Gazdák Lapja, 1907. március (6. évfolyam, 9–13. szám)
1907-03-08 / 10. szám
2-ik oldal. GAZDAK LAPJA március 8. s az eladások aránylag elég korán megkezdődtek. Szatmármegyei községeinken kivül főként Ugocsa és Máramarosvármegyei községek eszközöltek vételeket, melyek állami kedvezménynyel való lebonyolítását nagyban elősegítette a debreceni, máramarosszigeti és az ungvári kér. állattenyésztési felügyelők megjelenése. Eladtak: a csegöldi uradalom 6 drbot, és pedig: Feketeardónak 1 drbot 600, 2 márama- rosmegyei községnek 1—1 drbot 450 koronájával, Patóháza vett 1 drbot 450 koronáért 1 drbot 400 koronáért. Elért átlag ár e szerint 467 korona. Szuhányi Ferenc eladott 4 drbot; Madarász községnek 1 drbot 708 kor., Kökényesd községnek 1 drbot 715 kor., Tőketerebes községnek 1 drbot 700 kor. és Csenger községnek 1 drbot 650 kor. árban, igy átlag árt ért el 693 koronát. Mayer Sándor eladott 2 drbot, 1 drbot Krassó községnek 600 koronáért, 1 drbot Kökényesd községnek 530 koronáért; átlag ár 565 korona; Mayer Sámuel eladott Komlódtótfalu községnek 1 drbot 500 koronáért; Buday József 2 drb. simenthalit Kapnikbánya községnek 875 koronáért, 437 K átlag árban ; Kölcsey Zoltán eladott Kisrát községnek 1 drbot 750 K árban, Domahidy Sándor Amata Titusznak 1 drb. törzskönyvezett 2 éves simenthali bikát 525 K árban. Eladatott tehát összesen 17 drb. összesen 9353 korona árban, s igy az elért átlag ár 550 kor. A bíráló bizottság bér. Kovács Jenő vezetése alatt 10 órakor kezdte meg működését. A bizottság tagjai lettek: Bartha István m. kir. állattenyésztési felügyelő, Domahidy István, Horváth Bertalan, Madarassy Dezső, Szeőke ..Sándor, Szerdahelyi Ágoston, Szombathy Ödön szolgabiró, gróf Teleky János, Világossy Gáspár, továbbá Pártos Samu, Netter Kálmán és Erdőss Dezső m. kir. állatorvosok. A biráló-bizottság a következő tenyészeteket tüntette ki: a 3 éves magyar bikák után: I. díjjal (160 korona államd.) Szuhányi Ferenc csengeri tenyészetét Szultán nevű, II. díjjal (40 korona államdij) Szuhányi Ferenc csengeri tenyészetét Labonc nevű; III. díjjal (20 korona államdij) Kölcsey Zoltán fehérgyarmati tenyészetét Gajdos nevű bikája után. A 2 éves magyar bikák után: I. díjjal (80 korona államdij) báró Vécsey Aurél csegöldi tenyészetét Délceg nevű, II. díjjal (60 korona államdij) Szuhányi Ferenc csengeri tenyészetét Huszár nevű, III. díjjal (40 korona államdij) Májer Sándor krassói tenyészetét Holló nevű, V-ik díjjal 30 kor. Máyer Sándor krassói tenyészetét Honvéd nevű bikája után. A nyugatiak közül I. díjjal (60 kor. államdij) Domahidy Sándor domahidai tenyészetét Bokros nevű, II. díjjal (40 kor. államdij) Buday József 2 éves Zsandár nevű simenthali bikáját tüntette ki. A pálinka. A „Gazdák Lapja“ eredeti tárcája. Ne tessék megijedni! Nem az alkoholellenes liga tagjának erkölcsös prédikációját fogja olvasni e sorokban az olvasó, nem is a tudós kémikus fejtegetését az erjedés vegyi folyamatáról: az egész csak egy kis tanulságos s egyben szórakoztató csevegés akar lenni gazda közönségünk ismereteinek néminemű gyarapítására. Mint tudjuk, a pálinka előállításához egy egész tömeg anyag áll rendelkezésre: mindenféle gabonanem, burgonya, fehér cékla, sárga répa, pasztinák, gyümölcs, szóval mindaz, mi keményítőt és cukrot tartalmaz. Mert ilyen sokféle anyaga van a pálinka készítésnek, nagyon könnyen érthető, hogy a pálinka is nagyon sokféle és hogy a föld hátát benépesítő száz és száz féle népnek meg van a maga külön nemzeti pálinkája. Az amerikai szabad polgárnak legkedveltebb „bűfelejtő itala“ a rum, melyet a cukornádnak erjedő nedvéből, az úgynevezett „melászból“ készítenek. A szélső kelet exotikus népeinek dáridóin legfőbb szerepe van az „araknak“, melyet nemzeti főételükből, a rizsből állítanak elő s mivel tudvalevőleg a rizs igen gazdag keményítő tartalmú növény, a belőle készült pálinka is egyike a legalkoholdusabb részegítő italoknak. A mértékletes életű hollandusnak is meg van a maga nemzeti pálinkája, a „genever“, vagy borókapálinka; ezt árpából főzik és boróka maggal, meg terpentinnel fűszerezik. Mivel azonban a nemzeti italnak mértéktelen élvezete a különben józanéletü német- alföldi köznép családi életében és erkölcseiben ijesztő pusztításokat vitt végbe, az országgyűlés a züllésnek elejét vette egy üdvös törvénynyel, mely a pálinkának elárusitását csak gyógyszertáraknak engedi meg, még pedig csakis orvosi rendeletre. Nálunk Magyarországon legelterjedtebb a gabonapálinka, de nagy kedveltségnek örvend, kivált bortermő vidékeken a „törköly“ és a seprőpálinka. A felvidéken többnyire krumplipálinkát iszik a köznép. Ez a legegészségtelenebb pálinkafaj, mert az alkoholon kivül oly anyagokat is tartalmaz, melyek a szervevezetre lassan ölő méregként hatnak. Ezekről a mérgekről Németországban, hol a burgonyából készült szeszes italok szintén nagy elterjedtségnek örvendenek, a szakemberek és népvezetők tudományos és népies nyel ven az Minden gazdaságban lálKliizhttetlea cszlßzöls eredeti Kalmár-rostái;, len és hmmagtisztUSgépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményének legjobban megfelelő általános terménytisztitáshoz berendezett különleges gépeket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni! —Minden esetleges kérdezésekre .azonnal és díjtalanul válaszolunk.— Raktárt tart és eladásokat eszközöl a^ Szatniárniegyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és Ért. Szövetkezete Szatmárit, Verbőci-utca 5-ik szám. KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztitó gépgyára Hódmező-Vásárhelyen. Telefon 69. szám. 1905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. Sürgönyeim: Kalmár-ros tagyár.
