Gazdák Lapja, 1907. március (6. évfolyam, 9–13. szám)
1907-03-08 / 10. szám
4-ik oldal. _____________ ________________GAZDÁKLAPJA március 8. Hát még a sok hiba, a mit a méhészkedők elkövetnek, mennyi kárt okoz, mennyinek elveszi azt a kis kedvét is, a mi volt, mert méhe kivész, nem hogy hasznot adna. Én az ungmegyei gazdasági egylet megbízásából több mint 200 méhest megnéztem Ungmegyében. El csodálkoztam, mily sok hibát találtam. Hogy a méhészeknek tudomására hozhassam, össze írtam e hibákat. „A méhészek hibái“ cim alatt. A gazdasági egyesület kinyomatta, s az ungmegyei méhészek ingyen kapják, más megyeieknek 55 fillérért portómentesen küldöm. A munkáról úgy e lap, mint minden méhészeti lap a legnagyobb elismeréssel nyilatkozik, mint olyan műről, a milyen még nincs semmiféle nyelven. És mégis, dacára a nagy elismerésnek, az egész Szatmár megyéből egyetlen egy, Sándor Pál Gyula Szatmárhegyi lakos rendelte meg, — hat hónap alatt! íme a nagy közönyösség a szatmári méhészeknél! Mi lehet ennek oka? Az, hogy olyanokkal iratnak méhészkönyveket, kiknek, mint pl. Farkas Mihálynak, soha sem volt méhe és méhészeti munkája 5 kiadásban van elterjesztve, pedig oly badarságot mond könyvében, hogy a méhész megbotránkozik méltán állításain. Félnek a méhészek minden méhészeti munkától. A méhészeti lapokat megrendelők sem fizetik be a dijakat; közönyösség, kedvetlenség mindenütt. A méhészek tanulni szégyenlenek, tanítani másokat nem akarnak. Igen ritkán szólal fel a lapokban egy-egy; pedig igy előhaladás nem lehet. Sajnos, de igaz a mit Somogyi mond: „legtöbb hasznát annak vennék, ha megtudtuk volna tanulni a méhészet iránti kedvtelést és szeretetet.“ Hnm H tifj Stinntfl. A takarmányrépa termesztéséről. Szarvasmarha állományunk legkitűnőbb téli takarmányát tudvalevőleg a répa képezi. Ezt az ország gazdaközönsége már-már be is látta, s alig van gazdaság, a mely répatermeléssel ne foglalkozna. Mindamellett a répatermesztés körül egy nagy hibát követünk el, mert talajaink alig félannyi répát teremnek, mint a mennyit helyes eljárás mellett teremhetnének. Egyetlen növényünk sincs, a melynél trágyázással, műveléssel és fajtakiválasztással olyan módon fokozhatnék a terméseket, mint épen a répánál. Ennek illusztrálására a számos közül csak egy példát hozunk fel, a mely szerint egy gazda trágyázással a következő répaterméseket érte el: Istállótrágya és trágyalével eléretett egy morgenen 196 q. ,, „ 50 kg. szuperfoszfát, 50 kg. chilisalétrommal ............................................ 240 q. Is tállótrágya és trágyalével 75 kg. szuperfoszfát 100 kg. chilisalétrom ....................................... 282 q. Istá llótrágya és trágyalével 150 kg. szuperfoszfát 100 kg. chilisalétrommal 75 kg. kálisó *. . . 295 q. Ezen egy példából is látható, hogy az istállótrágyán kívül műtrágyával rendkívül lehet fokozni a termést, s hogy 25—30 korona áru műtrágya a répatermést közel 100 métermázsával emelte; ha a répa értékét csak 80 fillérre tesszük is, morgenenként a tiszta jövedelem 50 koronával fokozható. (1 katasztrális hold = 225 morgen.) Hogy ilyen eredményeket érhessünk el, meg kell mindent tennünk, mert nem elegendő a a műtrágyázás magában; az őszi szántás legyen mély s az istállótrágyát is őszszel kell alászántanunk, a földet pedig úgy megmunkálnunk, hogy az a lehető legporhanyóbb legyen. A vetést meglehetős sűrűn kell eszközölnünk, mert nem a nagy répák, de a közép dést és izgatja az idegrendszert. Tehát csakis mint melegítő, vagy mint izgató szer jöhet számításba. Egy nagynevű német tudós, Liebig azt állítja, hogy csak kivétel a szabály alól, ha jól táplálkozó emberek pálinkaivókká lesznek. Azon sokszor hangoztatott és sokféleképen variált állítással szemben, hogy a munkás osztálynak nélkülözhetlen a pálinka mérsékelt élvezete, Liebig tételül állítja fel: hogy „jól táplálkozó és az évszakok kívánalmainak megfelelően ruházkodó munkásnak sem izgató, sem melegítő szerre, tehát pálinkára sincs szüksége!“ A munkás osztálynak azonban még nincs meg mindenütt az a helyzete, mely mellett úgy táplálkoz- hassék és úgy ruházkodhassék, hogy szembeszállhasson a munka fáradalmaival s az idő viszontagságaival. A hiányok pótlására nem talál olyan olcsó, oly hatékony és oly kis adagba szorítható szert, mint amilyen a pálinka. A tiszta alkohol méreg, következésképen a pálinka kémiai szempontból mindig felhígított méreg, vagyis ártalmas a szervezetre. Tudvalevőleg azonban legjobb gyógyszereink is mérgek. így van a pálinkával is. Kellő időben s kellő mértékben élvezve rendbehozza a gyomrot s fölmelegiti a tagokat. De valamint a méregnek folytonos élvezete annak hatásai iránt a testet Iassankint eltompitja, épen úgy a pálinka rendszeres ivása lassan-lassan érzéketlenné teszi a természetet annak jótékony hatásával szemben, úgy hogy a pálinkaivónak mindig nagyobb és nagyobb adagot kell beszednie, hogy elérje az eredeti hatást, melyet aztán a szervezet annyira megszokik, hogy kielégítését szükségletnek érzi. így lesz a rendszeres pálinkaivóból iszákos ember. A folytonos izgalom petyhüdtté teszi a gyomorfalak működését, az alkohol gőzök pedig elgyengítik az agyidegeket s előáll azon állapot, mely minden alkoholistánál bizonyos idő alatt bekövetkezik. Mi következik ebből? Az, hogy a tiszta pálinkának ritka időszakonkénti, a szükségesség által diktált mértékletes élvezete nemcsak hogy nem árt, de kívánatos is; ellenben a mindennapi, rendszeres, fokozatos pálinkaivás nem egyéb lassú mérgezésnél, melynek áldozatai a testi- és erkölcsi elzüllésnek legszánandóbb alakjai. A munkás osztály, melynek soraiból legtöbb áldozatát szedi az alkolizmus, csak akkor és úgy lesz boldog, ha a pálinkaivást nem teszi szükségessé helyzete. s az alkohollal csak a legritkább esetekben, orvosságképen fog élni. —á.— MUHLE VILMOS cs. és kir. udvari szállitó = TEMESVÁR -----mag-, növény-, rózsa ésfa-nagy- tenyészetek. (Művelési terület 94 hold) - VILÁG KI VITEL I — A LEGJOBB MAGVAK kerti és mezei veteményezésre tök?*de Tbbe«* femímufhattöaa) A legnemesebb gyümölcs- disz és sorfák *ój*ottelc* Alegszebbfenyőfélék, díszcserjék,rózsák Postacsomagok magvakkal 5 koronán felüli értékben bárhová bérmentve küldetnek. Mühle kertészen kézikönyvei dillettáiaok számára a legiobbak, megrendelésekhez ingyen csatsltatnak. Dusán illusztrált főárjegyzék “‘“"Vy
