Gazdák Lapja, 1907. július (6. évfolyam, 27–30. szám)
1907-07-26 / 30. szám
julius 26. GAZDÁK LAPJA 5-ik oldal dások összege 183-72 millió koronára rúgott, úgy, hogy az üzleti fölösleg 147 millió koronát tett ki, amely összeg a befektetett tőke 4 százalékos bruttojövedel- mének felel meg, ami ily óriási tőke befektetésnél igen szép eredmény. — Öngyilkosság. Egy igen jeles képzettségű, előre törekvő fiatal ember, néhai Borús József volt szatmári kir. törvényszéki biró fia: Borús Béla nagybecskereki kir. törvényszéki aljegyző öngyilkossági szándékból a Bégába ugrott s ott lelte halálát. A derék fiatal ember halála a legszélesebb körben általános részvétet keltet. Tettének oka ismeretlen. — Sertésvész. A nagysomkuti járásban fellépett a sertésvész. Legutóbb az alábbi községekre nézve rendeltetett el a zárlat: Jeder, Tölgyes, Kövárhosszu- falu és Törökfalura. — Kivándorlás. Az 1907. évben Szatmárvár- megyéből 4430-an, magából Szatmár városából 226-an vándoroltak ki. A növekedés az előző két év hason időszakával szemben a következő képet adja: 1904. 1905. 1906. Szatmármegye — — — 1012 2186 4430 Szatmár-Németi — — — 96 247 226 Érdekes volna ez adatok mellé a kivándorlók által hazaküldött pénzek összegét is kimutatni, azonban az újabb miniszteri rendelet megtiltja a postának az adatok közlését, miért is csak néhány járás adata állott rendelkezésre a statisztika összeállításánál. Szatmár- vármegye 9 járásába 2,474,970 K érkezett Amerikából, mely rekordot a 6 szomszédos vármegye közül egy sem érte el, nem is csoda, mert a legtöbb kivándorlót szolgáltatta. Az összeg azonban nem teljes. — Lépfene. Az országszerte fellépett veszedelmes álalti betegség Szatmár város állatállományát sem kímélte meg. A városi legelőkön julius 20-ig 24 állat hullott el lépfenében. Mióta beoltották a marhákat, szünőfélben van a betegség s talán nagyobb kár nem lesz. A pozsonyi esetből kifolyólag Szatmár város polgármestere szigorú ellenőrzés és felügyelet alá vétette a vidékről való husbehozatalí, miután nagymeny- nyiségü hús kerül közfogyasztásra a közeli vidékről állatorvosi vizsgálat nélkül. Éhez képest elrendelte a vidékről behozott húsnak egyenesen a vágóhídra való szállítását állatorvosi vizsgálat végett s csak az egészségi igazolvánnyal ellátott hús hozható forgalomba. A vidéki husárusok kötelesek a községi biró és a hus- látó közeg által aláirt igazolványt fölmutatni a hús minőségéről és mennyiségéről. Az igazolvány nélkül behozott húst vizsgálat mellőzésével elkobzandó és megsemmisítendő. A Szatmárhegyen csak a kerületi orvos által vágás előtt megvizsgált állat vágható le s hús csak az ő engedélyével hozható forgalomba. Vidékről a Hegyre nyers húst vinni tilos. A polgár- mester meghagyta a kapitányi hivatalnak, hogy a közönséget a vidéki húsfogyasztás iránt megfelelő óvatosságra hirdetményi utón is figyelmeztesse. — Értesítjük gazdáinkat, hogy szárított répaszeletre métermázsánként, bármely vasúti állomásra, bérmetve szállítva 11 korona 50 fillérért megrendeléseket elfogad a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezete. — Munkásközvetités. Elkésve már, mivel az aratás vármegyénkben befejezéshez közeleg, érkezett a m. kir. földmivelésügyi minisztériumtól az alábbi értesítés, közöljük már csak azért is, hogy gazda közönségünk a munkás viszonyokról helyes tájékozást nyerjen. Értesítem, hogy a csongrádvármegyei Szegvár községben 80 arató munkás hajlandó más vidékre elszegődni. Egyben értesítem, hogy Ribel J. oraviczai lakos (Krassó-Szörény vármegye) tűzifa termelésre 100 (egyszáz) erdei munkást keres azonnali alkalmazás mellett, huzamosabb időre. Felvilágosítással szolgál a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület titkári hivatala Szatmár, Verbőczy-utca 5. — A benzin motorral dolgozók figyelmébe. A benzinmotorral dolgozó kisiparosok és kisgazdák részére szükséges adómentes mótor-benzin mérsékelt eladási ára a kereskedelemügyi m. kir. minisztérium által folyó évi augusztus hó 1-étől, folyó évi november hó 30-áig terjedő időszakra 24 koronában állapíttatott meg. — A szállítást a következő gyárak fogják eszközölni: 1. Kőolajfinomitó gyár részvénytársaság Fiume és Brassó. 2. Budapesti ásványolaj gyár részvénytársaság Budapest. 3. Magyar petróleum ipar r.-t. Budapest. 4. Bihar-Szilágyi olajipar részvénytársaság Mezőtelegd. 5. Szab. oszt. magy. államvasut társaság magyar bányái, hutái és uradalmainak oraviczai kőolajfinomitó gyára Oravicza. 6. Apolló kőolajfinomitó gyár részvénytársaság Pozsony. 7. Orsovai petróleum finomító gyár részvénytársaság Orsóvá. 8. Baruch Jeremiás petróleum gyáros Marosvásárhely. 9. Felsőmagyarországi kőolajfinomitó részvénytársaság Turócz- szeritmárton. 10. Első sátoraljaújhelyi petróleumíino- mitó részvénytársaság Sátoraljaújhely. 11. Hazai kőolaj ipar részvénytársaság Budapest. — A szatmármegyei takarékpénztár részvénytársaság szatmári áruraktárában julius hó 22-én raktáron volt: búza 10015, rozs 1781, árpa 255, zab 2429, tengeri 8398, gyapjú, rizskása 422 métermázsa, összesen 23300 métermázsa. — Elhalálozás Miklóssy Gyula a közügyek iránti érdeklődéséről általánosan ismert géresi földbirtokost súlyos csapás érte, folyó hó 18-án ugyanis elhalt veje Dr. Árvay Béla debreceni ügyvéd 31 éves korában. A család iránt vármegyénkben és Hajdú megyében általános a részvét. — A gazdasági cselédekről szóló törvény és az állatvédelem. Az említett törvényjavaslatnak bizottsági tárgyalása alkalmával Szilassy Zoltán, az O. M. G. E. titkára azt a javaslatot tette: „hogy a cseléd idő előtt való elbocsáthatásának föltételei közé az is fölvétessék, ha a cseléd a gondjaira bízott állatokkal rosszul bánik, vagy éppenséggel kínozza." Bár a javaslatot a bizottság egyhangú helyesléssel fogadta, a törvény szövegében a javasolt intézkedés nem vétetett fel, mivel kötelességét elmulasztó cseléd idő előtt elbocsátható, már pedig az a cseléd, amelyik a gondjaira bízott állatokkal rosszul bánik, kötelességét mulasztónak tekintendő. — A kincstári erdők jövedelme. A kincstári erdők bevétele a múlt esztendőben az előbbi évekhez képest három millió koronával emelkedett. A bevételi többletnek kétharmadát a földmivelésügyi miniszter hasznothajtó befektetésekre szándékozik fordítani. Egyrészt a jövedelem fokozása, másrészt az állami erdők közgazdasági hatásának intenzivebbé tétele érdekében intézkedett a földmivelésügyi kormány, hogy a házi kezelés az állami erdőkben lehetőleg és fokozatosan életbeléptessék és kiterjesztessék. A házi kezelés lehetővé teszi, hogy a kitermelt fát az állam, mint kész piaci árut kisebb részletekben is áruba bocsássa és ezzel a favásárlást a kisebb tőkének és a közvetlen fogyasztásnak is hozzáférhetővé tegye s ennek folytán jobb árakat érhessen el, másrészt a kisebb tőkének is lehetővé tegye a fakereskedelmi vállalkozást. A beruházá