Gazdák Lapja, 1906. november (5. évfolyam, 44–48. szám)

1906-11-16 / 46. szám

2-ik oldal GAZDAa LAPJA november 16. Szervezkedjünk mi is ! A politikai ádáz tusa egyelőre ugyan szü­netel, s alkotmányosságunk jogfolytonosságát, miután a megszakadt fonalat sikerült valahogy összekötöznünk, ezidőszerint megmenthettük ugyan, s volna okunk e fél-sikernek is örülni, de az ártó kéz, mely a nemzeti küzdelem el­len a csatornák alakjait se átallotta harcba idézni, az osztálygyülölet fölszitásával, annak politikai tényezővé emelésével, oly örökséget hagyott reánk, mely a társadalmi rendet szét­bomlással, közgazdasági életünket a tönkhöz, az összeroppanáshoz hasonló megrázkódtatás­sal fenyegeti. Most azonban, mikor már nemcsak ,.Uga- legon ardet,“ nemcsak a szomszéd Ugalegon háza ég, de fölöttünk ropog a tető, nincs ideje a vádaskodásnak, se a baj tudományos megvi­tatásának, se az ellene alkalmazandó gyógy­szerek aggályos megválogatásának, de tenni kell, a mit a leggyorsabb belátás, a mit a köz­érzet, sőt amit az egészséges ösztön sugall. A munkás és cseléd sztrájkok járvány- szerű terjedése lehet, hogy heroikus kúrára is kényszerit még, de semmiesetre sem engedi, hogy továbbra is keleti fatalizmussal nézzük a vészt, s csak az államtól várjuk a segélyt. Az állam, melyet az osztályok összessége alkot, az egyes osztályok természetes küzdel­mébe egyoldaiulag bele sem avatkozhatik, s ha fensőbb állami szempontok reá utalják is, hogy egy veszedelmes irányzattal szemben ezt, vagy azt az osztályt védelmébe vegye, hatalmi erő­vel csak is ott, és akkor léphet közbe, ahol, és amikor már a törvényesség határai áttörettek, vagy legalább is közvetlenül fenyegettetnek. De várhatunk-e mi addig ! ? Nem lesz-e ne­künk az már akkor későn ? Ugyebár nem várhatunk! Hiszen a bő­rünkre megy a játék. Igen, meg kell sürgetnünk a kormányt is, hogy ott, ahol a törvény jogot ád neki, ne té­továzzon tovább éreztetni az állam hatalmát a társadalmi rend felforgatóival ; sőt meg kell sürgetnünk a törvényhozást is, hogy az állam rendeltetésének megfelelőleg, ha kell, alkosson ez iránt uj törvényeket is : de legelső sorban még is magunknak kell megmozdulnunk, és csatasorba állni, ha a szenvedelmesen izgatott, és szervezetten vezetett munkásság támadásá­val szemben nemcsak a saját existentiánkat, de a munkásság igazi érdekeit is meg akarjuk védeni, s nem óhajtjuk az izgatok martalékául hagyni hazánkat. Munkásaink az elégedetlenség természetes emberi érzete által, de méginkább annak mes­terséges fölszitásával elkeserítve, s egy szeren­TÁRCA. A cimborák. — Irta: Török Endre. — (Folytatás.) A zsidó árendás bűzös levegőjű korcsmája ál­landó tanyája lett a cimboráknak és igen sokszor mondatott ki a szentencia Kóbori fölött: „hogy most te hozatsz!“ — Hideg téli éjszaka volt. A pihenő földet bőven takarta be fehér leplével a december hava. Az égnek gyertya lángjai, a szelíd csillagok milliárdjának fénye szinte félve csillant be a korcsma ablak kormos, pisz­kos üvegén, mintha félne, mintha remegne attól az orditozástól, mit a cimborák gőzös fejjel eszeveszetten megujráznak. És mikor legeszeveszet.tebben rakja a táncot András uram a korcsma korhadt padozatának kellős közepén, a siró kis Katica lánya lép eléje. Sze­meit kis köténye mögé rejti, hogy ne lássák könnyeit a többiek, s zokogva, esdve emeli csengő szavát apjához. Édes! apám az Istenre kérem jöjjön haza, Imre mindjárt meghal ! András uram abbahagyja egy percre a pokoli táncát s csak annyit mo nd : Menj csak haza Katica, én is mindjárt otthon leszek. Katica hozzá van szokva az engedelmességhez, úgy nevelte őt az édes anyja, ezt tanulta ő a tanító úrtól az iskolában. Csendesen szó nélkül távozik. András te következel! Cimbora ! Hát elhiszed a mit asszony üzen ? Zsidó ! ßort hozzon ide ! Kiáltott torkaszakadtá- ból András s rákezte eszeveszett táncát. * * * Az idő éjfélre jár. A föld legutolsó férge is al­szik, csak a szellemek országának lakói készülődnek éjféli utjokra. A korcsmái nyomorult lámpa szomorúan Minden gazdaságban nélkülözhetetlen eszközök az országszerte, első helyen elismert kitűnő szerkezetű és legolcsóbb „Eredeti Kalmár-rosták“ len- és heremagtisztitó-gépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményeinek legjobban megfelelő általános terménytisztitásához berendezett különleges gépeket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. — Ez évi újdonság-ónkról szíveskedjék ingyen árjegy­zéket kérni. — Minden esetleges kérdezésekre azonnal és díjtalanul válaszolunk. — Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Szatmármegyei Gazd. Egyesület Fogyasztási és Ért. Szövetkezete Szatmárit, Verböci-ufcca 5. szám. KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztitó gépgyára Hód mező-Vásárhelyen. Telefon 69. szám. 1905-ben Nagy-Enyeden áilami aranyéremmel kitüntetve. Sürgönyeim : Kaimár-rostagyár.

Next

/
Thumbnails
Contents