Gazdák Lapja, 1907. március (6. évfolyam, 9–13. szám)
1907-03-29 / 13. szám
március 22. GAZDÁK LAPJA 5-ik oldal. Baromfi kiállítás és vásár. A hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület folyó évi szeptember hó 15., 16., 17. napjain helyiérdekű „Baromfi kiállítást és vásárt“ rendez. Tájékoztatásul a kiállítás tervezetéből a következőket közöljük: A baromfi-kiállítás felosztása: I. csoport. Baromfiak. Kiállithatók: 1. Tyúkok. 2. Gyöngytyukok. 3. Pulykák. 4. Ludak. 5. Kacsák. 6. Galambok. 7. Szelídített madarak (páva, hattyú, fácán, fürj, fogoly stb.) 8. Éneklő madarak. 9. Hízott baromfiak. 10. Házinyulak. II. csoport. Baromfi-termékek. 1. Levágott baromfiak. 2. Tojás. 3. Ludmáj. 4. Ludzsir. 2. Baromfi-konservek, 6. Toll pehely. 7. Végre az ezekből készült használati cikkek. III. csoport. Eszközök. Baromfi ólak, ketrecek, kalitkák, vándorólak, hizlaló ketrecek, szállító ketrecek rekeszek és kosarak, kotló és tojásfészkek, kotlóboritók, mesterséges költő és nevelőszekrények, etető és itató edények, tömő és hizlalógépek, stb. IV. csoport. Takarmányfélék, gyógyító és fertőtlenítő szerek és eszközök, V. csoport. Irodalmi és művészeti tárgyak: Rajzok, fényképek, csontvázak, kitömött madarak stb. A kiállításon az 1. és II. csoportba tartozó állatok és tárgyak kiállításába csak hódmezővásárhelyi lakosok vagy határabeli birtokosok vehetnek részt; mig a III., IV. és V. csoportokban felsorolt tárgyakat bárki is kiállíthatja. Bejelentő ivek kaphatók a hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület titkári hivatalánál. A bejelentések 1907. augusztus hó 1-ső napjáig ugyanott fogadtatnak el. A bejelentésnek tartalmaznia kell a kiállító nevét, foglalkozását, lakását; a kiállítani szándékolt állatok vagy tárgyak megnevezését, leírását és eladási árát. Hódmezővásárhelyi lakos vagy birtokos, kiste- nyésztők térdijat nem fizetnek. Nagyobb birtokosok és idegen kiállítók tárgyai után M-méterenként fedél alatt 3 korona, szabadban 1 korona térdij fizetendő. A térdijak a bejelentésekkel küldendők be. Bejelentések, melyekért a térdij nem fizettetett be, érvénytelenek. Befizetett összegek, ha a bejelentett tárgy nem küldetik is be, nem adatnak vissza; kivéve azon esetet, ha a tulajdonos az állatok megbetegedését állatorvosi bizonyitványnyal igazolja. Németh Pál, kiállítási titkár. A burgonya átörökítő képessége. A burgonya átörökítő képességét tanulmány tárgyává tette a m. kir. növénytermelési kísérleti állomáson és a végzett kísérleti eredményeit Grabner Emil a következőkben foglalja össze. A burgonya átörökítő képesssége a termőképesség tekintetében érvényesül, de a keményítő tartalom átöröklése nem mutatható ki, mert csak az átlagszámokban és csak a kiilömböző fajták keményítő tartalmának összehasonlításánál mutatkozik. A termőképesség átöröklődésénél legfeltűnőbben mutatkozik az anyatö összes súlyának befolyása és a vetőgumó nagyságának hatása a termésre. Minél súlyosabb, vagyis minél többet termelő anyatő után származó gumókat vetünk, annál nagyobb lesz azok termése és ezért tanácsos a vetőgumót már őszszel a kiszedés idején a legtöbbet termő tövek után és nem tavaszszal a veremből válogatni, mert igy nagyobb termésre számíthatunk. A vetőgumó nagysága kevesebb befolyást gyakorol a termésre, mint a származásra. A nagy gumók relative többet teremnek, de absolut termőképességük gyengébb, mert egyenlő mennyiségű vetőgumót vetve, a kis gumók nagyobb termést adnak, mint a nagyok ; .utóbbiakat azonban természetesen megfelelően szükebb sortávolra kell vetni, a mi a vetés és mivelés munkáját szaporátlanná teszi. A vetőgumó súlya az utódok súlyára befolyással nincs, mert kis gumó után nagy is teremhet és megfordítva. A gyakorlatban legokszerübb eljárás közepes nagyságú gumókat vetni, de nem a veremből, hanem őszszel a kiszedés alkalmával, a legbővebben termő tövek után válogatni a vetőgumót. —a Az amerikai köszméte-lisztharmat. Amerikában az Egyesült Államokban mintegy 10 év óta a köszméte (egres) bokrokon egy uj és veszélyes lisztharmat betegség lépett fel, mely nemcsak a köszméte bokrokat teszi tönkre, de átmegy a ribiszkére is és ennek termesztését is kérdésessé teszi. A betegség okozója a „Sphaerotheca mors uvae“ nevű lisztharmatgomba, amely ellen a védekezés igen nehéz és nem is vezet mindenkor sikerre. A legbiztosabb védekezési eljárás még eddig a beteg bokrok teljes kiirtása és a helyszínén való elégetése. Ezen veszélyes betegség már el van terjedve Európa majdnem minden államában, sőt az osztrák cs. és kir. földmivelésügyi miniszter értesítése szerint az osztrák tartományok közül is már Morva és Csehországban, Alsó-Ausztriában, Salzburgban és Gácsor- szágban több helyen fellépett. Nincs kizárva, hogy hazánkban is feltalálható lesz ezen veszélyes betegség. Ily körülmények között a határzárlat és a növényforgalom korlátozása már nem vezetne célra és ennek alkalmazásától a m. kir. földmivelésügyi minisztérium kénytelen lévén eltekinteni; ezen utón figyelmeztetjük komolyan a kertészkedő közönséget, miszerint egres és ribiszke töveknek a külföldről való hozatalától saját érdekükben tartózkodjanak. Felkérjük arra is az érdeklődő közönséget, miszerint minden a kertjükben vagy vidékükön felmerülő és a köszméte lisztharmatra emlékeztető gyanús esetet haladéktalanul bejelenteni szíveskedjenek a m. kir. földmivelésügyi minisztériumba az orsz. gyümölcsé- szetr és fatenyésztési miniszteri biztoshoz. Irodalom. Gazdák könyve, mezőgazdaság állat-, baromfi és selyemtenyésztés, méhes, gyümölcs- és konyhakertészet, szőlőmivelés, borkészítés erdő, gazdasági építkezés, a gazdálkodás rendje, számvitel, fölmérés, adó,
