Gazdák Lapja, 1907. augusztus (6. évfolyam, 31–35. szám)
1907-08-23 / 34. szám
\ GAZDAK LAPJA augusztus 23. 2-ik oldal. mely már tervezetében is a vármegyei mező- gazdasági, eddig önálló, intézmények fölötti hatalmával azokat teljesen a végrehajtó szerepre sülyeszteni van hivatva. S hogy ez az aggodalom indokolt, az érvek és tapasztalatok egész tömege igazolja. Mert bár a kerületi rendszer hivei megnyugtatni igyekeznek az ellentábort azzal, hogy a külföldi példák igazolása szerint a kerületi kamarai rendszer a vármegyei szerveket nem hogy bénítaná, de sőt egész sereg ilyen önálló társadalmi intézmény alakulására vezet, eltekintve, hogy éppen ebben a kilátásban is csak igazolva látjuk a kamarák önkényességét, melylyel szemben a gazdák önnálló alakulásokkal védekezni lesznek kénytelenek, mi e biztatással szemben mégis inkább féltjük a mai, a természetes alakulásu egyesületeket, mert gazdáinkat ismerve, előre látjuk, hogy az idegen területen székelő központ részére beszolgáltatott kamarai illetékek után alig lesz kedvük kü'ön önkéntes egyesületi tagdijat is fizetni, vagy legfeljebb csak majd akkor, ha a kamarák hátrányairól meggyőződve, azzal szemben önállóságuk és saját területi érdekeik megvédésére ily szervezetek fenttartását elkerülhetetlennek látják; akkorra azonban a mai gazdasági egyesületek, melyek ma is az anyagiak és hatáskör hiányában nem képesek kellőleg érvényesülni, megcsonkítva, jövedelmeitől megfosztva annyira elgyengülnek, hogy azok újból megerősítése nagyobb munkába fog kerülni, mint uj szervezet létesítése. Ha a mai gazdasági egyesületek hivatásukra képtelen szervezetek volnának s igy ezek letörése indokolt lenne, még szó férne a fenti intencióhoz. Ezt azonban senki sem állítja, sőt beismeri mindenki, hogy a mai gazdasági egyesületek rendkívül értékes szervezeteket képeznének, ha anyagilag erősebbek volnának, s hatáskörük törvényileg szabályozva lenne. Már pedig a kamarai illeték megtízszerezné minden egyesület bevételét,*) s ha a tervezett intézkedések uj kamarai szervezetek felállítása helyett a maiakat ruházná föl hatáskörrel, e szervezetek minden mai baja orvosolva lenne, s miután a helyi viszonyok közé már beilleszkedtek, értékesebb munkát tudnának végezni, mint a szervezendő uj, a viszonyokhoz még alakulni kénytelen s bizonyára csak hosszú idő alatt kifeljődni képes kamarák. A vármegyei gazdasági egyesületek egymás után foglalnak állást az Országos Magyar Gazdasági Egyesület kamarai rendszerű álláspontja ellen. Azt hisszük, kevés kivétellel mind ebben az irányban fognak sorompóba lépni. S ha igy lesz, elvégre is a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége, mely a vár- megyei gazdasági egyesületek érdekeinek képviselete, nem helyezheti ezek véleményével szembe magát, s igy ha az 0. M. G- E. tovább ragaszkodik a kerületi rendszer mérev álláspontjához, a két legtekintélyesebb szervezet véleménye kénytelen lesz elválni egymástól. Sajnálnók, ha ez következnék be, s épp a mai időkben oszolnék meg a gazdatársadalom kívánatos egysége, de a mezőgazdasági érdekek érvényesülését, a vármegyék önállóságát, a mai megyei gazdasági egyesületek életkérdését minden kombináció és kétes hatalmi politikánál előbbre valónak tartjuk. Poszvék. A Szabolcsmegyei Gazdasági Egyesület álláspontja a mezőgazdasági kamara területi kérdése tekintetében.*) A Szabolcsvármegyei gazdasági egyesület szükségesnek látja a mezőgazdasági kamarák felállítását. Alapelvként kívánja kimondatni azt, hogy minden egyes kamara, csakis egyes vármegyék területére kiterjedő hatáskörrel alakíttassák s csak kivétel lehessen több vármegye területének egybefoglalása. Ott, ahol vármegyei gazdasági egyesületek léteznek, ezen egyesületeket óhajtják mezőgazdasági kamarákká fejleszteni. Ezek az igy létesített mezőgazdasági kamarák szerves kapcsolatba hozandók a közigazgatási hatóságokkal oly módon, hogy a kamara választmánya alkossa a vármegyei mezőgazdasági bizottságot, s a kamara tisztikarának a válsztmány által kijelölendő tagja legyen a közgazdasági előadó. Kötelességünknek ismerjük ennek az álláspontunknak a rövid megindokolását is. *) Szatmárvármegye minimális kamarai illetéke ki fog tenni mintegy 40 ezer koronát, mig ma tagdijakból a megyei gazd. egylet alig 2 ezer koronát vesz be évenként. — Szerk. *) Más vármegyéknek a mienkkel megegyező álláspontjának igazolásául közöljük a fenti, szépen kidolgozott véleményt. — Szerk. «$*<***$?,*« azországszcrte első helyen elismert kitűnő szerkezetű és legolcsóbb. jmtmctt jazsasajoai! Hcipiozneictien CSZ^OZO^ eredeti nalmár-roslá^len (s hcrcmagtisztilógépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményének legjobban megfelelő általános terménytisztitáshoz berendezett különleges gépeket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni! —Minden esetleges kérdezésekre .azonnal és díjtalanul válaszolunk.— Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Szatmármegysi Gazdasági Egyesület Fogyasztási és Ért. Szövetkezete Szatmártt, Verbőci-utca 5-ik szám KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztitó gépgyára Hódmező-Vásárhelyen. Telefon 69. szám. 430 1905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. 52—48 Sürgönyeim: Kalmár-rostagyár
