Gazdák Lapja, 1907. január (6. évfolyam, 1–4. szám)
1907-01-18 / 3. szám
2-ik oldal GAZDÁK LAPJA január 18 úgy orvosolhatja, ha megismertetjük azt vele, a kormány segítségét és támogatását csak ez utón vehetjük igénybe, csak igy nyerhetjük meg. Munkás viszonyaink rendezésénél megki- vántatik ; hogy a legméltányosabb munka-béreket megállapítsuk; a cselédfizetések, aratási szerződések, és munkás szükségleteinkről való gondoskodás a megoldandó kérdések. Munkás szükségleteinkről csak úgy gondoskodhatunk, s a munka erőt csak úgy pótolhatjuk és biztosíthatjuk, ha ebben a kormány akként támogat, hogy a földmiveléssel foglalkozó katonákat aratás idejére egy bizonyos időre, mondjuk két hónapra, szabadságolja. Ez a hadsereg állományára nagyon csekély behatással lenne, mert a hadállomány kevés százalékát képezi, viszont a vidékeken ezzel a munkás osztály 25 százalékkal pótlást nyerhetne s pótolható volna a munkás kereslet. Meg kellene akadályoznia a kormánynak, hogy a katona kötelesek és a tartalék állományba helyezettek kötelezettségük idején belül kivándorolhassanak. Ezen szükségletek kiegészítését képezné, ha a nagyméltóságu földmivelésügyi miniszter ur az aratási munkálatok megkönnyítése céljából az egyes gazdasági egyesületekhez a bejelentendő munka szükséglet aránya szerint több aratógépet raktározna le, ezen gépeket aztán a gazdasági egyesület olyan gazdáknak adná ki bérbe az aratás idejére, a kik annak beszerzésére nagyobb tőkét nem fordíthatnak. Ezen szükségletek arányában például a szatmári gazdasági egyesületnél elhelyezendő volna vagy 100 drb arató gép. — Ezen arató gépek bérlete arányosítandó lenne azon munka bérrel, a mit helyettesíteni képes. A gazdatársadalom nyomasztó helyzetén segíteni kellene az által is, hogy kieszközlendő lenne a pénzügyminisztériumtól, miszerint azon gazdák, akik a folyó évben kirót adójukat kifizetni képtelenek, azok végrehajthatók csak a következő évben legyenek, ne zaklattassék a gazda évnegyedenként az adóvégrehajtó által. Ez által az állam úgy sem veszíthet, de az egyes gazda szorult helyzetén nagyon segíthet. A gazdálkodók területenkint szervezkedjenek, a társulás minden földbirtokosra kötelezővé tétessék. Ezen szervezet a kereslet és kínálat szerint az egyes gazdasági termékek eladási árát kartelszerüleg határozza meg időről időre, s ehez a termelők kötelezőleg tartsák magukat. Ez által elérhető volna, hogy a termelő az eladási árban az előállítási költségeket munka bér kiadásait adóját és a megélhetéséhez szükséges polgári hasznot is megtalálná s gazdálkodására rá sem fizetne. Kartelbe kell lépnünk, igy biztosithatjuk magunkat a tönkremenéstől, az önkények befolyása alól. Az iparosok nem egymással versenyeznek, hanem a vevőkkel; ha emelkedik a gyapjú ára, emelkedik a posztó ára is, de azért a gyáros is meg találja a polgári hasznot, s a feldolgozó iparos is megélhet. Miért ne szervezkedjünk mi? Ma a suszMesék a pátriámból. — A „Gazdák Lapja“ eredeti tárcája. — Rossz időket élünk, rossz csillagok járnak. De sötétre változott az én szülőföldemnek is régi vidám arcza ! így szóltam, s a szerkesztő ur mindjárt szavamon fogott s fölkért, meséljek el egyet s mást lapjának tárcájában a pátriámról gazda olvasóinak okulására. Megígértem. Visszaidéztem emlékeimbe az én t kis falum boldog képét a múltból s összehasonlítottam azzal a sivár látványnyal, melyet tönkrement vidéke elém tárt, mikor utólszor láttam. Sziklás bércei most is büszkén merednek az égbe, kis patakja most is vidáman csörgedez, de a régi jólétnek minden nyoma eltűnt, s a régi becsületes törekvő gazdák helyét egy idegenből jött, semmirekellő proletáriátus foglalta el. Szülőföldem pusztulásának történetében: pálin- kamérések, hivatali visszaélés, ekzekuciók és uzsora a mértföldjelző cölöpök. A köztük levő térről had szedjek ki néhány kis mesét. Egytől-egyik mind megtörtént. Nyoma van mindeniknek a törvényszék irattárában vagy a Kaffka által fölvett panaszkönyvekben. * Mint az embereknek, úgy a községeknek életében is nagy szerepet játszik a fátum. Az én pátriámnak az volt a fátuma, hogy fekvésénél fogva egy éjszakról özönlő bevándorlásnak volt lerakodó helye. A bevándorlók nem hoztak magukkal sem vagyont, sem ipart, sem kultúrát és a produktiv munkának minden nemétől tartózkodtak. Hoztak magukkal azonban romlott erkölcsöket, szédületes lelkiismeretlenséget, s bámulatos hajlandóságot a pálinkával és uzsorával űzhető minden visszaélésre. A vidék, amelyet elleptek, néhány év alatt büntanya lett. Loptak, gyújtogattak, orgazdák voltak és keritők, csaltak és hamisítottak. Minden gazdaságtan nélHiiliizkietlen eszéül(ÄÄÄÄ gépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményének legjobban megfelelő általános terménytisztitáshoz berendezett különleges gépeket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni! —Minden esetleges kérdezésekre .azonnal és díjtalanul válaszolunk.— Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Szatmáraegyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és Ért. Szőretkezete Szatmárit, Verbőci-utca 5-ik szám. KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztitó gépgyára Hódmező-Vásárhelyen. Telefon 69. szám. 1905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. Sürgönyeim: Kalmár-rostagyár.
