Gazdák Lapja, 1907. május (6. évfolyam, 18–22. szám)
1907-05-31 / 22. szám
május 31. GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal. Tekintettel azonban, hogy minden lehetőt meg tett már az Egyesület a javaslat levétele érdekében, különben is gyűlések összehívására már idő r.incs, az indítványt mellőzte a gyűlés. Az 1907. évre összeállított, a Gazdák Lapja f. hó 10-iki számában egész terjedelmében közölt költségelőirányzatot a gyűlés elfogadta. Az Egyesület neve alatt működő szövetkezet ügyében az ülés kívánatosnak jelezte, hogy a szövetkezet rendes üzletvezetőt alkalmazzon, hogy így a titkárt ne foglalja annyira le, valamint rendes üzlet- helyiségről gondoskodjék, végre a jelentéktelen élel- micikkekket üzletköréből zárja ki. Rövid útmutató kendermagbogár irtására. A homoki szőlőknek régóta ismert ellensége, a kendermagbogár, ujabbi időkben ismét érzékeny károkat okoz, a melyek szükségessé teszik, hogy e kártevőt a legnagyobb kitartással irtsuk. A kendermagbogár (Peritelus familiáris Boh.) szürke szinü, hosszúkás fejű nehezen felismerhető bogárka nagyságra, színre és keménységre nézve hirtelen tekintetre némileg csakugyan emlékeztet a kendermagra s népies neve elég találó. A kendermagbogár fejlődésének menete még ismeretlen, azt se tudjuk, hol és miből él a lárvája és hogy ez utóbbi hogy alakul bábbá, stb. Kárt, a bogár kora tavaszszal tesz, néha ha igen korán jelenik meg, még a meg nem metszett szőlőben, rendesen azonban csak a metszés után. Kártétele abból áll, hogy a szemeket kirágja s igy | egész érvágást tesz a szőlőn, a melyek ennek ! folytán ki nem fakadnak, fürtöt, lombot nem hoznak, j sőt nagy veszedelem esetén, nemcsak az idei termést csökkentik, de közvetve a tőke további rendes fejlődését, első sorban a jövő évi termő vessző növekedését, megérését is gátolják. Tetten ez apró gonosztevőt nem igen érjük, mert vészthozó munkáját leginkább éjjel végzi. Azért legkönnyebben estefelé akadunk rá, ilyenkor t. i. bogarak a csap, vessző karó, gyom és más kimagasló tárgyak hegyén csoportosulnak keresve a legmagasabban álló szemeket. Kisebb számban akad reggel is és napközben is. A gyümölcsfák rügyét is bántja ugyan a bogár, de kártétele a nagy koronában elenyésző csekélység. Épp ez oknál fogva a szőlő is szálvesszős és lugasmivelés esetén kevésbbé van kitéve a veszedelemnek. A rövid csapra metszett szőlő ellenben a legérzékenyebb a kendermagbogár kártétele ellen: a meghagyott néhány értékes szem, a gazda minden reménysége, hamarosan áldozatul esik a bogársereg falánkságának. Pedig a fertőzött vidékeken számos nyomós oknál fogva, leginkább a rövidcsapos szőlőművelés van csaknem kizárólag elterjedve. Ellene legjobb szedéssel védekezni. Még pedig, minthogy a bogár kicsi és nappal a hozzá hasonló színű homokon, a talaj egyenetlen részein, a tőke tövén mozdulatlanul és észrevétlenül vesztegel, sőt a talajba is befurakodik, azért kézzel szedni bajos volna, i Azt a munkát a házi szárnyasra (tyuk, pulyka, gyöngy- I tyuk) kell biznunk, melyet már március elején been- [ gedhetünk a szőlőbe. A baromfi éles szemét nem sok bogár kerüli ki. Különben is ilyenkor tavasszal ez az eledel még csemegeszámba megy nekik; a bogárvadászatba hamarosan beletanulnak s a kendermagbogáron kívül, egy csapásra temérdek más kártékony rovart is elpusztítanak. Szőiőlugasban, a ház s a major tájékán a már jelzett okon felül azért is kisebb rendesen a kendermagbogár kártétele, mert itt az aprójószágnak szabad járása szokott lenni. Fertőzöttebb helyeken napszámossal is szedethetjük a bogarat oly módon, hogy a csapokon s más kiálló tárgyakon csoportosuló bogarakat a tőke alá terített ruhára lerázzuk és vízzel félig telt, belül mázos edénybe szedetjük. A védekezésnek más módja az, hogy a metszéssel mindaddig késünk, amig csak tart a bogárjárás. A bogár t. i. ebben az esetben elsősorban a felső szemeket rágja ki, a melyekre rövid metszés esetén nekünk úgy sincs szükségünk, a terméstadö alsóbbsze- meket ellenben megkíméli. Ugyanez a cél elérhető oly módon is, hogy a csapokat a meghagyott szemekkel együtt, a bogár garázdálkodása idejében homokkal letakarjuk. Hogy azonban a rügyek a föld alatt fejlődésnek indulva, ki ne száradjának, tanácsos a homokkal való betakarás esetén is, a metszést az újból való kitakarásig elhalasztani; enyhe időben ezáltal a beta- karatlan felső szemek fokozottabb fejlődése mellett a betakart értékes alsó szemek visszamaradnak s meg nem fülledhetnek. Mind a kései metszés, mind pedig a homokkal való betakarás kétélű fegyver, azért annál is inkább érdekünk, hogy a bogarak mennél lelkiismeretesebb szedéséről gondoskodjunk. Minthogy a bogárnak szárnya nincs, repülni nem tud és gyalogszerrel nagyobb vándorutat nem igen tesz meg, azért a szőlősgazda, ha igen sok a kendermagbogara, csak magát okolja érte, ne pedig a szomszédját. Ha ö maga alaposan irtja a bogarat, baromfival összeszedeti, nyugodt lehet a felől, hogy a rósz szomszéd hanyagsága miatt nem fog ő is meg- bünhödni. WT. ftir. áll. Kovariant ÁUotná». Hasznos tudnivalók. — Zöldségfélék talaja. Zöldségtermesztésre a sikfekvésü, napos terület elegendő (legalább 40—50 cm.) mély, középkötött vályogtalaj a legalkalmasabb. Az ettől nagyon eltérő, tulkötött tullaza, nagyon meszes, vagy igen köves, kavicsos talajok nem megfelelők. Kistermelőnek legtöbb esetben nincs módjában válogatni különféle talajokban. Ez esetben csak úgy segíthet magán, ha kevésbbé jó talaját megfelelő javítással zöldségtermelésre alkalmasabbá teszi (követ, kavicsot kihord, kötött földet lázit stb.) A rendes művelés is nagy előnyére van a kerti földnek. Nagyon árnyékos terület nem jó. A zöldségfélék elegendő vizet, bő öntözést kívánnak meg, ezért folyó patak, vagy legalább is bővizű kút közelébe kívántatik meg. — A malacok hasmenése veszedelmes baj, sokszor nagy kárt okoz. Leginkább hülés, nedves alom, rondaság, a kocák alkalmatlan teje okozza. Hogy SxabadalmazoU ttuj * (Venyige) »ec&tigf, mely egyszerű, olcsó nagy munkaképességű, s csak egy embert igényel, különösen kis gazdáknak es szőllőtulajdonosoknak rendkívül fontos, Kovács Mihály szabadalma Li-mibályfalváu. megtekiatíiete 8 megszerezhető a Szatmárin. Gazd. Egyesilet Fogyaszt, és Értékesítő Szöntsxetéaél Szatmáriul, vagy annak bármely fióktelepénél 35 korona árban
