Gazdák Lapja, 1907. május (6. évfolyam, 18–22. szám)
1907-05-24 / 21. szám
2-ik oldal GAZDÁK LAPJA május 24. A képviselők, kik jórészt a diplomás exisztenciák sorából kerültek a törvényhozásba, ezideig egyáltalán nem vettek részt a magyar gazda és a földmivelő nép érdekében folytatott küzdelmekben, ilyesformán nagyon kétes értékűnek tartjuk azt az agitációt, melyet egyes tekintélyesebb törvényhozók a gazdák érdekeinek jelszava alatt, de voltaképen a személyes jóindulat érdekében, folytatnak a gazdasági szolgálatnak Darányi által tervezett uj rendje mellett. S hogy ez az uj rend, inkább uj, mint rend, azt a gazdasági élettel oly kevéssé foglalkozó s annak belső életét oly kevéssé ismerő országgyűlési képviselők nem fogják belátni. A mai társadalomnak felkapott tarthatatlan, de tetszetős jelszavai — a gyakorlat és a létért való küzdelem ellenére is — hamis célzatot visznek a javaslat szellemébe s mező- gazdaságunk mai helyzetébe sehogysem illeszthető állapotot teremtenének. A javaslat nyomán létrejövő helyzet képe ahhoz lenne hasonló, mint amikor egy testes izmos embert szűk ruhába bujtatnak, csak azért, mert a kereskedőnek nincs más ruhája. A vásárló természetesen kényelmetlenül érzi magát benne s a végeredményben vagy a ruha szakad széjjel, vagy a tulajdonos sová- nyodik a ruhába. Már pedig, hogy az előbbi eset hamarább bekövetkezik, mint az utóbbi, az természetszerű és bizonyos. Valami groteszk furcsaság rejlik abban a gondolatban, hogy valaki egy egész állam fen- tartó elemét kísérleti nyúlnak tekintse s használja fel arra, hogy rajta próbálja ki és tanulja meg a törvényalkotás művészetét s ezért egy ország két, különböző bár, de egymással szerves összefüggésben álló társadalmi osztályát kiragadja a jelenből s hirtelen a jövő századba tegye át. Hogy ezzel a transverzióval micsoda megrázkódtatások járnak, s hogy mezőgazdaságunk azt kibirja-e, vagy nem, annak megbirálására a tervező nem is gondolt. Vagy ha igen, akkor nagyon felületesen. Mert azt csak nem akarjuk hinni, a földmivelésíigy miniszteréről, hogy a hidpróbáról szóló régi anekdotát keltse életre, ami szerint a javaslat lenne a hid, a gazdák pedig a próbasuly. Ha a gazdákat rá teszik a hidra s az nem szakad le, akkor a hid jó; ha pedig leszakad, akkor legalább tudjuk, hogy a hid gyenge volt. Elismerik a gazdák a miniszter törekvéseit s méltányolják annak intézkedéseit, melyek azt célozzák, hogy mezőgazdaságunkat Rémképek a jövőrői. Van egy számtani tudomány, melynek latinos neve van: a statisztika. Ez a tudomány abból áll, hogy az egymás mellé halmozott számokból állapítja meg a nemzetek, vagy tömegek rendeltetését, hasznát vagy károsodását. Újkori tudomány ez, alig százesztendős. Sokszor vesszük hasznát, mert hasznos ez a tudomány, bárha meg van az a sajátossága, hogy úgy lehet nyújtani és forgatni, ahogy épen tetszik. Ha nekem úgy tetszik, egyazon statisztikai adatból kovácsolhatok jó eredményt, de ha épen haragos kedvem van, úgy is feldolgozhatom, hogy abból pusztulást lát mindenki. A statisztikai tudományt leginkább a nemzetek jövőjének megjóslására szokták felhasználni. Ez a célja az általános népszámlálásnak is, amikor még a ház körül található tárgyakat is megszámláltatja az állam, hogy az egész nemzet vagyoni állapotáról hü képet nyerjen a statisztikai tudomány, amelynek fontosságát sehogy sem vitathatjuk. De van aztán ennek a tudománynak bogara is, még pedig nagyon is furcsa bogara. Egy angol statisztikus állította össze legújabban ezt a bogarat s elég érdekes és tanulságos olvasmányul szolgál. Olvassuk csak: A 19. század első felében Anglia lakossága megkétszereződött : a második felében egy százalékkal nőtt. 1891 1901-ig Anglia lakossága V/.2 millió lélekkel gyarapodott; viszont 898.000 ember vándorolt ki. A szaporodás még igy is 11 százalék, a természetes növekedés pedig, mivel a születések száma meghaladja a halálozásokét, 22 százalék. Ha egy századdal előre nézünk és levonjuk a következtetést, arra az esetre, hogy a születés és halálozás aránya állandó marad, akkor Anglia lakossága nem egész 70 év alatt újra megkétszereződik, vagy 1971-ben már a 83 milliót eléri. Megbirja az ország ezt a népet? Ha addig az élet föltételei lényegesen meg nem változnak, semmi esetre. De menjünk tovább egy lépéssel; újabb 70 év alatt a lakosság száma újra kétszeres lesz, tehát 2041- ben 166 millióra emelkedik. Mi lesz ebből ezer év alatt. Pedig ezer évig még csak fog élni az angol nemzet ? Föltéve, hogy az arány szám nem változik születés és halál közt és hogy a lakosságnak egyötödrésze kivándorol, a következő képet nyerjük; 1901- ben az Egyesült brit királyságnak van 41 500.000 lakosa. 19071-ben lesz 83 millió, 2041-ben 166 millió, 2111-ben lesz 332 millió, 2181-ben lesz 663 millió, 2151-ben lesz 1329 millió, 2321-ben lesz 2656 millió, 2391-ben lesz 5312 millió, 3461-ben lesz 10.614 millió, 2531-ben lesz 21.248 millió, 2601-ben lesz 42.406 Minden gazdasásban nélkülözhetetlen eszHözöH ÄSSSS gépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményének legjobban megfelelő általános terménytisztitáshoz berendezett különleges gépeket, szelelö és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni! — Minden esetleges kérdezésekre azonnal és díjtalanul válaszolunk.— Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Szatiíirwgyti Gazdasági Egyesület Fogyasztási és Ért. Szeretteié Szatmárit, Verbőci-utca 5-ik szám. KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges termény tisztitó gépgyára Hódmező-Vásárhelyen. Telefon 69. szám. 430 1905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. 52—43 Sürgönyeim: Kalmár-rostagyár.
