Gazdák Lapja, 1907. március (6. évfolyam, 9–13. szám)
1907-03-29 / 13. szám
4-ikoldal. március 29. GAZDÁK LAPJA egy olyan termeléstöbblet, amely a míítrágyafélék hasz- j nálatát a homoki szőlőkben határozottan ajánlatossá teszi. Az eddigi kísérletek a következő műtrágya,/keve- réket bizonyítják legcélszerűbbnek. Katasztrális holdanként 250 kg. szuperfoszfát, 125 kg. 40 százalékos kálitrágya, a második évben pedig 1 mm. salétrom felültrágya gyanánt. Ezen trágyázási mód mellett már az első évben nem épen jelentéktelen terméstöbblet állott be, a második évben 160—184 lt. volt a terméstöbblet. Hatása különben a harmadik évben is mutatkozott. A műtrágyára kiadott mintegy 100 K-nyi költséget a második év terméstöbblete 18 kísérlet 12-nél megtérítette, sőt jelentékenyebb haszon is maradt. Haszonnak maradt tehát az első és harmadik év terméstöbblete is. A haszon kiszámításánál azonban ; figyelembe kell venni a műtrágyának nemcsak termésfokozó, hanem a szőlő vegetációjára gyakorolt kedvező hatását is. Valamennyi kísérletező ugyanis konstatálja, hogy a mütrágyázoít szőlő lombozata sötétebb zöld j szinti, a fája pedig erősebb fejlödésíi. A kísérletek mintegy felénél a műtrágyázott sző- lőből nyert must cukortartalma is magasabb volt. M£. U. A takarmány mész. Az állati testnek az ásványi anyagok iránti szükséglete sokkal csekélyebb ugyan mint a szerves iránti szükséglet, mégis azonban ép oly fontos szerepet játszik, mint ezek. Az ásványi anyagok a normális és természetes takarmányfélékben elegendő mennyiségben foglaltatnak és igy a testnek ez iránybani szükségleteit teljesen kielégítik. Némely esetben azonban előfordulhat, hogy elegendő mennyiségű ásványi alkatrész, különösen pedig foszforsavas mész nem jut a szervezetbe. Ilyen esetekben az ásványi alkotórészeket pótolni kell, mert az az állatoknak ártalmára van és pedig első sorban azoknak, melyek növekedésben vannak, vagy mint tejelő állatok tartatnak. Ugyanis az állati szervezetben a foszforsavas mész a növendék állatoknál, mint az izomzat építő anyaga jön tekintetbe. A tejelő állatoknál pedig a foszforsavas mész, mint a tejelő állat által a tejben literenként kiadott 7 gramm só tekintélyes része jön figyelembe. Az állatok mész és foszforsav szükségletének fedezésére rendesen a takarmányok szolgálnak. Ha a takarmányok helyesen, a mint azt az állatok okszerű takarmányozása megkívánja, állítjuk össze, akkor foszforsavas mész pótlására szükség nincs. A legtöbb esetben olyankor szorulnak rá a foszforsavas mész adagolására, mikor ásványi anyagokban szegény takarmányt kell etetnünk. A mészhiány mészadagolással kiegészithető. Ajánlatos a foszforsavas mész etetése a nagy mennyiségit répalevél etetésekor ; a szopós állatokkal való foszforsavas mész etetésével elkerülhetjük az emésztési zavarokat. Takarmányainkban, valahányszor hiányzik az elegendő mész, vagy az elegendő foszfor, azt pótoljuk ; de ne mindenféle, különböző hangzatos nevek alatt forgalomba hozott tápporokkal, hanem a foszforsavas mészszel, ha arra, és szénsavas mészszel, ha tisztán a mésztartalom pótlására szorulunk. A szénsavas mész mint kréta, vagy mint puha mészkő takarmányozható. A foszforsavas mész árát a benne foglalt garantált foszforsav szabja meg, a szénsavas mészét pedig a mésztartalom. k—y. dér. mig a környezet harmattal és dérrel borított. Ezek mindannyi jelek arra, hogy ott a föld mélyében források vannak. Fontosak a földfelület bettiremlései is, ha t. i. : azok természetesek és nem emberi kéz idézte elő. E betüremlések alatt többnyire forrás van, miről teljes j bizonyosságot a következő próba szolgáltat. Egy há- j rom láb széles és öt láb mély gödröt ásunk a meg- í figyelendő helyen, s annak fenekére szájával lefelé fordított fém edényt teszünk, melyet belül olajjal kentünk ki. A gödröt aztán náddal, majd földdel betemetjük. Ha az edény falán 24 óra múlva vizcseppe- ket találunk, akkor azon a helyen egész biztosan lehet kutat ásni. Ha a kifürkészendő terület síkság, célszerű azt tiszta időben napkelte előtt megfigyelni köröskörül, még pedig olyan formán, hogy a sikság közepe táján hasra fekszünk és ál'unkat a földhöz támasztjuk. Azon helyeken, melyek alatt források vannak, apró, finom, szürkés ködfátyolt fogunk látni időnként előtűnni. Ezeket tudtam összeszedni emlékezetemben azokból az elvekből, melyeket Dir Lajostól hallottam s melyeknek ő hidroszkopiai sikereit tulajdonította. E sikerek pedig nem voltak közönségesek. Hazánk sok oly vidékének jelölt ő ki bővizű kutakat, melyeken hosszú századokon át nem tudtak forrásra bukkanni. Az általa megfigyelt területeknek forrásait, azok mélységét, vizbőségét bámulatos pontossággal tudta meghatározni, s megtudta mondani egy épületről, anélkül, hogy azt megvizsgálta volna, — száraz vagy nedves alapon van-e építve. Tagadhatatlan, hogy az ő bámulalos megfigyelő erejének és bő tapasztalatainak nagy része volt a sikerekben, — mindazonáltal nagy vesztesség a tudományra, hogy hidroszkopiai ismereteit nem foglalta az utókor részére rendszerbe. Beszélgetéseink alkalmával többször hangoztattam ezt előtte. Azt mondta, hogy tapasztalatait, ha nem is foglalta tudományos rendszerbe, de följe- gyezgette. — Különben is, — igy szólt, — engem nem vesz komolyan a tudományos világ. Mikor az ötvenes évek elején az „Idők tanúja“ c. lapban kifejtettem az én saját meteorologiai rendszeremet, — kinevettek. Egy évtized múlva ugyanezen rendszerrel előállott egy német tudós, Falb Rudolf, és világhírre tett általa szert. A nagytudásu magyar hidroszkopus, ha véletlenül németnek vagy franciának született volna, talán világhírű emberré lett volna ; nálunk meg alig ismerték s akik ismerték is elfeledték. Pedig még alig három éve, hogy örök álmát alussza az ungvári temetőben. Ä__ 5« (Veayige) secstyrtM, mely egyszerű, olcsó nagy munkaképességű, s csak egy embert igényel, különösen kis gazdáknak és szőllőtulajdonosoknak rendkívül fontos, Kovács Miiíiüy szaliadalaia Erinihályfalyán, Biegtíkiníhetö s mepzerezhető a Szalmára. Gazí Egyesület Fogyaszt, és Ertékesiíö Seöreftjzztésól Szatmáriul, fagy anaa'í bármely nóktelepéaél 2i> korosa irha
