatmárnémetiben, a városháza tanácstermében rendes közgyűlését. Sajnosán tapasztaltuk ez alkalommal is, hogy eme fontos gazdasági-ág nem tud még méhészeink között sem kellő érdeklődést felkölteni s igy ez alkalommal is csak kevesen vettek részt az ülésen. A megjelentek a gyűlés vezetésére felkérték Csi- széry Nagy Sámuelt; ki az elnöki széket elfoglalva érdekesen fejtegetve a méhészet fontosságát, a gyüiést megnyitotta. Előadó bejelenti, hogy a m. kir. földmivelésügyi minisztérium egy, a szakosztály által Szatmáron létesítendő minta méhes felállítására 600 korona államsegélyt engedélyezett, a gyűlés Örömmel veszi tudomásul a bejelentést. Előadó jelenti továbbá, hogy a szatmári minta méhes felállitási előmunkálatai folyamatban vannak, Misién gazdaságban nélHülözhetdlen SKK gépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményének legjobban megfelelő általános terménytisztitáshoz berendezett különleges gépeket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni! —Minden esetleges kérdezésekre .azonnal és díjtalanul válaszolunk.— Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és Ért. Szövetkezete Szatmárit, Verbőci-utca 5-ik szám KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztitó gépgyára Hódmező-Vásárhelyen. Telefon 69. szám. 430 1905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. 52—48 Sürgönyeim: Kalmár-rostagyár.
