Gazdák Lapja, 1907. június (6. évfolyam, 23–26. szám)
1907-06-14 / 24. szám
6-ik oldal. junius 14. GAZDÁK LAPJA dóriban. A következő napokat a düsseldorfi mező- gazdasági kiállítás megtekintésére fordítják, mely csütörtökön nyílt meg. — A magyar mezőgazdasági muzeum. Folyó hó 9-én nyitotta meg Őfelsége a magyar mezőgazdasági múzeumot. Az ünnepélyes megnyitáson megjelentek az uralkodóház Budapesten időző tagjai, továbbá az egész kormány, a főrendiház és képviselőház számos tagja, a papság, Bpest székesfőváros főpolgármestere és számos előkelőség. Az OMGE részéről Desseffy Aurél elnök vezetése alatt számosán. Vármegyénkből felutaztak Báró Vécsey László és Poszvék Nándor gazdasági egyesületi titkár. A megnyitás után Őfelsége megtekintette az egyes osztályokat s lépten-nyomon megelégedését fejezte ki a muzeum berendezése felett. A király azon kijelentéssel távozott, hogy ehez hasonló kultur intézmény nincs egész Európában. — Uj menetrend. A szatmár-erdődi vasúton f. év junius 15-ével uj menetrend lép életbe. Az uj menetrend szerint Szatmár-hegypiacra reggel 6 óra 04 perckor, délelőtt 9 óra 04 perckor, délután 12 óra 59 perckor és 3 óra 51 perckor, este 7 óra 18 perckor és éjjel 9 óra 05 perckor fognak a vonatok érkezni Szatmár Kossuth-kert felől. Visszautazás a város felé reggel 6 órakor és 7 óra 43 perckor, délelőtt 10 óra 11 perckor, délután 1 óra 04 perckor és 5 óra 41 perckor és este 8 óra 46 perckor lesz lehetséges. Ezenkívül a Károlyi—Erdődre már reggel 6 óra 37 perckor érkező 6002. sz, motoros vonat által a nagy- károly-somkuti vasút 5711. és 5712. sz. vonataihoz csatlakozás létesittetett. — A szatmármegyei gazd. egy. fogy. és ért. szövetkezetének fiókjai folyó hó 12-én, délután 3 órakor, hivatalos helyiségében (Verbőczy-uíca 5. szám) Poszvék Nándor ügyvezető igazgató elnöklete alatt értekezletet tartott, melyen az összes fiók-szövetkezetek intéző bizottsági elnökük és üzletkezelőikkel voltak képviselve. Az értekezleten több gyakorlati üzletkezelésre vonatkozó tárgy került szóba, — és az összes jelentkezők hozzászólása után a következőkben állapodtak meg: a fiók-szövetkezetek vezetői ha a központ felhívására utaznak hivatalosan a szövetkezet érdekében, az igénybe vett fuvaron kívül 2 korona napi élelmezési dijat számíthatnak fel; a központ elvileg kimondja, hogy a fiókoktól, az egyszer már kiküldött árut vissza nem veszi. Az üzleíkezelök fizetése ott, hol a fiók évi nyeresége ezt megengedhetővé teszi, lehetőleg ez év végén percentuális alapon lesz javítva; a fiókok megrendeléseiket tartoznak 3 nappal előre postán beküldeni, s minden falu, a részére kijelölt napon vételezhet csak árut; igazolt és természetes károk leírását az intézőbizottság a fiók terhére a központ hozzájárulásával eszközölheti. Hitelt a befizetett üzletrész és készpénz biztosíték háromszorosáig engedélyez fiókok részére a központ; önálló szövetkezet tagul, csak oly feltétel mellett vétetik fel, ha tartaléktőkéjét a szövetkezetnél helyezi el, s a hitel ezen tartaléktőke négyszereséig, legfeljebb azonban egy évi forgalmának V4 részéig nyújtható csak. — Külön magasabb hitel csakis váltófedezet mellett adható. — A „Gazdák Lapja“, miután a szövetkezet alapszabályai értelmében ez a szövetkezetnek hivatalos lapja, minden fióknak megrendelendő; a lapot az üzletkezelő tartozik a bolthelyiségben tartani s az érdeklődő részvényeseknek rendelkezésre bocsájtani. Végül ki lett mondva, hogy az árujegyzékek pontos összegeléseiért az üzletvezetők felelősek, s ott, hol ezek pontosan nem lennének vezetve, a központnak jogában áll az üzletvezetőt a számlák összegének 12%-áig megterhelni. Főbb vonásokban ezek azok a megállapodások, melyeket az értekezlet úgyszólván egyértelmüleg hozott. — Az értekezlet a fáradhatlan ügyvezető-igazgató éltetésével ért véget. — Az erdőtörvény módosítása. Máramaros- vármegye közigazgatási bizottsága felterjesztéssel fordult a földmivelésügyi miniszterhez az erdőtörvény büntető határozatainak módositása végett s a felterjesztést pártolás végett megküldötte az országos erdészeti egyesületnek is. A felterjesztés főleg az erdőtörvénynek az erdei lopásokról és az erdei kártételekről intézkedő fejezeteinek hiányaira mutat rá. így pl. a törvény 90—96. és 100—102. §§-ai megfosztják a bírót az erdei kihágás indító okának, az elkövetés körülményeinek, a kihágást elkövető egyén bűnössége fokának mérlegelésétől, mely tény egyenesen ellentétben áll a bírói mérlegelés jogával és kötelességével. Szükséges ezért a büntetés legkisebb és legnagyobb mértékének megállapítása. Szükségesnek tartja továbbá a bizottság a törvény büntető határozatainak oly irányú módosítását is, hogy erdei lopás esetén a visszaeső bűnösök az elkövetett cselekmény súlyával, a bűnösség fokával arányban büntettessenek meg. Ma a törvény erre alkalmat nem nyújt. Hiányos a törvény továbbá abban az irányban is, hogy erdei lopások esetén az orgazdára semmiféle büntetést nem állapit meg, — Agrár kölcsön és kivándorlás. A „Hitel“ cimü pénzügyi szaklap Írja a következőket: „A kivándorlásról sok szó esik az utóbbi időben s a gazdasági válságok között, melyeket a kivándorlás okoz, első helyen a munkáshiány szerepel, mely a mezőgazdaságban és iparban egyaránt érezhetővé vált. A kivándorlással azonban a pénzügyminisztériumnak is meggyűlt a baja, amennyiben a Felvidékről történő nagyarányú kivándorlás következtében a szőlőfelujitási kölcsönök kamatai és törlesztési részletei gyéren folynak be. A kivándorlók a szőlőmunkát az itthon maradt családtagokra bízzák, kik ezt a dolgukat pontosan el is végzik, de már a kamatokat és részleteket nincs miből fizetni, mig Amerikából meg nem érkezik az első küldemény. A pénzügyminisztériumnak pedig kell a pénz, mert a Magyar agrár- és járadékbank az elmaradt kamatokat és törlesztési részleteket egyszerűen a tartalékalapból fedezi s a kincstár a tartalékalapból elvont összegeket pótolni tartozik. A pénzügyminisztérium ennek következtében valószínűleg azt szeretné, ha ezeket a kölcsönöket egészen felmondhatná s a kölcsönökkel terhelt szőlőket elárvereztethetné, mert különben a tartalékalapba való tartozása évről-évre szaporodik s követelését behajtani nem képes. Amint értesülünk, a pénzügyminisztérium e végből már érintkezésbe is lépett a földmivelésügyi miniszter részéről kiküldött bizottsággal, de a bizottság nem hajlandó a kölcsönöket felmondani, mert a szőlők szerinte kellőleg művelve vannak. A pénzügyminisztérium tehát nem képes követelését behajtani s türelemmel kénytelen várni maga is az Amerikából érkező pénzeket. — Faiskolai kezelési jutalmak. A földhitelintézet alapítványából a földmivelésügyi miniszter huszonegy jutalmat tűzött ki olyan tanítók részére, kik faiskolákat kezelnek és a fatenyésztés terén szembetűnő sikereket értek el. A huszonegy jutalom egy hatszáz, két négyszáz és tizennyolc százkoronásra oszlik. Pályázati kérvényeket julius hó elejéig ahhoz a tanfelügyelőhöz kell a földmivelésügyi minisztérium címére benyújtani, akinek kerületében a folyamodó tanító
