Gazdák Lapja, 1906. november (5. évfolyam, 44–48. szám)
1906-11-16 / 46. szám
november 16. GAZDÁK LAPJA "S 5-ik oldal kerti munkásaimat, hanem még jó magamat is, mely- lyei aztán csordultig telvén a keserv pohara, én és j nem a méhészkedő asszonyság ment panaszra a ható- j Sághoz, védelmet kérvén : a kertemben iépten-nyomon, | kapun és kerítésen mászkáló méhraj befogók háborgatása és kártételei, s a veszélyes méhszurások ellen! j A hatóságnak úgy első, mint másodfokú fóruma, az | események és törvények mérlegelése után, nekem adott j igazat és méhészkedő szomszédomat pénzbüntetés terhe alatt utasította elszállítani — nagy számú méheit olyan helyre, a hol azok az emberi egészség és testi épség veszélyeztetése nélkül okszerűen tarthatók. Méhészkedő szomszédomnak igen sokszor (legalább 2o—30-szor) lett megengedve méhrajának befogása, és csupán az állapotok türhetetlensége után akadályoztatott egy-két rajának kertembeni megszállása, de „brutális“ valótlanság azon állítás, hogy 8 raja tétetett tönkre nálam. Ez az igaz való tény, s minden más állítás koholmány. Mindezek után befogja látni cikkező ur, hogy téves nyomon indult és haladt közleménye megírásakor s nem volt érdemes védelmébe venni ama bizonyos méhészkedő özvegy asszony ügyét, de tévedni emberi dolog lévén, nem veszem azt rósz néven tőle. Azonban a Cilikben nagy garral kilátásba helyezett „miniszteri döntésre“ kiváncsi vagyok ésfentartoma jogot, esetleg még e tárgyhoz szólhatni. Pethő György. A gazdasági tűzkárok becslésének alapjai. Közli: Szüts Mihály, gazdasági tanintézeti igazgató. A ingóságok íiizkárbecslése első sorban azok súlya és árából indul ki. Erre nézve szükségesek, hogy ismerjük a méretek egységi viszonyát. De továbbá, a károk megállapítására nézve fontos a termények termésmennyiségének megállapítása is, a helyi viszonyokból kiindulva, mert csak ezzel igazolhatjuk számadataink helyes voltát s csak igy kerülhetjük el megká- rosittatásunkat. Nemkülönben fontos a termények mennyiségének megállapítására nézve a csépiési eredmények ismerete is, és a szekérrakományok meghatározása. Ezek mind igen jó támpontot szolgáltatnak a szenvedett károk j értékének kipuhatolására. A továbbiakban ki kell számítani a kazlak, bog- 1 lyák, a fedett rakodó helyek köbtartalmát. Ismerni kell a rakodás módjait, a tető és fenékbe rakatni szokott védő növényeket. Nagyon számosak lévén az olyan esetek, a me- j lyek mind más és más tényezők) bevonását igénylik, munkánkban csak általánosságokra lebet szorítkozni. Azon átlagos adatok, a melyek a tüzkárbecslé- seknél figyelembe veendők, a következők : 1. Két lovas fogat : fordul 1 munkanap alatt a j távolsági különbözetek szerint 10 q teherrel: Vé órai távolságra . . . 7—8-szor Va „ „ ... 0—7-szer j 1 „ „ ... 4—5-ször. 2. Egy jó szekérrakomány vendégoldallal:-8 kereszt 18 kévés , 18 kévés 18 kevés. . 90—100 kg. . 100—120 kg. . 70—80 kg. Búzából Rozsból 6-7 „ Tavasziból 8—9 „ Egy kereszt búza átlagsulya „ „ rozs „ n „ tclVciSZl w Egyebekben egy rendes szekér széna, szalma, egyéb mesterséges takarmány, maghere, maglucerna átlag 10 q-nak vehető. A szekerek tehersulyán változtat az, hogy kettős vagy négyes fogatokra rakatnak-e ? Milyenek a szállítási viszonyok, jelesül a talaj s az ut ? A különböző mezőgazdasági türmelvények suly- és térfogatú viszonya : A) 1 köbméter súlya.* 1 köbméter | 100 kilogramm súlya 1. Tiszta sarju ......................... 11 5—120 kg. 0-80—0 85 nv> 2. Tóréti szána......................... 12 0-130 „ 070—0-77 „ 3. Silányabb réti széna . . , 100—110 ,. 0-95—1-10 4. Sásos széna, gaz .... 60—70 „ 1-20—1-40 „ 5. Here, lucerna, baltacím . . 81-95 „ 110—140 „ 6. Zabosbükköny .................... 90-100 „ 0-80—0-90 „ 7. Őszi gabnaszalma .... 60—70 „ 1-60—1-70 „ 8. Tavaszi gabnaszalma . . . 56—60 „ 2-00—2-20 „ 9. Polyva................................... 20 4—230 „ 0-40- 0'50 10. Törek.................................... 180—200 „ 0-30—0-40 „ 11. Búza......................... . 625—7 14 „ 0-14—0-16 „ 12. Rozs.................................... 620—710 „ 012—0-14 „ 13. Árpa................................... 53 0—620 „ 016—0-27 „ 14. Zab........................................... 40 0—450 „ 0.22—0-25 „ 15. Repce . : ......................... 62 5 714 „ 0-14 0-16 „ 16. Zsombolyázott bevermelt csalámádé .............................. 55 0-580 „ 017-0.18 „ A szem és szalma termésaránya : 100 kilogramm szemre esik szalma 1. Búzából (őszi) 2. Búzából (tavaszi) 3. Őszi rozsból 4. Tavaszi rozsból 5. Árpából .. . . 6. Zabból . . . 7. Tengeriből . . 8. Repcéből . . . 9. Kölesből . . . 10. Bükkönyből . . 200—210 kg. 220—240 kg. 240—260 kg. 220 - 2oO kg. 110—150 kg. 200—210 kg. 250—300 kg. 200—210 kg. 120 130 kg. 160-200 kg. Átlagos termésarányok a főbb terményekre k.. holdankint 1. Vörös here . 2. Fehér here . 3. Lucerna 4. Balta cim 5. Csibehur 6. Zabosbükköny Átlagos termés 18-as keresztenkiut 1 k. holdra 1. Búzából .........................18—40 kereszt 2. Rozsból..............................15—30 „ 3. Árpából..........................16—30 „ 4. Zabból..............................16-35 „ 5. Réti széna kitűnő . . . 40—50 mmázsa 30—50 q 15—20 q 40—60 q 24—35 q 15-20 q 30—36 q * A takarmányfélék itt felvett súlyviszonya eltér a közkézen forgó adatoktól, ezeket én több példa összeegyeztetéséből, tényleg a kazalból vett tömegek mérése alapján állítottam össze. Külön vettem ki a kazaltető, a középrész és a fenékrakományból s ezeknek átlagait kerestem ki. ’ M Inden szőlőbirtokos olvassa a s I cimü szőlő- és borgazdasági szaklapot, mely 38. évfolyamában jelenik meg igen gazdag és változatos tartalommal. Evenkint két színes műmellékletet ad ingyen. Negyedévi előfizetési ára.3 K, egész évi 12 K. r- ■ - Kiadóhivatai és szerkesztőség Budapest, IX. Ülőlli-ut 25. ----
