Gazdák Lapja, 1907. június (6. évfolyam, 23–26. szám)

1907-06-14 / 24. szám

junius 14.

GAZDÁK LAPJA

5-ik oldal

hengerelni. Ilyen időben a löherések további kezelése abból áll, hogy felültrágyázzuk azokat. Erre a célra műtrágyát vagy trágyalét használunk. Legyen gondunk arra, hogy ezt a felültrágyázást ne alkalmazzuk tulké- sőn, mert ilyen esetben azt fogjuk látni, hogy a lóhe- rés nagyon buja fejlődéssel megy át a télbe, ez pedig azért hátrányos, mert kipáíiás a következménye. Fontos a lóherések fejlődésére az is, hogy azokat őszszel kaszáljuk, vagy legeltessük. Persze ezt helyesen és a megfelelő időben kell elvégezni. Ha a lóherés erős fejlődést mutat, akkor feltétlenül kaszálni kell azt. A kaszálást nem jó későre halasztani, mert ebben az esetben a lóhere a téli idő beálltáig nem fejlődik kellőleg, illetőleg nem tud erősödni. Ami pedig a legeltetést illeti, nem felesleges a figyelmeztetés, hogy azt óvatosan kell elvégezni. A pásztor vigyázzon arra, hogy az állat ne legelje le nagyon erősen a lóherét, mert akkor nem tud eléggé kisarjadozni a lóherés. Legeltetésre szarvas marhát haználjunk.

— Az eső pótlása. Az eső pótlására egy német gazda a kapálást ajánlja. Ez jobb az öntözésnél, különösen akkor, ha az mint rendesen, csak felületesen történik. A frissen fellazitott talaj az éj folyamán jelentékeny mennyiségű nedvességet vonz magához a levegőből, mire reggel a nap feljötte előtt meggyőződhetünk. Nem alaptalanul állítják azt sem, hogy a felhantolt talajban a mélyen fekvő nedvesség jobban feljöhet a felületre és igy a növények gyökerének több tápanyagot szolgáltathat. A gyakori kapálás előnyeihez tartozik az is, hogy a levegő termékenyítő anyagai, a légeny és éleny könnyebben eljuthatnak a gyökerekhez, nem említve azt, hogy a kapálás által a gyom és az élősdiek fejlődése is akadályoztatik.

— Érvágás a gyümölcsfákon. Az érvágást a gyümölcsfákon úgy ejtjük meg, hogy a fa törzsét az északi oldalon egész hosszában hasítjuk, de csak any- nyira, hogy a vágással csupán a héját vágjuk keresztül és nem hatolunk be egészen a kemény fáig, mert ez már ártalmára volna a fának. Erre a munkára legalkalmasabb hónap a május, vagy junius eleje. Az érvágásnak célja és haszna többféle. Így ha valakinek olyan fája van, mely csak buján nő, de termést sohasem ád, az érvágással gyógyíthatjuk a terméketlenséget, mely abból ered, hogy a fának igen sok nedve van, tehát eret nyitunk rajta, hogy a bő nedváramlást megakasszuk. A törzs vastagsága szerint egy-két vagy három vonalat hasítunk rajta. Ugyancsak ha olyan fánk van, mely nem mozdul helyéből, hanem még bőre is megvénhedik, megráncosodik, szintén a törzs héjának bemetszésével segíthetünk. Ha az az eset van, hogy a korona elég nagy, terjedelmes, de a törzs aránylag vékony, ismét csak az érvágással segíthetünk ezen a bajon. így a héj kitágul, a törzs megvastagszik.

Bonyhádi állatvásár.

Bonyhád dunántúli község az ország összes vármegyei gazdasági egyesületeihez a következő, igazán megszívlelő felhívást intézte:

A Vármegyei Gazdasági Egyesület Tekintetes Elnökségéhez!

Községünknek már régebben nyert miniszteri engedélyével megállapított, de tán helytelen intézkedések folytán teljesen elhanyagolt heti állatvásárait újból fellendíteni óhajtván, úgy intézkedtünk, hogy a túl sürü heti vásárok helyett évente március hó

elejétől október hó végéig minden hó második péntekén tartassék állatvásár.

Midőn ezen intézkedésünkhöz a tekintetes Elnökség szives jóakaratát és pártolását tisztelettel kérjük, — nehány rövid szóval előadni óhajtjuk azon okokat, a melyek bennünket a vásárok ilyetén rendezésére indítottak.

Köztudomású tény, hogy a bonyhádi tájfajta, igen értékes szarvasmarha, óriási keresletnek örvend, hazánknak erre alkalmas vidékei csaknem kizárólag ezt a fajt használják tenyészanyagul.

E nagykereslet lebonyolítására a vidékünkben országos vásárok elég alkalmat nem nyújtanak, mert hiszen még óriási a mennyisége azon állománynak, a mely a kis tenyésztőtől nem is másod, hanem harmadnegyed kézből kerül a nagytenyésztőkhöz vagy hizlaló és fogyasztóhoz.

Azt óhatjuk elérni havi vásárainkkal, hogy ezen állapot megszűnjék, a kistenyésztő a nagytenyésztővel közvetlen kapcsolatba jutva ne kelljen a mező- gazdaságnak azt a 20—25%-ot megfizetni, ami a közvetítés révén az ügynöknek és kereskedőnek marad.

Azon biztos hitben, hogy a tekintetes Elnökség okainkat méltányolva vállalkozásunkat pártolni és a rendelkezésére álló eszközökkel istápolni fogja: vagyunk Bonyhádon, 1906. junius 6-án, kiváló tisztelettel Szepessy Kálmán főjegyző, Müller János biró.

Mi, a midőn késszéggel hozzuk ezen sorokat gazda közönségünk tudomására, részünkről is ajánljuk ezen vásárokat az érdeklődő közönség figyelmébe.

Hírek.

— A szatmármegyei gazd. egy. fogy. és ért. Szövetkezete évi rendes közgyűlését folyó hó 12-én, a városháza tanácstermében tartotta. A gyűlés iránt nem mutatkozott olyan érdeklődés, a minőt ezen nemes intencióval biró szövetkezet méltán megérdemel. A jelenvoltak azonban érdekkel hallgatták az igazgatóság jelentését s élénk vita keretében tárgyalták le a tárgysorozatot. Az igazgatóság jelentését valamint a közgyűlés lefolyását feltüntető jegyzőkönyvet teljes szövegben lapunk más helyén közöljük.

— Magyar gazdák külföldön. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület 60 tagja németországi tanulmányútja alkalmával kedden Mannheimban járt, ahol a magyar-osztrák alkonzul és Weingolt Károly a kereskedelmi múzeum levelezője fogadta a társaságot. A fogadtatásnál Mannheim város, a mannheimi Verkehrs- Verein és a kiállítás igazgatósága is képviselve volt. A társaság gróf Sommsich Géza vezetése alatt megtekintette a Mannheim város 300 éves fennállásának emlékére rendezett kertészeti kiállítást, majd pedig Weingolt múzeumi levelezőnek ottani gabona tárházait, melyeknek hatalmas méretei és mintaszerű felszerelése, különösen az árpatisztitó gépek valósággal meglepték a társaságot. A tárházakban legtöbbnyire magyar árpát kezelnek s ezúttal is több mint 50 waggon magyar árpa volt ott. Weingolt évente 2000 waggon árpát visz ki Magyarországból, egyrészét Fiúmén át Angliába. A tárházak megtekintése után lakoma volt a vendégek tiszteletére, melyen Weingolt múzeumi levelező mondott hatásos felköszöntőt a magyar királyra. Mann- heimból a társaság Rudisheimba, innen pedig a gyönyörű hajóuton Kölnbe utazott, a hol a Deutsche Landwirtschafts Gesellschaft fogadta a társaságot és ugyanaznap este tiszteletükre estélyt rendezett Düssel-