Gazdák Lapja, 1907. május (6. évfolyam, 18–22. szám)
1907-05-31 / 22. szám
2-ik oldal GAZDAK LAPJA május 31. temes szükségletét felülmúlja. Már pedig az idén, egész járásokban még a vetőmagra és kenyérre szükséges mennyiséget sem hordják be. Ez országrészek termelőire mindegy, akár 8 korona a búza ára, akár 16 korona. Számtalan vidéken pedig a fölösleg oly csekély lesz, hogy a jelenlegi — tavalyinál átlag 40 százalékkal nagyobb — árak alig pótolják a deficitet, eltekintve attól, hogy a föld, vagy a bérlet ára, a megélhetés költsége, elsősorban pedig a termelési költség, mely alatt főleg a munkabért értjük, szintén néminemű percentekkel emelkedett. Az utolsó években brosúrák, cirkulárék és újságcikkek utján hívtuk fel a producenseket, hogy ne adják el a búzát 10 forinton alul. Bár ez utóvégre is mindenkinek a legsajátosabb magánügye, hogy gabonáját, borát és marháját mikor és hogyan adja el, ép úgy, mint a hogy senkinek beleszólása nincsen abba, hogy a földmivelők mikor és milyen árban szerzik be gazdasági és egyéb szükségleteiket, az azonban már igenis a közre tartozik s kiemeljük, hogy a mostani 19 korona 80 filléres búza, 18 korona 30 filléres rozs és egyéb gabona ára nem épen és nem kizárólag a silány terméskilátásoknak s különösen nem a gabnakészletek visszatartásának a következménye, hanem a tavaly márciusban életbe lépett agrárvámoknak. Azért hozták e törvényt, még azok is, kiknek a földmiveléshez közvetlenül semmi közük sincsen, azt a mérhetetlen évi megszámlálhatatlan milliókat tevő áldozatot a közös vámterület egyelőre való fentartásával, hogy gabonánknak meg legyen a megfelelő ára, még kitűnő termés esetén is, jól tudván, hogy csakis ez esetben lendül fel az általános gazdasági élet, csakis akkor lehet valamelyes jó dolgunk mindnyájunknak, bármilyen sorban tengessük is napjainkat akár itt a perifériákon, akár a fővárosban. Szinte hazafiatlanság, hogy ily körülmények közt, melyen az értéken alul pocsékoljuk el termékeinket ugyanazoknak az osztrákoknak, kik bőségesen élvezik a közös terület óriási előnyeit s ennek segélyével kolóniájukként szeretnék kezelni ezt az országot. Kimutatták már többször, hogy a Lajthán túli fogyasztók ránk vannak utalva, hisz Ausztria és Magyarország a gabonák közül leginkább csak árpára nézve export-terület. — Tudta ezt tavaly is minden józan gondolkozásu ember s ahelyett, hogy a gabna felesleget visszatartóztatni igyekezett volna, olcsó árban dobta piacra, úgy hogy készleteink még a magasabb árak előtt kifogytak. A gabonavámoknak a maguk teljességében érvényesülnie kell az idén, nemcsak a kritikán aluli termés kilátások folytán, hanem azért is, mivel a fogyasztás hihetetlen módon megnövekedett. A budapesti és a vidéki malmok az egész éven át megszakítás nélkül, teljes erővel dolgoztak, mégis soha és sehol őrlemény készletek fel nem halmozódtak és ma már bizonyos, hogy júliusban a normálisnál valami jelentékeny mérvben nagyobb nyerstermény állományunk nem lesz. Ugyancsak aránytalanul megnövekedett exportunk Ausztriába, jóllehet, tavaly odaát is jó termés volt, holott az idei kilátások főleg a főcikkre, a rozsra nézve igen kedvezőtlenek. Gyenge vigasz — szemben a deprimáló mezőgazdasági helyzettel — hogy az idei ga- bonakampany ilyen magas árak jegye alatt fog lezajlani, nemcsak nálunk, hanem mindenütt a világon, mert nincs egyetlen egy termelő, illetőleg exportáló állam sem a földkerekségén, ahol a termés kilátások kielégítők volnának. Gazdasági gyűlés. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület f. hó 29-én d. e. 11 órakor tartott rendkívüli közgyűlést Szatmá- ron, a városháza termében, s minthogy a közgyűlés az előző közgyűlés határozatképtelensége folytán lett az alapszabályok szerint összehiva, a jelenvoltak számára való tekintet nélkül határozatképes volt. Jelenvoltak: Domahidy Sándor elnök, dr. Ke- resztszeghy Lajos alelnök, Kölcsey Antal, Komoróczy Iván, Madarassy Zoltán, Péterffy Imre, Rácz Elemér, Szerdahelyi Ágoston, Szuhányi Lajos, Tóth Móric és Vajay Károly. Poszvék titkár elnökségi intézkedés folytán a vármegyénkre rendkívüli fontossággal biró mezőgazdasági kamarák ügyében Bpesten az O. M. G. E. értekezletére küldetvén ki, a jegyzőkönyv vezetését, dr. Keresztszeghy Lajos vállalta el, jegyzőkönyv hite- lesitőkül pedig felkérettek Szuhányi Lajos és dr. Vajay Károly. Tóth Móric napirend előtti indítványt terjesztett be, hogy a megyei politikai pártelnökök kerestessenek meg, hogy hívjanak össze pártgyülést s azok kérjék fel a képviselőket, hogy a cselédtörvény javaslatot vegyék le az országgyűlés napirendjéről. Minden gazdaságban nilKiilozhetetlcn tnXmBBÍKSSSS#® gépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményének legjobban megfelelő általános terménytisztitáshoz berendezett különleges gépeket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni! —Minden esetleges kérdezésekre azonnal és díjtalanul válaszolunk.— Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Szatmármegyei Gazdasági Egyesälet Fogyasztási #s Ért. Szövetkezete Szatmárit, Verbőci-utca 5-ik szám. KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges termény tisztító gépgyára Hódmező-Vásárhelyen. T-t-. ™ 1905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. 52—44 Sürgönyeim: Kalmár-rostagyár. Telefon 69. szám. 430
