Gazdák Lapja, 1907. január (6. évfolyam, 1–4. szám)
1907-01-18 / 3. szám
4-ik oldal. GAZDAK LAPJA január 18. rálássál, a melylyel tulajdonképen eltarthatóságát célozzák a tej belső rétegeiben élő csirák legnagyobb részét elpusztítjuk, addig a felszínen jelentkező íöbbé- kevésbbé vastag „bőr“ az ott tartózkodó csirákat a meleg hatása ellen megóvja, úgy, hogy a tej lehűlése után nemcsak a speciális kórnemző baktériumok veszélyeztetik a fogyasztót, de maguk az ártalmatlannak tekintett fajok is hosszabb-rövidebb állás után oly nagy mértékben szaporodhatnak el a tejben, hogy a gyengébb szervezetű gyermekeket, betegeket komoly veszedelemmel fenyegetheti. Különösen a gümőkórság bacillusát, mint a tejben esetleg jelenlevő csirák leg- veszedelmesebbikét vizsgálták e szempontból számosán, a tapasztalt eredmények mind nagyobb óvatosságra figyelmeztetnek. Schmith szerint a 15—50 percig 60°-ra fölmelegitett tejben a gümöbacillus csupán akkor pusztul el, ha a tejen a „bőr“ képződése meg van akadályozva. („Egészség“.) — A fagyott tojás használhatóvá tehető, ha sóval kevert vizbe tesszük, melyben rövid idő alatt kienged és ismét visszanyeri frisseségét. — Tej poralakban. Egy francia orvos kitalálta annak módját, hogy miként lehet a tejet poralakban előállítani. Az ilyen poralaku tej évekig eláll, akármilyen messzire szállítható anélkül, hogy megromolnék. Ha ételnek akarják használni, bizonyos adagot forró vizbe tesznek belőle és kész a friss tej. Az eljárást a feltaláló titokban tartja és olyan helyeken, melyek távol vannak a piacoktól s ezért ott a tej olcsó, gyárakat akar felállítani találmányának értékesítésére. Irodalom. — A Petőfi társaság felhívása. A Petőfi-tár- saság azzal a kéréssel fordul a nagyközönséghez, hogy akiknél Petőfitől eredeti kéziratok, levelek, költemények, képek, szobrok, műveinek első kiadásai és egyéb tárgyak, valamint a költőre, a költő szüleire, Szendrey Júliára, Petőfi Zoltánra és Petőfi Istvánra vonatkozó adatok vannak, vagy azoknak hollétéről tudomásuk van, szíveskedjenek erről a társaság meghatalmazottját : Kéry Gyulát (Budapest, Vili. József-körut 72.) értesíteni, ki a társaság megbízásából gyűjti az adatokat és ereklyéket. A Petőfi-társaság budapesti házát Petőfi-muzeummá rendezi be, s a társaság már eddig is számos becses és értékes ereklye birtokában van; de szüksége van a nagyközönség további támogatására, hogy minél dicsőbb emléket állíthasson a halhatatlan költőnek. A társaság az adatközlők, az ajándékozók és egyéb közreműködők nevét megörökíti évkönyveiben és hálás lesz minden fáradozásért! A vasúti Univerzum cimü kalauz. Ez a vasúti útmutató több évi gondolkodás és beható munka után lett megszerkesztve nagy költséggel és óriási fáradsággal. Egy könyvtárszámba menő térképeket, könyveket és kéziratokat gyűjtött össze gróf Kreit Béla, hogy az ország összes vasúti vonalait megírhassa. Ebben az útmutatóban benne vannak az egyes állomásoknak, községeknek úgyszólván minden magyar embert érdeklő összes nevezetesebb dolgai. Ennek a vasúti Univerzum-nak főcélja, hogy terjessze a földrajzi, történelmi, közgazdasági, kereskedelmi, ipari és föld- mivelési ismereteket országszerte és egyúttal odahasson, hogy a mi vasutainknak úgy a személyi, valamint teherforgalma is növekedjen. Ezenkívül hirdetéseket is közöl a Vasúti Universum és pedig olyanokat, amelyek az egyes vasúti állomások ismertetését úgyszólván kiegészítik. A kereskedelmi minisztérium megígérte a műnek állandó támogatását. Egyelőre elrendelte, hogy az országnak minden vasúti állomásán két-két vasutas ajánlja és terjessze ezt a müvet. Helyesebb útmutató — Ludvigh államtitkárnak, a M. Á. V. igazgatósági elnökének állítása szerint — nincsen sehol, még a külföldön sem. A Bädecker és minden hasonnémü útmutatók még csak meg sem közelitik a Vasúti Universumot. Ez a munka Magyarországnak többi vasútvonalairól is meg fog jelenni és minden vonal külün lesz kapható egy-két koronáért, úgy, hogy az utas nem lesz kénytelen az egész müvet megvenni, gazdának (névszerint vannak felsorolva) teljes anyagi romlását idézte elő: egy évi fogházra, 600 k. birságra, és 3 évi hivatalvesztésre ítélte. A debreceni tábla megsemmisítette ezt az itéletetet és Davidovicsot felmentette. Nesze neked igazságszolgáltatás! * A Válasz György birtoka is Davidovics kezére került az adóhátralékkal együtt. Davidoyicsnak érdekében állt, hogy a szegény emberen e hátralék behajtassák. Rátört tehát a végrehajtóval. Válasznál mit sem találva, kiemelték az ajtókat és ablakokat, s azokat vitték el. Egyebet nem találtak. Azaz, hogy igen, egy Máriaképet és egy töviskoszorus Krisztus fejet. Ezeket is elvitték. Kaptak árverésen a két képért 10 f. * A jegyzőnket tömeges visszaélések miatt áthelyezték más faluba s helyére pályázatot hirdettek. Davidovicsnak 2 üzlettársa, nevükre már nem emlékszem, Fuchs és Lacht, vagy ehez hasonló jó ma- gyarnevü urak voltak, szövetkeztek arra, (ime, a szövetkezés eszméje már ott is hódit!) hogy az egyik szövetkező fél fiának a részére megvásárolják a jegy- zőséget. Meg is vásárolták. A község pedig visza- sirta az elmozdított jegyzőt. * Mikor Mihálka megölte tönkretevőjét, az uzsorást, s ezért börtönbe került, elkényszeredett felesége csak úgy tudott megélni, hogy koldulgatott. Az ő lakására is eljött a vágrehajtó, és elvitte azt a lisztet, amit összekoldult. De egyebet is elvitt, elvitte az ingét. Nem mehetett még koldulni sem. A kisbiró megszánta és kérte a jegyzőt, hogy adja ki az inget. „Járjon meztelenül“ felelte a jegyző. * A Simáné tehenének 2 hetes borját vitték el. A tehén nem adta le a tejet. Az asszony elvitte a községházához tehenét, hogy megszoptassa a borjut. A jegyző elkergette. Otthon a gyerekek sírtak: nincs tej a háznál. Mit volt mit tennie, egyetlen parcella föl-* decskéjét elzálogosította az uzsorásnál, hogy kiválhassa éhező borjúját és elcsititsa siró gyermekeit. * De elég legyen már a mesékből. Szomorú mesék ezek, azt hiszem nem kér belőlük többet a szerkesztő ur sem.*) Magamnak is, mig megírtam, ökölbe szorult a kezem, könybe lábbadt a szemem, s önkéntelenül kitört ajkamról a fohász: „Népmentés, jöjjön el a te országod!“ ti. *) Sőt kérjük a folytatását; sokat lehet ezekből a szomorú dolgokból tanulni! Szerk.
