Gazdák Lapja, 1907. február (6. évfolyam, 5–8. szám)
1907-02-22 / 8. szám
február 22. 5-ik oldal. GAZDÁK LAPJA günk s az összes boltokba alig találunk, miért? mert a jelenlegi méhtenyésztők nem üzletszerűen űzik ezt a nemes foglalkozást, hanem privát passzióból, s csak ami csekély feleslegök megmarad, azt árusítják el. A méz még jelenleg nem oly elterjedt élelmi cikk, melyet minden család használna, először, mert nincs elég -mennyiség, másodszor meg úgyszólván divatba sem jött; de nem igy lesz ez, ha a termelés szaporodik, mert mentői nagyobb lesz a készlet, annál nagyobb lesz a kereslet és lassanként csak azt vesszük észre, hogy házainkat méz nélkül el sem képzelhetjük s majd a méz épp oly fontos keresleti szükség fog lenni, mint egyéb élelmi cikkünk. Kár, nagy kár, hogy az ilyen egészséges gazdasági forrásaink igy panganak országunkban. i teli íjjsáj i: állÉk Wertteil iiiijtasijs. (A prácipitált fosztorsavas mész hatása az állatok fejlődésére.) Házi állataink testi nagyságát illetőleg elégszer hallunk pro és kontra véleményeket, s nem egy helyt olvashatjuk szakmunkákban is, hogy az apróbb állatok értékesebbek, mert kevesebb takarmányt fogyasztanak, könnyebben kielégíthetők, s ennek következtében hasznosabbak. Ezzel szemben azonban azt tapasztalhatjuk, hogy a külföldön mindenütt, de modernebb tenyésztőink körében a haza határain belül is, hovatovább terjed az előszeretet a testileg nagyobb állatok iránt, s állatkiállitásaínkon többnyire oly szépen fejlődött állatok mutattatnak be, melyek ellen — legalább e tekintetben — kifogást tenni csakugyan nem lehet. Miután tehát e tekintetben a nézetek eltérők, nem lesz talán felesleges e tárgygyal e helyen kissé behatóbban foglalkozni. Lássuk mindenekelőtt a takarmány értékesítést, mert ez a leghathatósabb fegyver az apróbb testű állatokat előszeretettel tenyésztő gazdák kezében. Pedig a takarmánynak mikénti kihasználása függ ugyan számos tényezőtől, de legkevésbé sem az állatok testi nagyságától. Vannak a nagy testű állatok között is rosszul értékesíthetők ép úgy, mint a kicsiny testüek között. Mert a takarmánynak jobb vagy kevésbé jó kihasználása fajta és egyéni tulajdonság. Akár szarvasmarhák, akár sertéseknél tapasztalhatjuk ezt napnap mellett, a midőn a hízóba állított különböző fajtájú, de sőt egy és ugyanazon fajtájú állatok is különböző hizási eredményt mutatnak fel, dacára az egyenlő takarmányozásnak. De ott van pl. az angol nagy fehér szőrű sertés, a yorkshirei, a mely tudvalévőén sokkalta jobban értékesíti a takarmányt, mint pl. a nálunk is itt-ott honos hegyi sertés, a mely utóbbi pedig testileg jóval kisebb, mint amaz. Vagy a nagy simmentháli, pinzgaui, kuhlandi szarvasmarha sokkalta jobb hizó, mint a felvidéken honos, eltörpült magyar marha. Ha bármi tekintetben is teszünk összehasonlítást kis és nagy testű állatok között, meg fogunk győződni, hogy az állatok testi nagysága igen értékes tulajdonság, mely a gazdára mindenkor csak hasznot hajtó lehet. Hasznot hajtó, mert a nagy testű állat életszükségleteire aránylag kevesebb takarmányt szükségei, mert a nagyobb állatok tartása, ápolása, kiszolgálása aránylag kevesebbe kerül, kevesebb erőt szükségei, mert a mészáros ugyanannyi idő alatt dolgozik fel egy nagy testű, — mint egy kis testű szarvasmarhát, s igy amazt jobban megfizetheti; mert az álattenyésztő, de az álattartó is, aki csupán hasznosítási célra veszi az állatokat, mindig szívesebben nyúl s aránylag is jobban megfizeti a nagy, — mint a kis testű állatokat. Mi a teendője tehát a gazdának, hogy állatai testi növekedését gyorsítsa, fokozza. Három tényező van e körülményre befolyással, u. m. lehetőleg nagy apaállatokat használni, a növendék állatokat a lehető legjobban táplálni s gondoskodni arról, hogy mennél több szervetlen anyag, ásványi alkotó részj jusson a Szervezetbe, aj mely csak akkor fejlődhetik gyorsan nagygyá, ha a csontalapzat felépítésére elegendő szervetlen anyagot kap, ellenkezőleg hízni fog az a növendék állat, de nem a kívánt módon nőni. E három tényező közül csak az utóbbival szándékozom ez alkalommal foglalkozni. A csontok felépítéséhez az állati szervezetnek nagy mennyiségű ásványi alkotó részre, különösen foszforsavas mészre van szüksége. Az egy éves borjú testében körülbelül 65—7-0 klgrm. foszforsavnak, 7-5—8‘0 klgrm. mésznek kell lenni, s ha ezen anyagokból nem vehetett fel egy éves koráig ennyit, a 356—400 klgrm. élősúlyt semmi esetre sem érheti el, sőt nagyon sok esetben az u. n. angol betegség, csontlágyuság fog nála beállani. A mesterséges takarmányfélékben egyáltalán nincs annyi foszfor és mész, a mennyit a felnőtt állat is szükségei, de nagyon sok esetben a természetes takarmányok sem tartalmaznak ezen anyagokból annyit, a mennyire a növekedésben levő állatnak szüksége van, s ez az oka, hogy igen sok istállóban kitünően takarmányozzák ugyan a borjukat, még sem fejlődnek azok elegendő gyorsan, mert a takarmányokban nincs annyi ásványi alkotó rész, a mennyi a csontozat gyors fejlesztésére elegendő volna. így van ez általában véve mindenütt, de különösen igy van minden lápos, mocsaras vidéken, mindenütt, a hol savanyu széna terem; igy van legtöbbször a homok vidékeken s minden a gránit, ellmálásából származó talajon. Az ilyen talajokról lekerülő növényzet foszforsavban és mészben szegény, s igy Magyarországnak egy nagyon nagy területén csak az esetben lehet nagy testű, erős csonta állatokat nevelni, ha mesterségesen pótoljuk azt, a mi a növényekből hiányzik, ha prüci- pitált foszforsavas meszet is etetünk állatainkkal. Mi az a prácipitált foszforsavas mész ? Ezen anyag a sósavval dolgozó enyvgyárak terméke, melyek a feldolgozandó csontokból sósav segélyével a foszforsavas meszet kioldják; az oldatot azután mésztejjel közömbösitik, belőle a foszforsavat mészhez kötve, rendkívül finom csapadék alakjában leválasztják; ezen csapadék egy és két aljú foszforsavas meszet is tartalmaz, miáltal emészthetősége emelkedik. Az egyszerűen megőrölt, vagy párolt csontliszt jóval kevésbé emészthető, gyakran undorító szagu, könnyen megpenészedve ártalmas is lehet, még az esetben is, ha nem ragályos betegségben elhullott állatok csontjából készül. Ezért tehát csakis prácipitált foszforsavas meszet használjunk az állatok táplálására, s ezt is csak megbízható forrásból szerezzük be. Kitűnő minőségű ilyen foszforsavas meszet hoz forgalomba a budapesti Hungária kénsav- és műtrágya gyár.*) *) A Szatmármegyei Gazdazági Egyesület fogyasztási szövetkezete állandóan raktáron tartja. Szerk. Szabadalmazott * uj ® megtekinthető s megszerezhető Ilii (Venyige) 5HC5|aVágd, mely egyszerű, olcsó nagy munkaképességű, s csak egy embert igényel, különösen kis gazdáknak és szőllőtulajdonosoknak rendkívül fontos, Kovács Mihálj szabadalma Ermihályfalván, Szatmárm. Gazd. Egyesület Fogyaszt, és Értékesítő Seöyetkezeténél Szatmároí, fagy annak bármely fióktelepénél §6 korona árban.
