Gazdák Lapja, 1907. január (6. évfolyam, 1–4. szám)
1907-01-18 / 3. szám
január 11. GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal. tér inas is a kartel alapján nemzet gazdász tudott lenni, s az áru hirdetésénél azt hirdeti, hogy az előállítási áron alól a cipőt el nem adja, mert neki van annyiban, s mi ne kívánjuk hogy ő munkája után, munkadijját, fáradságának gyümölcsét elveszítve. ne tudjon megélni. Ha a kartel az iparágaknál kifejlett s virágzik, miért ne akarjuk ezzel boldogulásunkat mi is? Gazdák szervezkedése a munkás kérdésben. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület által megindított mozgalom nyomán a gazdák szervezkedése a vármegye területén megindult. — A december 30-iki szatmári gazdagyülés által kiküldött járási elnökök már sorra megtartották köri üléseiket s mind jobban kezdenek a részletekbe bocsájtkozni. A központi bizottság e napokban, külön meghivó alapján összehívja a járási elnököket, hogy a helyzet tisztázása tekintetében kölcsönös tájékozást szerezzenek. A csengeri járás gazdáit Madarassy Dezső jan. 13-ára hívta Csengerbe össze. Ott kimondták a részletes szervezkedés szükségességét, azért a járást kerületekre osztották, minden kerületre megbíztak egy-egy agilis gazdát, kinek hivatásául tűzték ki, hogy a hozzá utalt községek gazdáit szolidáritásra hívja, a cseléd és munkabérek makszimumait, valamint az aratás nyugodt lefolyását biztositó intézkedések szükségességét megállapítsa. A nagykárolyi járás gazdáit Domahidy István január 14-ére hívta egybe Nagykárolyba, hol az előbbihez hasonló intézkedések tétettek. A szinérváraljai járást Böszörményi Zsigmond január 14-ére Szinérváraljára hívta egybe. A kivándorlás akadályozása érdekében állást foglaltak a mellett, hogy a katonakötelesek utlevélkiadása megszorittassék, valamint, hogy az aratási hónapok tartamára a katonaság szabadságoltassék. Megállapították egyelőre az aratási szerződések és a cselédbérek makszimumait a következőkben: Egy gazdasági cseléd, béres vagy kocsisnak a fizetése: készpénz 100 kor., marhateleiés esetleges megváltására 20 kor. Konvenció: 12 Hl. vegyes élet, 1 Hl. búza, 12 kg. só, 60 lit. főzelék, 1200 M-öl tengeri föld, 1 db. marhára nyári legelő, 2 öl tűzifa, 1 véka kendermagnak való föld, lakás és kis kert. Az aratási bérek pedig 1200 M-öles holdanként őszi után makszimalis 9, tavaszi után makszimális 6 K. A Szatmári járás gazdáit berencei Kovács Jenő január 16-ára hívta egybe; megállapítottak a járásban 6 körzetet az alábbi központokkal: 1. Homok és Lázári vidéke. (Szervezi Kanizsay Imre és Püspöki Emil.) 2. Nagy Palád vidéke. (Szerv. Cholnoky Imre.) 3. Batiz vidéke (Kovásznay Zsigmond és Fényes Elek) 4. Udvari vidéke (Szeőke Sándor és Bikfalvy Olivér) 5. Sárköz vidéke (Beszedics Vilmos, Sz. Tréger Albert és Bodor Elek) 6. Krassó-Pettyén vidéke (Böszörményi Sándor, Buday József, Mayer Sándor és Áltmann Ede). Az erdödi járást Rébay Dezső jan. 15-ére hívta egybe, melynek lefolyásáról adatok későn érkezvén be, híreink közt olvashatók. A Nagybányai járás viszonyai szükségessé nem teszik a szervezkedést s igy ott egyelőre a mozgalmat nem indították meg. Hasznos tudnivalók. — Tudnivalók a tej „bőr“-éről. A tej forralása közben keletkező bőrréteg egészségi szempontból élénk figyelmet érdemel. A forralt tej felszínét bevonó „bőr“, melyet pedig sokan nagy előszeretettel fogyasztanak, igen gyakran az ártalmas és ártalmatlan baktériumoknak valóságos konzerváló helye. Mig a forSohasem láttam oly istencsapást, mint ez az éiősdi sereg volt a pátriámban. És a hatóság? Nos a hatóság látta a pusztulást és tűrte, sőt egyik-másik közege támogatta a bandát, s gárdát alakított magának belőle! A nép pedig, az Istenadta nép, nehány évtized alatt a jómódból irtózatos nyomorba jutott. * Mendelovics megvette pálinkáért a Korhely Árpádtól a földjét, mely hatodrésze volt egy paraszt birtoknak, aztán megterhelte és nem fizetett. Megkérték ellene a végrehajtást, az árverést, és a törvény értelmében, mivel a birtok adója kevesebb volt 200 írtnál, az árverést elrendelték az egész birtokra. A többi társtulajdonos nem tudta, miről van szó, a végzési nem értette. Az egész birtokot aztán elkótyavetyélték s pár írtért megvette a Mendelovics fia. A társtulajdonosok, becsületes magyar gazdák, földön futókká lettek minden józanságuk dacára, ártatlanul. * A szomszéd falunk legmódosabb gazdája volt Timis László. A község távoli határán fekvő egyik földjén dolgozott. Arra ment rongyos gúnyájában Steinmetz, pálinkát árulva 4 kros adagokban a mezőn dolgozóknak. Timisnek is adott egy-két porciót mindennap, hitelbe, mert pénz nem volt nála. Mikor 60 krajcárra gyűlt a kontó, cédulát vett tőle. Egy év múlva aztán beperelte egy 600 forintos kötelezvénynyel. Hiába esküdözött a gazda, hogy ő csak 60 krajcárral tartozik, a törvény elmarasztalta; hiszen a kötelezvényt sajátkezüleg irta, Steinmetz pedig analfabéta volt. A gazdag Timis földönfutó most, a földönfutó Steinmetz pedig a falu nábobja. * A tőlünk harmadik falunak uj földesura Davi- dovics. Mikor beköltözött, kifutó gyerek volt a korcsmában. Most az övé az egész határ. írni olvasni nem tud, mégis az eszével kereste nagy vagyonát. Hogy miképen, azt megtudhatjuk a következő furcsaságokból. A mszigeti törvényszéknél nehány év előtt 88 uzsora eset miatt emeltetett vád Davidovics ellen. A A törvényszék megszüntette az eljárást, mert a sértetteknek saját vallomásukon kivül más bizonyítékuk nem volt. A felebbezésre a debreceni tábla megállapította az uzsoráskodás Üzletszerű fenforgását. Ezen fordulatra a törvényszék^ Davidovicsot azért, mert 63 jm joo László óra- cscKszctesz 78 30 52 üzletét 19o6. évi május 1-től a Gillyén József urházába Szlávik Zs. ur üzlete mellé helyezte át. Tisztelettel JOÓ LÁSZLÓ utóda.
