Gazdák Lapja, 1907. január (6. évfolyam, 1–4. szám)

1907-01-11 / 2. szám

január 11. 5-ik oldal. GAZDÁK Tehát aki gyakran fejt, süriin töltöget, tisztán kezeli a bort, szűr, dérit, pasztőrizál, az azzal az első évi 10 és további 2%-os leírással ki nem jöhet: vagyis még külön adót fizet azért, hogy okszerűen kezeli a borát. Vannak oly esetek is, amikor kétszer kell ugyan­azon bor után az adót megfizetni. Köztudomású dolog, hogy a termelő 50 literen alul nincs jogosítva bort eladni, (ez maga is erős korlátozása a szőlősgazdák szabad cselekvőképességének, különösen ott, ahol finom borok teremnek, például a Tokaj-Hegyalján!), ennélfogva az 50 literen való borszállítást a szemle- ivből nem Írják le, s igy ezért az adót a régi helyen is, az uj helyen is meg kell fizetni. Romlott bor után, ha az emberi élvezetre többé nem alkalmas és megsemmisittetik, vagy pálinkafőzésre lesz felhasználva, adóleirásnak van helye, kivéve éppen a leggyakoribb esetet, ha a bor megecetesedik. Az ilyen bor után meg kell fizetni a teljes adót. Minden bortermelő anyagi veszteségnek tekinti, ha egyik vagy másik hordó bora megecetesedik, csak a fiskus nem vesz erről a csapásról tudomást és kérlel- hetlenül beszedi azon a jóformán értéktelenné vált boron éppen úgy az adót, mintha az ötputtonyos to­kaji asszu volna. A legerősebben hívja azonban ki a kritikát a bor- italadó behajtásának módja. Ott, ahol ezt a nagy kö­rültekintést, jól berendezett hivatalnoki apparátust és gyakran méltányos elbírálást igénylő munkát állami vagy törvényhatósági közegek teljesitik, ott legalább rosszakarat, zsarolási szándék vagy szekatúra nincse­nek napirenden, csakhogy a fogyasztási adók, sajnos, még ma is — akár csak a középkorban — bérbe ad­hatók. Azt a nagy rendőri és diszkrecionális hatalmat, mely a boritaladó beszedésére jogosított egyén kénye- kedvének a pincetulajdonosokat kiszolgáltatja, a köz­ségek nyilvános árverésen kiadják a legtöbbet Ígérőnek. A következmények könnyen érthetők. Az adó be­szedésére jogosított bérlőknek joguk van a felekkel pausálékban kiegyezni, hogy pedig a felek gyakran inkább magasabb átalányokat hajlandók fizetni, csak­hogy a bérlők zaklatásaitól megszabaduljanak, az ter­mészetes. A szedett többletből persze az államnak semmi haszna sincs. (Folyt, köv.) Hírek. — Gazdák szervezkedése a munkáskérdés­ben. A január hó 30-iki Szatmári általános gazdagyü- lés határozatának nyomán az egész vármegyében meg­indult a gazdák szervezkedése. A csengeri járás gaz­dáit, mint már múlt számunkban említettük, Madarassy Dezső január 13-ára hívta össze Csengerbe. A szat­mári járás gazdáit berencei Kovács Jenő Szatmárra, január 16-ára hivta össze a következő szövegű körle­véllel : „Tisztelt Gazda társaim ! A Szatmármegyei Gaz­dasági Egyesület december hó 30-án Szatmáron tar­tott általános gazdagyülés határozatából a szatmári járáshoz tartozó gazdáknak a munkásviszonyokkal szemben kimondott szervezkedése céljából felkérem, hogy Szatmáron, f. hó 16-án, d. e. 11 órakor, a város­háza tanácstermében tartandó gyűlésen megjelenni szí­veskedjenek. A gyűlés hivatása lesz a járási gazdakör megállapítása, a járás területén kisebb körzetek szer­vezése, mely körzetek feladata leend a makszimális munkabéreknek, aratási szerződéseknek és a cselédek LAPJA járandóságának egyöntetű megállapítása s a megálla­pított feltételeknek egyetemleges kötelezettség mellett való biztosítása. Teljes tisztelettel berencei Kovács Jenő. — A mátészalkai járás gazdáit Jármy Ödön január 13-ára hivta egybe Mátészalkára. — Az erdődi járásra vonatkozólag Rébay Dezső a következő meghívót bocsájtotta ki: Meghívó a gazdagyülésre. A szatmármegyei gazdasági egyesület által össze­hívott és megtartott nagy gazdagyülés megbízásából van szerencsém t. címet, és esetleg általa más járá­sunk minden nagy, közép és kisbirtokos érdekelt gazdáját, avagy megbízottját, az erdődi járás gazda­körének, szükség esetén gazdaköreinek megalakítása szempontjából folyó évi január hó 15-én d. e. 10 óra­kor Erdődön a „Pannónia“ vendéglőben tartandó gaz­dagyülésre meghívni. Tárgy : 1. Az erdődi járás gazdakörének, szükség esetén gazdaköreinek megalakítása és ennek kebeléből egy szükebb körintéző bizottság tagjainak kijelölése. 2. Megállapítása az aratási és munkaszerződések­ben, valamint a cseléd szegődmény levelekben meg­adható legmagasabb béreknek és ezzel kapcsolatban a szolidaritás kimondása. 3. Megállapítása és összeírása a lelketlen buj- togatók által félrevezetett munkásaink helyett idegen­ből hozatni szükséges munkásoknak számának hogy a gazdasági egyesület közp. bizottsága utján, a magas kormány segítségével azok a gazdaközönség érdekében idejében biztosíthatók legyenek. A járás gazdaközönségét érdeklő esetleg elő­adandó más indítványok tárgyalása. Erdőd, 1907. január 7-én. Hazafias üdvözlettel: Rébay Rez»ö. A gyűlést a törvényes formák betartása mellett bejelentették a szolgabirói hivatalnak, melynek erre vonatkozó végzését őszinte elismerésünk mellett érde­kesnek tartjuk teljes szövegében itt közölni: 2/1907. ein. szám. Rébay Dezső erdődi lakos, mint a „Szatmármegyei Gazdasági Egyesület“ által, a vidéki gazdaköröknek a nemzetközi szociálisták, nem­zet és munkászavaró izgatásaira irányuló terveinek megakadályozására kiküldött elnök, beterjeszti a benti gyűlésre való meghívást és kéri a gyűlés engedélye­zését f. évi január 15. napjának d. e. 10 órájára. — Végzés. A gyűlés megtartására vonatkozó bejentést tudomásul veszem, azt engedélyezem és azon sze­mélyesen is részt fogok venni. — Teintettel pedig azon körülményre, hogy a lelkiismeretlen, hazátlan nemzetközi szociálisták, vallást, családot; s egyáltalán semmi nemesebb érzést nem ismerve, munkás népün­ket már annyira felbujtogatták, hogy gazdasági mun­kást és cselédet kapni nem lehet, íami gazdanépünk teljes tönkrejutását jelenti, magam is hivatottnak érzem magamat, hogy ezen harcban a nemzetközi szociális­ták ellen a törvényes korlátokon belül helyet foglaljak. Ugyanazért a Rébay Dezső által megszerkesztett meg­hívó megfelelő példányát azzal adom ki valamennyi jegyzőnek, hogy helyezkedjenek ezen szomorú, de mindenesetre közérdekű fontos kérdés magaslatára, a kiküldött meghívókat osszák szét, úgy a nagyobb mint a kisebb birtokosok között — különösen] a kik gaz­dasági munkásokat és cselédeket alkalmaznak — azon­kívül a legkiterjedtebb módon tegyék közhírré is mi­

Next

/
Thumbnails
Contents