Gazdák Lapja, 1907. február (6. évfolyam, 5–8. szám)
1907-02-22 / 8. szám
2-ik oldal. GAZDÁK LAPJA február 22 dekekből vagy hiúságból magyar ember létükre nem utaznának folyton botrányokban, melyek- államiságunkat, nemzeti becsületünket a külföld előtt oly súlyosan kompromittálják. Olyan kisszerű egyéniségek ők, hogy nekik az érdek és feltűnési viszketeg célján túlterjeszkedő rendszeres tervet, romboló munkát akkor sem imputálhatnánk, ha föltételeznők róluk, hogy ellenségei magyar hazánknak. Az ő működésűk csak mint öntudatlan eszközök működése veszedelmes. Az, hogy nagygyá csiná- lódnak bizonyos emberek szemében, még nem veszedelem. Olyanok, mint a Phaedrus meséjének az a lóhulladéka, mely a narancsok közt úszva, kérkedőleg kiabált: „nos poma natamus.“ (ni, hogy uszunk, mi, narancsok.) És a sajtójuk által megmaszlagositott nép-réteg elhiszi róluk, hogy — narancsok. — Pedig, dehogy narancsok ! Tucatjával úszkálnak a közéletnek általuk megfertőzött hullámaiban. Hiszen, ha csak úszkálnának, az nem voina baj! De az már veszedelem hogy nagy kiabálásukra a külföld is elhiszi, hogy narancsok, s az ő általuk terjesztett bűz után ítéli meg a magyar közéletet. Lapjaik a métely terjesztésének melegágyai. Ezekben fújják naponta az öndics sípját a publikum fülébe, s folytonos botrányokban és szenzációban utaznak. Az egyik közjogi méltóságot már letárgyalták. E piszkos hajsza után kezdik már nemzeti kormányunk főemberét is gyanusitgatni. Persze itt előbb a nimbust kellene lerontani az ország előtt. Nagyon értik, mit hallgassanak és mit ferdítsenek el világos tényekből, hogy azoktól a legtisztább jellemre is árnyékfolt boruljon a közvélemény előtt. Föllépésük va-banqueszerü. A közélet bármely vezéremberét készek megtámadni becsületében, sőt családi szentélyében, hogy lehetetlenné tegyék. Általánosságban, tények megjelölése nélkül, bizonyítékok híján lanszi- roznak olyan vádakat az ország első közjogi méltóságai ellen, melyekkel nemcsak azok tisztességes nevét mocskolják be, hanem az ország és a külföld előtt a nemzet becsületét is meghurcolják. Uralkodásuk zulukáferstilü: emberfalásra van berendezve; épen azért veszedelmes. Nem bánják, ha vezérembereinket pellengére állítják a világ előtt, s nem törődnek annak, mi nagy volt, elgázolásával. Működésük olyan, mint a mikrobáké: alattomos s csak akkor mutatkozó, mikor már elszaCsevegés a hóról. A „Gazdák Lapja“ eredeti tárcája. Az idei szigorú tél folyamán sok panasz esett a sok hóról. Nagyvárosoknak, közlekedési vállalatoknak, vasutaknak a hó eltakarittatása óriási pénzbe került. A gazda és kertész ember azonban örül a nagy hónak. A telelő növényeknek jobb és természetesebb védőjök nincsen a hótakarónál, mely a talajnak hőkisugárzását megakadályozza, s annak elillanhatató melegét a vegetáció hasznára visszatartja. Nálunk egész sereg oly növényt tenyésztenek, mely a téli védő hótakaró nélkül igen sokat szenved. Azokat felsorolni fölöslegesnek tartom, úgyis tudja azt minden gazdálkodással és kertészkedéssel foglalkozó ember, hogy nálunk a hónak, mint téli bundának, igen fontos szerepe van a növények életében. Ám az éjszakibb országok vegetációjában a hónak még nagyobb a szerepe, mint mi nálunk ; ottan hótakaró nélkül a termelés lehetetlen volna. Éjszak- Kanadában, hol kivándorolt véreink elég tekintélyes számban élnek, hat hónapon át borítja magas hótakaró a talajt, s épen ennek tulajdonítható, hogy a gabonanemüeknek, olajgyümölcsöknek és a takarmányféléknek, sőt a komló és dohánynak is egész vegetációja három hónapon belül teljesen kifejlődhetik és befejeződhetik. Általánosan ismert dolog, hogy Lappföldön az iramszarvasok szegényes téli táplálkozásukat egyedül annak a vegetációnak köszönhetik, melyet a hó alól kell kikaparniok. Szibériában többször megfigyelték, hogy mikor a szabad levegőn a hőmérő a 0 alatt 72 fokot mutat Fahrenheit szerint, addig mélyen a hó alatt 29 fokot mutat a 0 fölött; A különbség tehát egy és ugyanazon helyen a levegőnek s a hótakaró alsó rétegének hőmérséklete között 100 fok. Kané, a híres sarkutazó, az örök jég hazájában 78 fok hideg mellett azt tapasztalta, hogy mélyen az óriási hólepel alatt majdnem déli jellegű vegetáció van; andromédek füvek és mohák teljes virágzásban, mák, sóska, szilének, kerasztriumok s egyéb nyári növények kelőfélben; mig fönt, a szabad levegőn oly szörnyű hideg van, hogy olykor a higany is megfagy, a vasnak érintése pedig égési sebeket okoz az ujjakon. Odahaza, — igy ir Kané, — mily ritkán mélMinden gazdaságban nflKülSzhetetlcn eszKözöHÄÄÄÄS gépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményének legjobban megfelelő általános terménytisztitáshoz berendezett különleges gépeket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni! —Minden esetleges kérdezésekre,azonnal és díjtalanul válaszolunk.— Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Kzatiáriefjii Giziuíji Ejyesilet Fogyasztási és Ért. Szíretktzetc Szatmárit, Verbőci-utca 5-ik szám. KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges termény tisztitó gépgyára Hódmező-Vásárhelyen. Telefon 69. szám. 1905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. Sürgönyeim: Kalmár-rostagyár.
