Gazdák Lapja, 1907. július (6. évfolyam, 27–30. szám)

1907-07-26 / 30. szám

4-ik oldal.

GAZDÁK LAPJA

julius 26.

faj és természet szerint, később fejlődnek és igy ezeket általánosságban egy kalap alá vonni nem lehet. A fiatal kakast, melyet magnak szántunk szintén márciusi csibétől hagyjuk meg. Április első felében kelt csibék szintén alkalmasak még a tenyésztésre, De már a későbbi csibéknek, mint tenyészanyaguak tartása időveszteség. Sem olyan jól nem fejlenek, de a tojást is csak január—februárban kezdik meg. Az őszi vedlés is átmegy a télbe és ebbe könnyen pusztul el. A későbbi kelések meg különösen nem valók tenyésztési célokra — az időveszteség folytán.

— Ne hamarkodjuk el a gyümölszedést. A

gyümölcsszedésnél a legnagyobb hiba az ha nem szedjük le a maga idejében. Sem éretlenül, sem túléretten nem szabad a gyümölcsöt leszedni, mert mindenképpen károsodunk vele. Az éretlenül leszedett gyümölcsért rendes árt nem kaphatunk, mert az ilyen gyümölcsnek sem külseje nem csábitó, sem ize nem ajánlatos. Ki veszi meg? Az, aki a minőségre nem néz, hanem csak a mennyiségre, vagyis aki kevés pénzért sokat akar. De az éretlenül leszedett gyümölcsnél a tulajdonos másképen is károsodik, amire ugyancsak kevesen gondolnak. Ez pedig akkor történik, ha az eladás nem darabszámra, hanem súlyra megy. Miért? Mert az éretlen gyümölcs könnyebb, mint az érett; az érett gyümölcsnek a cukortartalma növeli súlyát. Ezt jó lesz megjegyezni. Ha igy áll a dolog, nem volna-e akkor jó a gyümölcsöt a fáján minél tovább hagyni, hogy annál több cukortartalma legyen ? Nem, a gyümölcsnek a fáján csak addig szabad maradni, mig rendesen megérik, de nem addig, hogy túlérjen, mert akkor is veszt jóságából, izéből. Ez szól a nyári gyümölcsre. Ellenben a télre való gyümölcsöt addig hagyjuk a fáján, mig a dértől nem kell tartanunk; mert a téli gyümölcs már nem érhetik túl a fáján, a napnak nincs már az az ereje. Idejében le kell szedni a gyümölcsöt; de hát mikor van az, miről ismerni meg? Ezt legjobban megmutatja maga a gyümölcs és pedig nem is annyira külsejével, hanem azzal, hogy a leszedésre érett gyümölcs könnyen válik le fájáról, azt nem kell erőszakosan letépni. Az erőszakos szedéssel nem csak a leszedett gyümölcsben vallunk kárt, hanem még a jövő termésben is, mert erőszakkal letépjük, letördeljük a gyümölcsfészkeket.

Hírek.

— Vármegyei fogyasztási szövetkezetünk nyílt üzletét részben az eddigi vásárlók kényelmére, részben a szatmári tagok rendszeres vásárlásának lehetővé tétele céljából most, hogy megnyitotta, nem lesz érdektelen a szövetkezet rendszeréből nehány körülményre figyelmüket ráterelni. — A szövetkezet ugyanis rendszeres vásárlásokat csak tagok részére vezet be s igy vásárláshoz mindenekelőtt üzletrész váltás szükséges. Egy üzletrész értéke 10 korona s minden üzletrész után 1 korona beiratási dij fizetendő. Minthogy azonban a szövetkezet hitelt csak a befizetett üzletrész s/4 értékéig nyújt, ennélfogva könyvre vásárlóknak annyi üzletrészt kell jegyezni, amennyi az egyszeri leszámolás körülbelüli értékét a fenti elv szerint fedezi. A könyves vásárlóknak azonban az az előnyük is van, hogy mig üzletrésztőkéjük kamatozik, addig a szövetkezet rendszere értelmében az áru-üzlet tiszta nyereségének megfelelő része a vásárlások arányában ősz íalékra kerülvén, természetes, hogy ez az osztalék

azok után a vásárlások után lesz csak számítható, melyek rendszeresen könyvre történnek. A könyvre vásárlók igy nagy kedvezményben részesülnek, ami azonban méltányos is, tekintve, hogy ezek rendszeres vásárlásuk által biztos forgalmat is mutatnak fel, de meg a forgó tőkéhez is nagyobb arányban kénytelenek hozzájárulni.

— Halálozás. Sereghy Sándor nyug. aljárás- biró, Sereghy Béla káptalani ügyész édesapja, f. hó 18-án 68 éves korában Aranyosmedgyesen meghalt.

— Uj politikai lap. Nagykárolyban a Rosenfeld Zsigmond szerkesztésében megjelenő „Nagykároly“ cimü heti lap politikai orgánummá alakult.

— Arató sztrájkok a megyében. Két helyről is kaptunk értesítést, hogy a szerződött munkások az izgatók szavára abba hagyták a megkezdett munkát. Domahidán ütötte fel a fejét a sztrájkmozgalom először, hol Kaufmann Antal és Katz Mózes bérletében tették le a kaszát az aratók. A helyszínére kiszállt főszolgabíró két izgatót 40—40 napi és huszonkilenc sztrájkolót 30—30 napi elzárásra ítélt, kiket azonnal a nagykárolyi kir. járásbíróság fogházába szállítottak. A másik mozgalom hírét Csekéről vettük. Ezt azonban a hatóságok tapintatos eljárása hamarosan megszüntette. Miliczer bérlő aratói léptek sztrájkba, de a nagyari elöljáróság s a fehérgyarmati főszolgabíró által vezetett tárgyalás utján a sztrájkot békés utón elintézték s a sztrájkolok már más nap munkába állottak. Ezzel a két mozgalommal valószínűleg el is múlt — ha a jövőre nem is — az arató sztrájkok fenyegető réme.

— Inkább rendőr mint csendőr. A nagykárolyi rendőrök sztrájkja folyó hó 18-én végett ért. A városi képviselő testület egy rendkívüli közgyűlésen, figyelembe véve a csendőrség túlságos nagy hatalmát s azzal nap-nap mellett járó visszaéléseket, valamint a csendőri szolgálat drágaságát elhatározta, hogy inkább teljesiti a rendőrök kívánságát, mint véglegesítse a csendőrséget. Éhez képest már f. hó 18-án a csendőrség helyett a felemelt fizetésű rendőrség teljesítette a szolgálatot.

— A kívándorlotfak pénzküldeményei. Andrássy Gyula gróf belügyminiszternél ismételten panasz tárgyává tette a newyorki cs. és kir. főkonzulátus, hogy a Magyarországbólkivándorlottak részére, a konzulátus címére érkezett pénzküldemények rendeltetése iránt, a legtöbb esetben csak hosszabb levelezés után tud tájékozódást kapni. Az Észak-Amerikai Egyesült Államokban ugyanis a posta utalványokat a félnek nem kézbesítik, hanem a postahivatalok azokat maguknál tartják és a postautalványon levő közleményeket és a pénz rendeltetésére vonatkozó feljegyzéseket egyáltalán figyelembe nem veszik. Felhívja ennélfogva a belügyminiszter a hatóságokat, figyelmeztessék a nagy- közönséget, hogy a saját érdekében cselekszik, ha az amerikai konzuli képviselőségekhez intézett kisebb összegű pénzküldeményeket levél bélyegekben, a nagyobb összegüeket pedig bankutalványokban, magyar bankoknak amerikai bankintézetekre szóló csekjeiben és pedig olyan ajánlott zárt levelekben küldik, amelyekben a pénzküldemény rendeltetése pontosan le van írva.

— A magyar vasutak tőkéje és jövedelme.

A múlt év elejéig 3600 millió korona volt befektetve a magyarországi vasutakba. Ebből a Magyar Államva- sutra esik 2364-1 millió, a magánkézben levő fővasu- takra 500-82 millió s a vicinális vasutakra 766 millió. A vasutak bevétele 330-73 millió korona volt, a kia