Gazdák Lapja, 1907. január (6. évfolyam, 1–4. szám)
1907-01-11 / 2. szám
4-ik oldal. GAZDÁK LAPJA január 11. A legalacsonyabb borárak, melyeket a múlt évben fizettek, 10—12 korona közt ingadoztak, vagyis az adó (11 —13 K) ennek egy „alterum tentum“-ja volt. Amennyit a termelő kapott keservesen előállított termékéért, ugyanannyi adót is szedett róla az állam. De hát ez szerencsére ma még kivétel. Vegyük azonban a bor nagy tömegét. Ennek értékét sem tehetjük magasabbra 22—25 K-nál hl.-kint, ezt viszonyítva az adóhoz, kiderül, hogy a jelenlegi borok túlnyomó többségénél az áilam csak boritaladó címen 50—70%-kal megdrágítja azt az italt, mely hivatva volna millióknak rendes fogyasztásául szolgálni. Ily nyomasztó adó példátlan a maga nemében. Hasonlítsuk össze a mi boritaladónkat a külföldével. Magyarországon a borltaladót a következő táblázat szerint szedik be: Mérték, Budapesten Pozsonyc Ct J X) l. 11. 111. osztályú községekben K f K f K f II K f || K f Bor....................... 1 h l. 12 92 12 — 12 70 11 38 8 70 Bormust és szőlőcefre » 9 70 9 — 9 52 8 54 6 52 Borseprő .... 4 30 Ez a képtelenül magas adótarifa azonban csakis a szorosan vett Magyarországról szól, Horvát- és Szlavonországokban már ennél lényegesen alacsonyabb tételek állanak fenn. Ott ugyanis tekintet nélkül a fogyasztási hely lakóinak számára bor után hl.-kint . . . 6 K — f, bormust és cefre után hl.-kint 4 K 50 f fizetendő, mig a borseprő teljesen adómentes. Vagyis Horvátország fővárosában is egyharmadával kisebb az adó, mint nálunk a legalacsonyabb adóosztályba tartozó kis községekben. Ausztriában, honnan ezt az adónemet egyébként átvettük, dacára, hogy ott a lakosság túlnyomó részének nemzeti itala a sör, a boradó általánosságban is sokkal alacsonyabb, mint nálunk, de különösen a bortermelő országokban. Bécsre nézve igy állapíttatott meg a bor fogy. adója: Bécs Budapest Bor hl.-kint ... 8 K 48 f 12 K 92 f Must és cefre . . 5 K 66 f 9 K 70 f Tehát a magyar fővárosban körülbelül 40°/0-kal több adót szed az állam a bor után és cirka 45%-kal több adót a must után, mint az osztrák fővárosban. A zárt városok (Prága, Brünn, Lemberg, Krakau, Linz, Grác, Laibach és Trieszt) boradója a mi egyetlen zárt városunkéhoz (Pozsony) következőkép aránylik: Osztrák Pozsony zárt városok Bor hl.-je után .... 6 K 36 12 K Bormust és cefre után . 4 K 24 9 K Tehát Pozsonyban, melynek egyik legfontosabb kereseti ágát képezi a szőlőmivelés, majd kétszer annyi adót szednek a bor után, mint az osztrák zárt városokban, ahol bortermeléssel a lakosság egyáltalán nem foglalkozik. Még kevesebbet fizetnek persze a bortermelő vidékek. így Stiria, Karínthia, Krajna és a Tengermellék hl.-kint . . 4 K 46 f Istria „ . . 3 K 72 f Zenta—Wien „ . . 1 K 48 f Tirol „ . . 3 K 82 f Voralberg „ . . 2 K 12 f boradót fizet. A francia bor adója jóformán már csak a múlté. Mikor az 1900. évben az óriásinak Ígérkező bortermés következtében a borok ára mindegyre esett, úgy, hogy a legnevezetesebb borvidékek katasztrófának néztek eléje, akkor megmozdult a törvényhozás lelkiismerete és a városoktól a beviteli vám szedésének engedélyét megvonta, az állami adót pedig rövid vita után hl.-ként iy2 frankra (P50 K-ra) szállította le és az 1900. aug. hóban benyújtott javaslat már december 1-én törvényerőre emelkedett. A kísérlet fényesen bevált: a borfogyasztás óriási mérveket öltött, magában Páris városában az amúgy is jelentékeny fogyasztás egy év alatt iy2 millió hl.-rel emelkedett és mire az 1901. év szüretje elérkezett, az országban kisebb vö t a borkészlet, mint bármikor az utolsó években. Nem hagyhatunk azonban még egy körülményt figyelmen kívül. Ami a mi boritaladónkat még elviselhetetlenebbé teszi, az, hogy az 1890. VI. t.-c. értelmében a városoknak, illetőleg egyes községeknek jogukban van a borra még külön 20°/0-ig terjedhető adópótlékot kivetni. Sőt az oly városok, melyek a törvény életbeléptetése előtt ennél magasabb pótlékot szedtek, azoknak kivételesen megengedtetett tovább is a magasabb adószázaléknál megmaradni. így pl. Nagyváradon azelőtt 25% volt a pótlék, ez a typus állandó- sittatott, ennek folytán ma Nagyváradon minden hl. bor után összesen 16 K ]0 fillér bori aladó fizetendő ! Vannak azonban a boritaladó-törvénynek egyéb hátrányai is. Az első és legfőbb hibája ezen törvénynek, hogy az okszerű borkezelésre hátrányosan hat ki. Mint ismeretes, boradó törvényeink értelmében a rendszeres pincekezelés folytán a borban elkerülhet- lenül előálló apadási és egyéb veszteségekre egy bizonyos százalék (első évben fehér borra 10%, vörös borra 6%, későbbi években évenkint 2%) állapíttatott meg, mely levonásba jön és adózás tárgyát nem képezi. Ezen veszteség — a törvény betűje szerint — a tényleges állapotnak megfelelően veendő fel, de egy bizonyos határszámnál többet nem szabad kitennie. Vagyis, ha — valamely szerencsés körülmény folytán — az évi boveszteség ezen törvényileg megállapított százalékon alul marad, abból a pincetulajdonosnak haszna nem lehet, ezt eltitkolnia nem szabad, s igy az ekként megtakarított bor után is meg kell fizetnie az adót, ha azonban ez a veszteség többet tesz ki, úgy ezen többletért — ami elfogyott, eltűnt, elveszett, — amely tehát ipso facto már is kárát képezi a bortulajdonosnak, még az adót is meg kell fizetnie. MÜHLE VILMOS cs. és kir. udvari szállító = TEMESVÁR ------ma g-, növény-, rózsa és fa-nagy- 1 tenyészetek. (Művelésiterület 94 hold)) ------------- VILÁGKIVITEL! -------------A LEGJOBB MAGVAK kerti és mezei veteményezésre tők" de ebien felülmúlhatatlan) A legnemesebb gyümölcs- disz és sorfák mindenütt jól és biztosan gyarapodnak.) A I- • £|, ' _ . * i# (Mühle tűlevelűi mind télállok, disz és kuszóA legSZ6ub tény Otélek, díszcserjék, rózsák cserjéi, valamint rózsái a létező legszebbek.) Postacsomagok magvakkal 5 koronán felüli értékben bárhová bérmentve küldetnek. Mühle kertészeti kézikönyvei dillettánsok számára a legjobbak, megrendelésekhez ingyen csatolhatnak. Dusán illusztrált főárjegyzék és bérmentve megküldetik. — páratlan a maga nemében — kívánságra bárkinek 2 ln|ye
