Gazdák Lapja, 1907. szeptember (6. évfolyam, 36–39. szám)
1907-09-13 / 37. szám
szeptember 13. GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal helye véglegesen a Kossuth-kert melletti faiskolában lett kijelölve; általában a munkálatok annyira előhaladtak, hogy minta méhesünk rövidesen készen lesz. Ugyanitt tudatja, hogy a gödöllői m. kir. minta méhestől a m. kir. földmivelésügyi minisztérium részünkre 10 kaptárt adományozott. Gyűlés az előadónak ez ügyben tanúsított ügy- buzgóságáért köszönetét fejezi ki. A szakosztály az idő előrehaladottsága miatt ez évben vándor-gyűlést nem fog tartani, jövő évi közgyűlésének határ napjául 1908. évi május 2-ik szerdáját tűzi ki. Pataki Béla előadó bejelenti, hogy miután a II. méhészeti kerületnek vándor tanárává véglegesen kineveztetett s Pápán fog kelleni laknia s igy fájós szívvel, bár de itteni előadói tisztségéről elfoglaltsága, de főleg a nagy távolság miatt is le kellmondnia s felkéri a gyűlést, hogy tekintettel a minta méhes felállítása körüli teendőkre már ez alkalommal szíveskedjék helyettesítéséről gondoskodni, s a jövő évi májusi közgyűlésre tűzessék ki az általános tisztujitás. A gyűlés Pataki Béla érdemeit kiemelve, méltányolja indokait s az előadói tisztségre ideiglenes minőségben felkéri Csiszéri Nagy Sámuelt s melléje helyettesül Steiger Bélát. Elnök indítványozza, hogy tétessenek lépések a m. kir. földmivelésügyi minisztériumnál az iránt, hogy Szatmár székheiylyel egy vándortanitói állás szerveztessék, amit már annyival is indokoltnak lát, mivel Szatmár méhészetét a jelenlegi aradi székhelyből irányítani sikeresen nem lehet. A gyűlés örömmel teszi magáévá az indítványt s elhatározta hogy ez irányban Szatmár szab. kir. város törvényhatóságát is megkeresi hogy járuljon hozzá a mozgalomhoz. Ezzel a tárgysorozat kimerítve lévén elnök az ülést berekesztette. A méhkasok színe. Mondhatnánk, hogy ahány olyan méhest láttunk, amelyeknél a kaptárok be voltak festve, ott mindenféle szin alkalmazásnak örvendett, a feketétől a fehérig. Ez pedig egyszerűen helytelen s helytelenségéről bárki meggyőződhetik, aki egy feketére és egy fehérre festett kaptárt egymás mellé helyez, mert csakhamar látni fogja a jó és rossz melegvezető színnek hatását, éppen úgy, mintha nyáron fekete avagy fehér színű ruhát vesz magára. S ez nemcsak a feketére, hanem a barnára, sötétzöldre és sötétsárgára festett kaptárakra nézve is áll. Ezekből a méheket kora tavasszal a meleg azonnal kicsalja a szabadba s közülök számtalan elpusztul a még zord külső légben. De nemcsak a tavaszi, hanem a nyári meleg is hátrányosan befolyásolja az olyan méhcsaládot, amely sötét színű kaptárban "tanyáz, mert a nyári meleg az ilyen kasokban sokkal intenzivebb, mint a világos szinüekben, s azért nyári nagy meleg alkalmával azokban a méhek eltikkadnak és tétlenül hevernek épen akkor, amikor a legnagyobb mézgyüjtő dologidő van. Legalkalmasabb méhkaptárainkat fehérre, világos szürkére, vagy világossárgára festenünk, különösen ott, ahol a kaptárok nem födött méhesben vannak elhelyezve, hanem a szabadban s bármennyire kiválaszszák is számunkra az árnyékos helyet, azért mégis éri őket a napsugár. A jó gazdának a szeme kell, hogy mindenre kiterjedjen és néha a fizikának törvényeivel is számot kell vetnie. A trágyázás fontossága. Gazdasági talajunk termőképessége két tényezőtől függ. A trágyázástól és megműveléstől. Helyes és gondos megművelés által, célszerű és megfelelő trágyázás által, ha nem is azonnal, de évek során, Magyarország szántóföld termelésének legalább is felén, még most is meg lehetne kétszerezni a termés-eredményeket. Hány gazdaság van még az országban, a mely rendes trágyateleppel sem rendelkezik, s hány udvaron folyik ki az utcára, vagy valamely árokba a trágyáié. Hosszadalmas volna mindezekkel a kérdésekkel ez alkalommal foglalkozni, miért is csupán egy körülményre akarunk rámutatni, arra t. i. hogy a trágyakonzerválással magával is minő termés többletet"3 lehet elérni. Az istállótrágyának légenytartalmu anyagai ugyanis könnyen elillannak, miáltal a trágya igen sokat vészit értékéből. Vannak azonban szerek és anyagok, a melyek segélyével a trágya légenytartalmu anyagai megköthetők. Lássuk tehát ezen szerek egyikmásikának alkalmazásával minő terméstöbbletek érhetők el. Hannoverben tétettek legújabban ez irányban igen érdekes kísérletek, olyan talajon, mely 15 éven belül hektáronként négyszer kapott istálló trágyát. Búza vettetett el, melynek előveteménye cukorrépa és lóbab volt. A eredmény negyed hektáronként a következő volt: 1. 120 mm. istállótrágya szuperfoszfát-gipszszel. Mag termés: 1600 font. Mag és szalma értéke: 190 K. 2. 120 mm. istállótrágya szuperfoszfáttal : 1722 font 177 K. 3. 120 mm. istállóírágya földdel keverve: 1515 font 160 K. 4. 120 mm. istálló trágya: 1325 font 134 K. 5. trágyázatlan 1462 font 95 K. A trágyának szuperfoszfát-gypszszel való konzerválása a maghozamot, földdel való keverése inkább a szalma-hozamot, szuperfoszfáttal való konzerválása pedig mindkettőt emelte és pedig a közönséges istálló-trágya használatával szemben 1/4 hektáronként (695 négyszög öl) 43 K. volt a termés többlet értéke. Tekintettel most már arra a körülményre, hogy a felhasznált szuperfoszfát ára 13.20 K volt, a szuper- foszfát-gypszé pedig 8.20 K világosan kitűnik, hogy ezen konzerváló anyagok használata csak látszólag jár kiadással, tényleg azonban nagyon jövedelmező. A trágyázási módok tervezete. Sokszor felmerült már a kérdés arra vonatkozólag, vájjon lehetséges-e egy gazdaságot állati trágya nélkül fentartani s még gyakrabban ama kivánalom, uj £tfzi (Venyige) szétvágd, ő s megszerezhető a Szalmára, (lázi Egyesilet Fogyaszt, és Értékesítő Szőyetezeténél Szatin mely egyszerű, olcsó nagy munkakép ességü s csak egy embert igényel, különösen kis gazdáknak és szőllőtulajdonosoknak rendkívül fontos, Kovács Mihály szabadalma Eraihályfalyán, Szatírán, vagy annak bármely Sóktelepéuéí 311 korona árban
