Gazdák Lapja, 1907. február (6. évfolyam, 5–8. szám)
1907-02-22 / 8. szám
február 22. GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal. porodtak és nagy pusztítást csináltak a nemzet épületének rétegeiben. Ilyenkor aztán rátapadnak már a felsőbb régiókra is, s nem kímélik az épület legmagasabb díszét sem: a nemzeti becsületet. Miazma petéiket lerakják lapjaikba s elárasztják velük országszerte az utcákat és műhelyeket. Ha vannak a gazdasági életben intézkedések a mikrobák terjedése és kártevése ellen, mért nem állít az állam és társadalom korlátot a közéleti mikrobák garázdálkodásának. Ha tovább is tétlenül nézzük, mint bomlasztják a mikrobák államiságunk épületét, az könnyen veszedelmes válságba juthat. Mert ha a jogrend s az állami élet vezető felső rétegei ellen szabadon terjeszthetik nálunk a gyülölség és megvetés indulatait; ha a nép legalsóbb rétege, mely az élet küzdelmeiben magától nem képes föltekinteni a nemzeti lét és a társadalmi rend nagyszerű épületére, — izgatok kezei által akadálytalanul bolygatható: könnyen megesik, hogy a helyéből kimozdított réteg megingatja, vagy romba dönti a felette álló épületet. Bikavásár Szatmáron. A Szatmárvármegyei Gazdasági Egyesület Szatmáron, a városmajorban f. évi március hó 6-án délelőtt rendezi díjazással egybekötött V-ik bikavásárát. A vásáron jelen lesz a m. kir. álattenyésztési felügyelő, valamint az apaállat vizsgáló bizottság, ennélfogva eladásoknál az állami kedvezmények, valamint a tenyész igazolványok rövid utón kieszközölhetek lesznek. — A vásárolni szándékozó községeket épp ezért felhívjuk, hogy a községi pecsétet magukkal hozni ne mulasszák el. A vásárra felhajthatok magyar és pirostarka tenyészbikák ; ezek március 3-ig a várm. gazd. egyl. titkári hivatalában a tulajdonos, a bika neve, faja, leszármazása, kora, színe, eladási ára, a behajtás idejének megjelölése és a térdij lefizetése mellett bejelen- tendők. A kijelölt határ időn belül be nem jelelentett jószág beállítása csak 2-szeres térdij fizetése mellett eszközölhető. Térdij darabonként éjjelre 2 korona, nappalra 1 korona. A térdij ellenében a bikák fedett, éjjelre meleg, almozott istállókban helyeztetnek el, ellenben ta- kármányról a tulajdonosok tartoznak gondoskodni. A rendezőség intézkedik azonban, hogy méltányos áron beszerezhető takarmány is álljon rendelkezésre. Eladások után a rendező egyesület javára a bejelentett eladási ár 2 százaléka a vásár rendezési költségeinek fedezésére befizetendő. A bejelentett áron eladás kötelező. Jogérvényes eladást a bejelentett eladási áron a rendezőség is eszközölhet, épp ezért, zavar elkerülése végett, úgy az eladók, mint vevők saját érdekükben felkéretnek, hogy az eladásokat a vásár helyszínén levő irodában haladéktalanul bejelenteni szíveskedjenek, mert eladások csak a bejelentett ár tányoltuk kellően ennek a meleg takarónak védő erejét; A bölcsőnek dunnája nem oly gyöngéd a gyermeknek, mint ez a magas hótakaró e gyermeteg növényzetnek. Nagy előnye még a hótakarónak az is, hogy kellő vastagság és tartósság mellett nem engedi megfagyni a talajt; ha azonban ez nehány cm.-nyire már a hóesés előtt megfagyott, a talajmelegség e fagyot felolvasztja, további megfagyás ellen pedig védelmet ad a hóbunda. A hónak nemcsak védő, hanem közvetlen erősítő hatása is van a növényzetre, úgy hogy azt a régi gazda-közmondást: „hó a szegény ember trágyája“, egészen megerősíti az elmélet is. Á vegytani elemzés ugyanis kimutatja, hogy a hóban sokkal több ammóniák van, mint az esővízben; az is bebizonyítható, hogy a hó, mint rendkívüli felszívó képességgel bíró test, a levegő fertőző anyagait abszorbeálja s azokat trágyául a talajba vezeti. Ha egészen tiszta havat, mely kis ideig állott, egy egészen tiszta edényben felolvasztunk, a belőle nyert vizet megkóstolva, idegen anyagok sajátos mellékizét fogjuk azon tapasztalni, még pedig annál nagyobb mértékben, mennél közelebb volt a kísérletezésre vett hó gyárak, városok, vagy más, a levegőt fertőző helyekhez. Köztudomású, hogy a hóviz ivásra nem való; bizonyos idegenszerü, durva ize van s a gyomornak is meglehetősen egészségtelen. Nemcsak ivásra, mosdásra is alkalmatlan a hó, amenynyiben sajátságos, kellemetlen, bizsergésszerü érzést okoz a felbőrnek. Mindezek a jelenségek kétséget kizárólag bizonyítják, hogy a hóban idegen anyagok vannak abszorbeálva. Az orvosok és természettudósok közül sokan, még pedig nagynevű kapacitások, az Alpok völgylakói közt oly sokszor előforduló szépség hibát, a golyvát, egyenesen annak tudják be, hogy a szegény emberek téli időben olvasztott havat használnak italul és mozsdóvizül. A hónak nagy beszivóképességéről egy egyszerű kísérlet által is megbizonyosodhatunk. Készítsünk egy jó kemény hólapdát s tartsuk azt égő gyertyának lángja fölé: a vízzé olvadt hó csöppjei korántsem fognak legördülni, hanem magának a hólapdának hajcsöveibe felszívódni. Ugyanezen jelenség nyilvánul a levegőnek a hó abszorbeáló tulajdonsága által való megtisztulásánál. A földfelület kipárolgásait is a hótakaró magába szívja, hogy azokat később visszaadja a földnek, mint megannyi tápláló anyagát a növényvilágnak. Ez magyarázza meg azt a jelenséget is, hogy havas téli időben a posványok és mocsarak környéke teljesen szagtalan. A rothadó szerves anyagok mindenütt előforduló egészségtelen emanációit magába veszi a hó, s azokat olvadáskor fölhasználás végett visszaszolgáltatja a földnek. Ezekből láthatjuk, hogy a hónak a természet nagy háztartásában rendkívül fontos, mondhatjuk pótolhat- lan szerepe van, s hogy nagyon indokolt a gazdálkodó |lft.Jo6£ászlí6ra-6l(sz«ísz 78 » 52 üzletét 19o6. évi május 1-től a Gillyén József ur házába Szlávik Zs. ur üzlete mellé helyeztem át. Tisztelettel JOÓ LÁSZLÓ utóda.
