Gazdák Lapja, 1907. március (6. évfolyam, 9–13. szám)
1907-03-01 / 9. szám
2-ik oldal. GAZDAK LAPJA üdvözöljük a gyors lépésekkel haladó mező- gazdasági kamarai intézményt, ha aggodalmunk alaptalan, s a kamarák alatt a — megyénként létesitendő szervezeteket érthetjük. Egy város a kartelek ellen. A pozsonyi fűszerkereskedők egyesülete a cukor kartel ellen foglalt állást és felkérte a városi törvény- hatósági bizottságot, hogy felirati utón keressen orvoslást a kormánynál és az országgyűlésnél. E mozgalomnak sikere is volt s Pozsony város közönsége feliratot intézett a magyar kormányhoz és a parlamenthez. A felirat kifejti, hogy általános a panasz a fogyasztók és kereskedők részéről egyaránt, nemcsak a miatt, hogy általában a jelenlegi cukorárak a mostani köz- gazdasági viszonyok között aránytalanul magasak, hanem különösen a miatt is, ami egyúttal több és több indokolt okot adj a panaszra, hogy a szomszédos Ausztriában jóval olcsóbb a cukor, mint nálunk. Ebből a hazai kereskedőkre nézve az a visszás helyzet áll elő, hogy a fogyasztó közönség könnyen arra a nézetre hajlik, hogy a mi piacunkon a cukrot a kereskedelem drágitja meg; holott a közvetítő kereskedelemnek semmi része sincsen a cukorárak között fennállló különbség előidézésében. A felirat a következő kéréssel fordul a törvényhozáshoz, illetve kormányhoz: A cukorártaxe elv végleg töröltessék el. Intézkedjék a törvényhozás, hogy a cukorgyárosok által kötött, a fogyasztókra káros kartelek megszüntessenek, s ilyenek a jövőben való megkötése egyszer s minden korra lehetetlenné tétessék; A kormányt fölhívni addig is, mig törvényhozámárcius 1. silag intézkedés történik: a rendelkezésre álló minden eszközzel tegye lehetetlenné az ország cukorrépatermelőinek és cukorfogyasztóinak a cukorgyárosok részéről való kizsákmányolását. Tekintettel arra, hogy a brüsszeli egyezmény folytán a magyar kincstár megtakarítja a cukorkiviteli jutalékokat; hazai cukoripar és a vele kapcsolatos cukorrépa termelés és ezeknek nagyobb fellendülése érdekében a cukortermelési adó leszáliittassék. A feliratot pártolás céljából Pozsony városa az összes törvényhatóságoknak megküldötte. Pozsony város törvényhatósága legközelebb a gyújtó-gyárak kartelje és a rongy-kartel ellen is állást fog foglalni. A sör árpa termelésről. A gazdák folytonos panasz helyett sokat segíthetnének magukon, ha arra törekednének, hogy szakértelem és lelkes kezeléssel olyan, terményeket vigyenek a piacra, melyért többet fizetnek. így vagyu nk az árpa termeléssel. Addig, amig a rendes takarmány célra termelt árpa métermázsájáért alig kapnak átlag 12 koronát addig a sörárpát 20 koronával is értékesíteni lehet. Pedig akkor, hogy sör árpát termelhessünk, kevésbbé tényező a talaj és időjárás, mint a gazda szakértelme és jóakarata. Minden esetre befolyással vannak azok is, mert nem tanácsolhatnánk a sör árpa termelést ott, ahol a talaj ehhez szükséges kellő megmunkálásra alkalmatlan, vagy ahol gyakori esők és ködök szoktak lenni. Legfontosabb azonban a talaj helyes megmunkálása, az aratás idejének helyes megválasztása s a termény kezelése. A régi jó világ. A „Gazdák Lapja“ eredeti tárcája. Nagyon sok embernek a vágya és reménysége annak a kornak visszaidézése körül forog, melyet általánosságban „régi jó világnak“ szoktunk nevezni. Kivált az öregek hozakodnak vele elő, hogy az ő fiatal korukban, hej, más volt a világ képe, szebb is, jobb is, meg boldogabb is volt az élet. A sorsüldözte ember élte alkonyatán rendesen azzal csititja el elégedetlenségét, hogy el-elábrándozik a múltról s annak képét rózsás színekben jeleníti meg lelki szemei előtt. A magyar gazda a mai nyomasztó viszonyok közt bizony sokszor visszaábrándozza a múltat s azt gyönyörűségesen kifestve képzeletében, fölkiált a költővel : „Nem úgy van már, mint volt régen.“ Mi is visszaszállunk a letűnt századokba, hogy bemutassunk olvasóinknak nehány érdekes képet a régi magyar gazda-életből, a sokszor visszasirt régi jó világból. Emeljünk le a vén idő hátáról vagy 300 évet s nézzünk körül, milyen volt nálunk akkor a gazdasági élet. Az bizony nem volt valami gyönyörű. Országszerte hol török, hol német csapatok portyáztak és sokszor elharácsolták a magyar gazda minden jószágát, minden termését. Ha csak ezeket vitték v olna el! De Karaffának, a császár megbízottjának mészárlásai s ordasokként dühöngő német zsoldosai nemességünknek szine-virágát is pusztították paraszt népünkkel együtt. A jó magyar nép úgy megfogyott, hogy vagy kétezer falu pusztává sülyedt le; a munkás kéz megfogy- tával a dúsan termő magyar alföld meddővé lett, és egyik ínséges esztendő a másikat követte. Elsorolhatnék itt azt a sokféle szolgalmat és legalább 15 fajta adót, melylyel a földmives népet nyúzták; elmondhatnók, mint loptak a német és cseh hivatalnokok (sokszor a magyarok is) a koldustarisznyából is; a tetejébe pedig elmesélhetnők azt a rém- séges boszorkányhistóriát, hogy az egyik Ínséges esztendőben Torna vármegyében az éhezők emberhúst ettek, amiből aztán Európaszerte az a hir terjedt el rólunk, hogy kannibálok vagyunk. Minden gazdaságban nélüiilözhetetlea eszHSzSH gépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményének legjobban megfelelő általános terménytisztitáshoz berendezett különleges gépeket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. Ez évi újdonságainkról szivesked jék ingyen árjegyzéket kérni! —Minden esetleges kérdezésekre azonnal és díjtalanul válaszolunk.— Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Szatiárie|y«i Gazdasági Egytsölet Fogyasztási és Ért. Szövetkezete Szatmárit, Verbőci-utca 5-ik szám. KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztitó gépgyára Hódmező-Vásárhelyen. Telefon 69. szám. 1905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. Sürgönyeim : Kalmár-rostagyár.
