Gazdák Lapja, 1907. március (6. évfolyam, 9–13. szám)
1907-03-22 / 12. szám
március 22. GAZDÁK LAPJA ____________________________3-ik oldal. Hely es munkabeosztás nélkül minden rendszer — és rendszer nélkül minden munka csak meddő kísérletezés. Mint mindennemű teendőinkben, úgy a méhészetben is rendkívül nagy fontossággal bir a végzendő munka helyes beosztása, minden teendőnknek a maga idején való elvégzése. Nagyon csalódnék és biztos károsodásnak nézne elébe az a méhész, aki méheitől oly időszakban szedné el a mézfölösleget, mikor azoknak legtöbb készletre van szükségük, hogy a nép állományának szaporod- tával nagyobb munkaerőt legyenek képesek kifejteni, s midőn a hordásra alkalmatlan idő váratlan bekövetkezte esetén a méhek a kaptár készletének elfogyasztására lévén utalva, könnyen táplálék nélkül maradhatnának és elvesznének, vagy legalább az anya a további peterakást beszüntetné s ez a nép létszámának szaporodását akadályozná. Épugy csalódás érné azt a méhészt, aki kora tavaszszal, hideg időben nyitná meg kaptárát, hogy a törzs állapota felől meggyőződést szerezzen ; ilyenkor ugyanis a kikelő fiasitás könnyen meghűlhet s nemcsak hogy elgyengülhet a család a fiasitásnak a meghűlés folytán bekövetkezhető elpusztulása miatt, hanem a meghűlésből még magára a törzsre nézve is veszélyes betegségek származhatnának. Szintúgy helytelen volna és rendkívül nagy kárt okozhatna magának az a méhész, aki méhcsaládjait oly késő őszszel telelné be, midőn a beálló hideg miatt a méhek már nem képesek telelő helyöket berendezni, a mézkészletet befödelezni, a hézagokat a hideg ellen propolis-szal beragasztani. Ilyen és ehhez hasonló sok más, nem helyes időben végzett munka kockáztatná méhészkedésünk eredményét, a méhész maga okozna méheinek helyrehozhatatlan, vagy csak nehezen pótolható kárt s az óhajtva várt eredmény híján elvesztené kedvét a további méhészkedéstöl. Ezért tehát úgy saját maga, mint a méhészet jól felfogott érdekében elengedhetetlen kötelessége minden méhésznek, hogy méhesében mindennemű kezelési teendőt a helyes időben, vagyis akkor végezzen, mikor annak ideje van. Hogy minő munkát mikor kell teljesíteni méhesünkben ? olyan kérdés, amelyre, hogy magunknak határozott feleletet adhassunk, mindenekelőtt figyelembe kell vennünk azon rendszert, melyet a méhke- zelés terén folytatni akarunk. Figyelembe kell vennünk mindenekelőtt, hogy vajon ingatlan, avagy ingó-szerkezetű kaptárral való méhészkedésről van-e szó ? Mert egészen más a kezelési eljárás az ingatlan, úgynevezett parasztkasoknál és egészen más az ingó-szerkezetű, vagyis szétszedhető keretekkel ellátott kaptáraknái. De még az illető vidék éghajlati viszonyai is nagyban befolyásolják a méhészeti munkálatok teljesítésének idejét. Kedvezőbb éghajlattal biró, délibb fekvésű, tehát melegebb s éjszaki szeleknek kevésbbé kitett vidékeken korábban nyílik meg a tavasz, hamarabb indul meg a nönényzet vegetációja, tehát előbb találnak a méhek hordásra alkalmas virágokat s igy a nép is előbb szaporodik fel és előbb áll be a rajzás ideje, valamint előbb telik meg a kaptár a korábban bekövetkező főhordáskor s igy előbb, sőt többször szedhetjük el a mézfölösleget, mintsem az éjszaki: ridegebb éghajlat alatt, amiből önkényt következik, hogy a kezelési teendőket ama viszonyok közt korábban kell megkezdenünk, mint emitt. S épen ezért lehetetlen nem mosolyognunk fölötte, hogy — nem is említve a jó Horhy Miklóst, „a tekinaztán úgy elrugaszkodtak a valóságtól, hogy a különben hallgatag és türelmes természetű művészt is kihozták flegmájából. Épen a vizsláik természetfeletti kvalitásaival dicsekedtek a nagy képzelő erejű cimborák, mikor Kanon rezignált nyugalommal szót kért. — Halljuk, halljuk a mestert! — Nekem is van egy kitűnő vizslám. Még a fiskálisotoknak sincs annyi sütnivalója, mint az én Hektáromnak. Az eszénél is többet ér azonban a szimatja. Óvja is meg őt Diána istenasszony a náthától, mert ilyen orr nincs több a föld kerekén. Egy nap fajdvadászatra indultam. Szörnyű pehem volt. Egyszer csak a vizslám megáll és jelez. Lélekzetet visszafojtva figyelek. Semmi zaj, semmi nesz. A Hek- tor tovább jelez s szörnyű ideges. Majd egy mogyoró cserje tövében dühösen kaparni kezd, (pedig sosem szokott kaparni,) s mikor már tekintélyes lyukat vájt, abból előhúz és hozzám apportíroz egy ujdonat-uj stájer pipát, a melyre egy gyönyörű szép fajdkakas volt pingálva. Ezt a pipát emlékül mindig magamnál hordom, most is itt van az oldalzsebemben. íme elétek teszem, hogy meggyőződhessetek szavaim igazságáról. Nagy derültség követte a festő előadását, a vadász füllentéseknek azonban végük szakadt. Mig a cimborák a fajdkakasos porcellán pipát szemlélgették, Kanon odasugta a házigazdának : — Ez az én remédiumom a vadász-latinnyelv ellen. Ha kell, neked adom, én vehetek magamnak Bécsben másikat. Nincs humor nélkül a következő füllentés sem — Hát egyszer, — beszéli egy kosorru lesipus- kás, — elindultam az erdőbe vadászni. Csak későn vettem észre, hogy nem az én puskámat hoztam magammal, hanem a Meddig Józsiét, amelyikről már rég megmondtam neki, hogy könnyebb volna vele agyondobni, mint agyonlőni a vadat. Nem kínlódtam hát vele, hanem, mivel úgyis fáradt voltam, ledőltem egy öreg tölgy árnyába pihenni. Menten el is aludtam. Amikor felébredtem, hát, uram fia, egy kolosz- szális vadkant látok magam mellett a legnagyobb kényelemben szundikálni. Megszeppentem egy kicsit, de csakhamar visszanyertem a hidegvérüségemet s megmagyaráztam magamnak a szokatlan jelenséget. A vadkan tudniillik észrevette, hogy kampós orrom van, minélfogva zsidónak nézett és igy okoskodott: „ennek az urnák tiltja a Mózes törvénye a disznóhus élvezését. következésképen nem fog meglőni engem.“ Innen volt az a rendületlen bizalom, melyet az okos vadkan irányomban tanúsított. MÜHLE VILMOS cs. és kir. udvari szállító ------- TEMESVÁR ------ma g-, növény-, rózsa és fa-nagy- teny őszetek. (Művelési terület94hold] ----------- VILÁGKIVJTEL! ----------A L EGJOBB MAGVAK kerti és mezei veteményezésre ők, de ebben felülmúlhatatlan) . . , , ............ r, I (Mühle fái többször átültettek, jól iskolázottak, A lepnemesebb gyümölcs- disz és sorfák mindenütt jól és biztosan gyarapodnak.) iii- „ r,, , I ... . (Mühle tüievelei mind télállók, disz és kuszőA legszebb fenyofelek, díszcserjék, rózsák cserjéi valamint rózsái a létező legszebbek.) Postacsomagok magvakkal 5 koronán felüli értékben bárhová bérmentve küldetnek. Mühle kertészeti kézikönyvei dillettánsok számára a legjobbak, megrendelésekhez ingyen csatoltatna. r, ... , . I — páratlan a maga nemében — kívánságra bárkinek ingyen DUSán illusztrált főárjegyzék és bérmentve megküldetik. 450 25—19
