Gazdák Lapja, 1907. március (6. évfolyam, 9–13. szám)

1907-03-29 / 13. szám

március 29. GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal. 908,014 üzletrészszel 45.278,534 korona értékben és ebből 26.456,853 korona tényleg be volt már fizetve. A tartalékok 4.241,220 koronát tettek ki, tehát a szö­vetkezetek összesen 30.698,073 korona saját vagyont gyűjtöttek össze az elmúlt 8 év alatt. Ha ezen ösz- szeghez hozzáveszük a 47.176,370 koronára rugó beté­teket, úgy azt találjuk, hogy a szövetkezetek saját ere­jükből több mint 77 millió koronát forditottak tagjaik hiteligényeinek kielégítésére. A Központ 71 millió korona hitellel járult a szö­vetkezetek segítésére és ezen apró kis hitelszövetkeze­tek a múlt évben már 148 millió korona tőkével dol­goztak, melynek nagyobbik felét saját erejükből hoz­ták össze. Ebből látszik, hogy a szétforgácsolt erők összegyűjtésével milyen eredményeket lehet felmutatni. A Központ alapítványi tőkéje 4.311,000 korona. A szövetkezetek által jegyzett üzletrészek értéke 1.536,200 koronára emelkedett. A Központ által kibocsájtott ka­matozó kötvények névértéke 20.242,400 korona. A Központ kezelt ezeken kívül 23.014,963 korona taka­rékbetétet, melyet törvényhatóságok, gyámpénztárak, az állam magánosok és szövetkezetek helyeztek el nálla. Ezek szerint a Központ saját erejéből majdnem 50 millió koronával rendelkezett és igy összes pénz­szükségletének csak 30%-át kellett visszleszámitolás utján beszereznie. A Központ üzleti forgalmának nagy terjedelmét mutatják a következő adatok: 1906. évben leszámítolt 285,034 drb váltót majdnem 85 millió korona érték­ben és 31,473 drb kötelezvényt mintegy 13 millió korona értékben. A „Kisbirtokosok Országos Földhitelintézeté“-vel együtt 1906. végéig, vagyis az akció első 14 hónapja alatt folyósított 1429 kölcsönt 5.754,544 korona érték­ben, melyből a Központra 1.730,677 korona esik. Akkor hallott elméleteiből nehány megmaradt emlékezetemben. Bemutatom azokat e lap olvasóinak is, azon meggyőződésben, hogy a gazdaembert min­denesetre érdekli a kutkeresés tudománya. íme az el­méletek : Kút csak ott lehet, hol szürőképes kő vagy föld­réteg áthatlan réteg fölött nyugszik. Áthatlan rétegek: a plutónikus kőzetek, minők a gránit, porfir, kvarc, sziénit; továbbá az agyagok és némely homokkövek. Szürőképes rétegek : a pala- és krétafélék, a gipsz, az összes mészkövek, egyes homokkövek, mindenekfölött pedig a humusz. A két réteg érintkező felületén van­nak a források. Hol erősen összetartó tömeg, például agyag, képezi a fedőréteget, ott sohasem fognak kutat találni. Hol a szürőképes réteg a felületen igen vas­tag, ott vizforrásra csak nagyon mélyen akadhatunk. A rétegezésnél fontos az elhajlási szög; ha ez 45 fok­nál nagyobb, a rétegek közt nem lehet forrás. Lejtős területeken gyakoriak a források, konkáv és lépcsőzetes felületen legtöbbször hiányoznak. A víznek a föld alatt épugy vannak erei, pata­kocskái, mint fönt a földszinén. Ha pontosan megaka­rom tudni, — igy magyarázta Dir Lajos — hogy mi­lyen egy bizonyos teritóriumon a föld alatt rejtőző források keletkezése, iránya, fekvése: megfigyelem, Az 1906. évi tiszta nyereség mindössze 269,804 korona 1 fillér volt, kevéssel több, mint 1905-ben, mely összegből 203.780 korona 81 fillér a tagok 4%-ra lesz fordítandó. ___________________________________________________ — Homoki szőlők trágyázása. Az országos növénytermelési állomás immár több, mint egytévtizede végez kísérleteket az ország külön­böző pontjain homoki szőlők trágyázásával megálla­pítandó azon legjobb eljárást, amely ezután általáno­san ajánlható volna. Ezen nagyszabású kísérletek leg­inkább a delibláti pusztán úgy az óriási kiterjedésű állami szőlőkben, mint magántulajdonoknál különböző módon hajtattak végre. A műtrágyáknak általában is igen fontos szerep jut a homoki szőlők trágyázásánál, leginkább azért, mert azon területeken, ahol a homoki szőlő, rendesen igen csekély az állomány s igy istálló- trágyával az óriási homokterületeket lehetetlen ellátni. De másrészt figyelembe vehető egyesek azon tapasz­talata is, hogy az istállótrágya alkalmazásával a kártevő férgek és rovarok megszaporodnak. Az is valószínű, hogy a hosszú időn keresztül alkalmazott istállótrágya a homok immunitását megszünteti. Ezek a tényezők teszik ajánlatossá a homoki szőlők műtrágyázását és azért valóban hasznos munkát végez az országos nö­vénytermelési állomás ez irányú kísérleteivel. Ezen kísérletek mindenek előtt azt bizonyítják, hogy az alkalmazott műtrágyák nem az első, hanem a második évben fejtik ki hatásukat. Mig az első év­ben alig adnak nagyobb termést, addig a második év­ben a terméstöbblet egyes esetekben 10 hl.-nél is több bort szolgáltat. Az összes kísérletnek termés átlaga a második évben 428 liter bor volt. Ez minden esetre hogy egy nagy eső után azon a területen a vadvizek­ből származott patakocskáknak, ereknek ömléseknek minő az alakulása.“ „Ezenkívül fontos a territórium réteg — alakulá­sának ismerete. Ha ezt is megszereztem, egész pon­tosan lerajzolhatom a föld mélyén rejlő vizeknek fo­lyását, elágazásait, mélységét, bőségét s egyéb vi­szonyait." „Ezek után meghatározom a kutásásra legal­kalmasabb helyeket, azokat t. i. melyeken kedvező mélységben, bő, tiszta és könnyen hozzáférhető vízre akadhatni. Ilyen helyek pl. a völgyelet legmagasabb pontja; az emelkedések körül megfigyelhető cirkusz- szerű kanyarulatok középpontja; azon pontok, hol a földfelület redőzetei összejönnek ; azok a helyek, hol a vegetáció bujább s hol vízinövények is találhatók.“ Ezeken kiviil még számos érdekes dolgot hal­lottam a kutkeresés tudományából az öreg úrtól. Így a többek közt a következőket. Ahol a montra rivularis nevű fü található, ott bizton lehet számítani forrásra. Bizonyos füveknek a levélzete azokon a he­lyeken, melyek alatt forrás van, sötétebb zöld, mint a többi helyeken. Tavasszal meg kell figyelni azokat a pontokat, melyeken a hó előbb olvad el; nyáron és ősszel azokat, melyek fölött nincs harmat, vagy MUHLE VILMOS cs. és kir. udvari szállító------- TEMESVÁR ------­ma g-, növény-, rózsa és fa-nagy- enyészetek. (Művelési terület94hold ------------ VILÁGKIVITEL1 ----------­AL EGJOBB MAGVAK kerti és mezei veteménye zésre tök," de ebben felülmúlhatatlan) . , ..... .. . f.| (Mühle fái többször átültettek, jól iskolázottak, A legnemesebb gyümölcs- disz es sorfák mindenütt íói és biztosan gyarapodnak.) A, L.ur -fi'ij- -xi - 'i (Mühle tülevelei mind télállók, disz és kuszó­Alegszebbfenyofelek, díszcserjék, rózsák cserjéi valamint rózsái a létező legszebbek.) Postacsomagok magvakkal 5 koronán felüli értékben bárhová bérmentve küldetnek. Mühle kertészeti kézikönyvei dillettánsok számára a legjobbak, megrendelésekhez ingyen csatoltatva. \, — páratlan a maga nemében — kívánságra bárkinek ingyen Dusán illusztrált főárjegyzék és bérmentve megküldetik. 450 25—19

Next

/
Thumbnails
Contents