Gazdák Lapja, 1907. március (6. évfolyam, 9–13. szám)
1907-03-08 / 10. szám
6-ik oldal. GAZDÁK LAPJA március 8. Kiváló szolgálatot tesz ezen keverék mint zöldtrágya. Ily helyeken s távolabbi szántó földek, melyek dombokon vagy lejtőkön feküsznek, csak nagy költséggel és fáradtsággal trágyázhatók istálló trágyával. Ellenben szuperfoszfát könnyen felvihető, nitrogén trágyára pedig nem igen van szükség, mert a bibor- here maga is nitrogén gyűjtő. Az ilyen fekvésű földeket nagyon sok esetben nem is igen tanácsos ősszel felszántani, mert a csapadékok olvadásakor a termőréteget lesodorja a viz völgyekbe. Ezt a lemosást kitünően megakadályozhatjuk, ha a szóban forgó kevert vetést alkalmazzuk, melynek gyökerei a földet átszővén, azt a lemosástól védelmezik. Ilyen vidékeken rendszerint alomszalma hiány is van, amennyiben az takarmányul használtaik. Ha a fentjelzett módon takarmány-mennyiségünket szaporítjuk, a termelt szalma mennyiség is inkább felhasználható rendeltetési céljára: trágyatermelésre, miért is legmelegebben ajánlhatom, hegyes zord vidékeken lakó gazdatársaimnak a bíbor here és homoki bükköny keveréknek fentebb jelzett módon leendő termelését. ti. Mi. Hírek. — Verseny subvencíók. A 30 kros totalizateur betiltása következtében a Magyar Lovaregyletnek oly mérvben megapadt a jövedelme, hogy kénytelen lett a versenyegyletek subvencióját megvonni. Ennek következtében az összes vidéki versenyegyletek jöve- > delme is megcsökkent; igy a mi versenyegyletünk elesett a lovaregylet 600 koronájától, valamint az urlo- vasok szövetkezete 500 koronával redukált subvenció különbözetétől. E körülmény az összes vidéki versenyegyletek fennállását kockáztatják, s igy az idei versenyek megtartása is kétségessé vált volna, ha a földmivelésügyi miniszter febr. hó 19-én az összes versenyegyletek küldöttségének kérésére az elvesztett dijak pótlását nem helyezte volna kilátásba. Verseny egyletünkre vonatkozó következő adatok jellemzik annak állandó fejlődését: Versenydijak összege kor. Államsegély „ „ Urlovasok szövetkezetének segélye Magy. Lov.-egylet segélye „ Szatmár város „ Totalizateur őszi forgalma „ Kincstárba beszolgáltatott 1. Lótenyésztési alapra „ 2 Jótékony sorsjáték alapra „ 1903. 1904. é v b 1905. e n 1906. 3800 4600 4600' 4600 1000 1000 1000 1000 600 1500 1500 1500 500 500 500 600 800 800 800 800 530 657 1297 1918 23.85 29.57 58.36 86.37 7.95 9.85 10.45 28.71 — Gyár alapítás. Friedmann Henrik kassai fakereskedő Szatmár város tanácsához ajánlatot adott be az avasi erdőből kitermelendő bükkfarönkőkre. Az ajánlat elfogadása esetén Avasfelsőfaluban gőzfürész- gyárat, Szatmáron pedig székgyárat állít fel, melyben 400 munkást foglalkoztat. A városi tanács az ajánlathoz elvileg hozzájárult s a tárgyalások felvételével a polgármester elnöklete alatt a tiszti főügyészt, a gazdasági tanácsost és a főerdészt bizta meg. — A vámfalu—büdössári erdei iparvasuí. A vámfalu bükkerdő r. t., mint Vay Gábor gróf jogutódja, változtatásokat tervez a már engedélyezett vámfalu—büdössári gőzüzemű erdei iparvasuton és a Ráksavölgyben tervezett szárnyvonalra is építési engedélyt kért. A keresk. miniszter a közig, bejárást, illetve pótbejárást rendelt el, ami febr. 28-án Vámfalu községházánál vette kezdetét. — A luxus lóvásár. Az O. M. G. E. védősége alatt március hó 10-én megnyíló I. tavaszi luxus , lóvásár katalógusának I. kiadása már megjelent és 85 bejelentő 404 lovának leírását tartalmazza, a melyek használat tekintetében a következőleg oszlanak meg: 8 négyes fogat, 93 hintós kettős, 78 jukker, 18 hátas ló, 8 hátas és hámos. A bejelentések még mindig folynak. — A vetömagtermelés fellendítése. Magyar- ország még mindig tetemes pénzzel adózik a külföldnek a konyhakerti és takarmány vetőmagokért. A tapasztalat arra bírta Darányi földmivelésügyi minisztert, hogy a kincstári birtokok mindegyikén a vetőmagvak nagyobb mértékű termelését rendelje el. Ezenkívül arra való tekintettel, hogy kisebb birtokokon a gazdák is kedvet kapjanak a vetőmagterjesztésre és e részben a kellő ismeretekre szert tehessenek, a miniszter külön gazdasági szaktanárt biz meg, a kinek feladatává teszi, hogy ott, a hol a gazdák a vetőmagtermelésre hajlandóságot mutatnak, szálljon ki és a kellő útbaigazításokat adja meg. — Cséplőgéptujdonosok kartellje cim alatt Kiss Mayer ur tollából cikkünk jelent meg; E cikkre most választ kaptunk a kartelező cséplő géptulajdonosoktól. Nem lenne eljárásunk komoly és férfias, ha ellenvélemény nyilvánítása elől elzárnánk lapunkat, azért szóról-szóra közre adjuk e helyütt a beérkezett levelet: A „Cséplőgéptulajdonosok“ cim alatt egy közlemény jelent meg a „Gazdák Lapjá“-nak 4-ik számá- mában Kiss Mayer ur tollából, melyben a kartelt kapzsisággal vádolja és a géptulajdonosokat olyan színben igyekszik feltüntetni a gazdaközönség előtt, mint valami sztrájkolni készülő szocialista kompániát. Hát erre csak azt mondhatom, hogy mielőtt valaki elitélné a mi szövetkezetünket, képzelje magát a mi helyzetünkbe. Hogy a szövetség célja nem a gazdák megzsarolása, azt bizonyára minden jó lelkiismeretű ember hiszi. Mi azért szövetkeztünk, hogy köztünk a konkur- rentia megszűnjék; a 8% és a mázsapénz, mely a jövőben a cséplőgép munkadijjaként fog szerepelni, kartell nélkül is meg lett volna, mert mig eddig 21/2 —22/3% volt a munkások bére, most 3—31/2°/0-oxi alól nem jönnek dolgozni a cséplőgép mellé. Schott Henrik. E levélre az a megjegyzésünk, hogy az ily vállalatnál a szabad verseny van hivatva irányítani az árakat s kényszerítő okok, (mint például a nemzetköziség jelszava alatt sztráikok által kényszeritett gazdák ellen szervezkedése) a szabad verseny kartell általi korlátozását közérdekű törekvésnek nem tarthatjuk, amennyiben az a cséplő bérek egyoldalú megállapításával a csépeltető közönség anyagi érdekei ellen irányulnak. A munkabérek emelkedése folytán beálló különbözetet egyenként is követelhetik a géptulajdonosok, anélkül, hogy erre kartellt kössenek, s azt hisszük, az a bér, amit csak kölcsönös becsületszó kényszere alatt akarnak kierőszakolni, bizonyára felül van a változott munkaviszonyok által megkövetelt bérminimumon. Szerk. — Eladó kosarak. A máramarosmegyei ipar- fejlesztő bizottság több évi munkássága réven abban
