Gazdák Lapja, 1907. március (6. évfolyam, 9–13. szám)
1907-03-08 / 10. szám
március 8. GAZDÁK LAPJA 5-ik oldal. nagy és a sok répa adja meg a termést. A nagy répák kevesebb táplálékot tartalmaznak s kevésbbé jól tarthatók el. Ezért is a sorok egymástól legyenek 45 cm-re, a répák egymástóli távola pedig legyen 30 cm. Ilyen vetési mód mellett 12 kg. mag szükséges egy kát. holdra, a melyet elvetés után több ízben hengerezünk meg. A trágyázást illetőleg hathatósabb a chilisalétrom, a melyet a csírázás megindulta után 3 heti időközben szórunk ki fejtrágya gyanánt. Igen fontos azonban a foszforsav is, mert nemcsak a termést fokozza, de az érést is sietteti, a mi igen nagy előny különösen azért, mert az érett répa jobban eltartható. Nagyon fontos dolog azután az egyezés keresztülvitele mellett az idejében megejtett kapálás. Minden esetre mi olyan répaféléket termesz- szünk, a melyek a legbővebben termőnek vannak elismerve. Ilyenek az eckendorfi alakúak, az olyanok tehát, a melyek nem elhegyesedők, hanem mindkét végükön csonkitottnak látszanak. Ezeknek csak karó gyökerük van, kevés a rostos gyökér, oldalgyökerük pedig nincs. Ezek közül rendesen a legnagyobb termést adják a Kirsche-Ideál, Óriás henger, Golden Tankard, Oberndorfi és Eckendorfi henger. Igen jók az Oberndorfi répák különösen lazább talajra, jobb talajon azonban erős trágyázás mellett könnyen üregesek és romlékonyak lesznek. Miután azonban ezen répáknak más és más talajigényök van, helyesen az a gazda jár el, a ki kicsinybeni kísérletezéssel állapítja meg, hogy viszonyai között melyik adja a legnagyobb termést s nagyban azután azt fogja termelni. Mindenesetre nemcsak egyéni, de nemzetgazdasági haszon volna, ha a répafélék termését átlag 25—30%-al emelni tudnók, a mi egyáltalán nem lehetetlen. Ä-y. A gabonán előforduló káros rovarok. Számos káros rovar pusztítja a gabona kalászát, szárát, gyökerét. Gazdáink közül tán kevesen ismerik a kártevőket, mi okból nehányat felemlítünk, mely leggyakrabban szokott fellépni. Ilyen a közönséges gabonadarázs (Cephus pyg- maeus Lin), mely május—júniusban a gabonanemüek s fünemü növények szárain s virágain található. A párzáskor egész aomákat képeznek a kalászokon. A gabona felső görcsei egyikében a nőstény fehér petét rak, 10 nap múlva az álca már kirágja a nedvdus részeket forgács módra. Ha ily gabonaszárt felhasitunk, benne az álca menetét találjuk, később augusztus vége felé már a gyökerek felé húzódnak s ott áttelelnek. A gabonát korai aratásnál mélyen kell levágni s a földtől röviden hagyni. A Hesseni légy (Cecidomya destructor) a szúnyoghoz hasonló, fekete szinü, hasán vörös, a vállak vérvörösek. Már 1778-ban Amerikában volt ösmeretes s 1833-ban a magyaróvári uradalomban óriási mértékben pusztított, 1873-ban Somogymegyében lépett fel, 1879-ben Pest, Bács- és Fehérmegyében mutatkozott. A légynek 2 ivadéka van. A nőstény 180—200 petét is rak a gabona levelére. 5 nap alatt kikelnek az álcák a gyökérnyakig vándorolnak s itt szívják a növény nedvét. Egy tövön 8—9 szokott előfordulni, junius 2-ik felében az álca bábbá változik, melyből augusztusban légy fejlődik; ez az őszi vetéskor rakja petéit; a kikelő kukac a gyökérnyakban áttelel s tavasszal ebből a 2-ik generáció fejlődik; károsítása a gabonában igen jelentékeny, mely különösen akkor nyilvánul, ha a tarlót ősszel nem szántjuk fel. Csikós hátú buzalégy (Chlorops taeniopus) a búzában tesz kárt, sárgás fejű apró légy, álcája sárgás fehér. Rozson, árpán, búzán, más füféléken él. Életmódja hasonlít a hesseni légyéhez. Pusztítása által a gabona szára megrövidül, a kalász gyakran ki nem hajt, vagy üres szemeket terem. E betegséget kösz- vénynek is nevezik. Fritlégy (Oscinis frit). Kicsi fénylő fekete érces szinü légy. E légy áprilistól szeptemberig található, 3 ivadéka van. Leginkább az árpában, zabban fordul elő. E légy petéit a levelek aljára rakja s az álca a fiatal leveleket pusztítja. Thrips cercalium. Esős hűvös időjáráskor májusban tesz kárt, apró, fekete kis bogár, mely a kalászt magába záró levél alá menekül és szivogatásával a búza fehéredését okozza. Ha az idő szárazabb lesz, akkor rendesen eltűnik. Újabban a dohányban tesz kárt, állítólag lenyesi a felhámot (epidermist), foltossá teszi a leveleket. ttuttfCfht. Homoki bükköny és biborlóhere keverék hegyes vidékre. A lehetőleg korai takarmány hűvös hegyi vidékeken működő gazdáknál rendkívül fontos, mert egyrészről a hosszú tél folyamán a takarmány-készletek teljesen elfogytak, másrészt a rétek, legelők, herések sokkal később fejlődnek annyira, hogy azokon az állatállomány szükséglete csak későn fedezhető volna. Ilyen helyen a korán és erőteljesen fejlődő homoki bükköny kitűnő szolgálatot tesz, még akkor is, ha biborherével keverve vetjük is, jóval korábban adja az első kaszálást, mint a közönséges vörös here. Annak kinyomozására, hogy a hidegebb hegyes vidékeken lehet-e biztos sikerrel korai elegyes takarmányt vetni, három kísérleti telken tétettem kísérletet, homoki bükkönyt biborherével keverten vetve. Az egyik helyen rozs, a másik helyen zabtarlóba borona után vetettem; a szántást nem tartom célszerűnek, mert éppen a szántás következtében jut az ártalmas téli fagy a sekélyen gyökerező biborhere alá s teszi azt tönkre. Ha ellenben a biborhere tömött, csak boronával meglazított talajra kerül, amelyet elvetés után jól lehengerezünk, akkor még a legszigorúbb hegyi fagy sem teszi tönkre. Ha a tarló nagyon gyomos, akkor nehéz és élesfogu boronával kell vetés előtt meglazítani. Ilyen módon jártam el tehát én is, miután azonban talajom nagyon sovány volt s magasan fekvő, úgy, hogy oda trágyát nem igen hordhatok, már az élővetemény alá bőven adtam szuperfoszfátot. Az eredmény kitűnő volt, ugyannyira, hogy azóta rendszeresen alkalmazom. Olyan korán nyertem takarmányt, hogy az első kaszálás után az egyik táblába még burgonyát is vethettem. ;tí «öt (fenyige) szwslíaíáíó, jnegteklnthető i Hegsierezhctő a Szatmárm. Gazd. Egyesület Fogyaszt, és Értékesítő Síövetkezeténél Szatmáron, vagy annak bármely fióktelepénél 36 korona árban. mely egyszerű, olcsó nagy munkaképességű, s csak egy embert igényel, különösen kis gazdáknak és szőllőtulajdonosoknak rendkívül fontos, Kovács Mihály szabadalma "
