Gazdák Lapja, 1906. október (5. évfolyam, 40–43. szám)

1906-10-26 / 43. szám

2-ik oldal GAZDÁK LAPJA október 26. vármegye ily hivatott és illetékes tényezőjének az az intézkedése, hogy ő magának szervezetet létesit, melyet saját rendszerével vármegyéjé­ben terjeszteni igyekszik, tekintet nélkül arra, hogy több országos társadalmi szervezet ugyan- ily irányban szintén működik, mely országos szervezeteknek bizonyára még mindig marad elég terük oly vármegyékben, hol a helyi szer­vezetek kevesebb súlyt fektetnek ugyanarra a működési ágra. Hogy helyi szervezetek közvetlenebbül, igy egyszerűbben, olcsóbban, s a helyi viszonyok nagyobb ismereténél fogva tökéletesebben old­hatnak meg bizonyos kérdéseket, mint az or­szágosan központosított szervezetek, az min­denki előtt legalább is valószínű s igy nem szabad a helyi közérdek szem előtt tévesztésével eleve pálcát törni az ilyen kezdeményezések fölött, főként, ha az országos szervezet érdeke ezáltal nem szenved, vagy legalább is nem lé­nyegesen, Minden oly törekvés tehát, mely az illeté­kes tényezők ily irányban való korlátozását cé­lozza, jogtalan, méltánytalan, s merészségénél fogva ellenszenves. Szatmármegyében a szövetkezeti szervezke­dés oly sok irányban nyerhet érvényesülést, hogy azzal itt komolyan számot kell vetni. A tej értékesítés, a gyümölcsértékesítés, a baromfi és tei mékeinek értékesítése, a katonai szállítások, a heremagvak tisztítása és forgalomba hozása, mind a szövetkezetek utján való megoldásra vár, a mit pedig a vármegyei Gazdasági Egye­sület külön szervezet nélkül képtelen teljesí­teni. Ezért vált szükségessé egy oly szervezet, mely az összes ágát a szövetkezeteknek felka­rolhassa. Ha pedig ily szervezet létesült, ki­csinyes indokokból a szövetkezeti működés egyes ágait e szervezet működési köréből ki­kapcsolni csak azért, mert országos szerveze- zetek is vannak, melyek a szövetkezés a speciális formájával foglalkoznak, már azért sem lehet, mert az egész csak úgy oldható meg helyesen, ha e szervek egymással kapcsolatban, egyik a másik működési ágat kiegészítve foglalkoznak, s pl. a tojás értékesítést el végzi a falusi szö­vetkezeti bolt s az egész központ költségeinek fedezéséhez hozzájárul a katonai szállítás s a nagybirtokosok gépvásárlásai utján fennmaradó bármily csekély nyereség is. Ez a szervezkedés pedig a mi vármegyénk életszükséglete, s miután a Szatmárvármegye szervezeteit ebből a vármegyéből kitelepíteni bármily más érdekek miatt is bajos lenne, leg­célszerűbb, ha azok a szervezetek, melyek ugyané munkakör egyes ágaival országo­san foglalkoznak, a helyzetet bolygatni nem igyekeznek s ugyancsak áldásos működésűket ott terjesztik erősebben, hol helyi szervezetek e célra nincsenek. Ily szervezet, mintha miénk, oly kevés vármegyében van, hogy tért bizonyára bőven találnak maguknak. Ezt szükségesnek tartottuk ezúttal éppen a támadásból kifolyólag elmondani, de remél­jük, hogy többé erre visszatérnünk nem kell s a méltányosságát a mi álláspontunknak felismerve, elhamarkodott támadások azt a harmóniát, a minek az egycélu nemes intézmények közt fenn kell állani, bolyatni nam fogják. Az erjedés elmélete. A hömérsék befolyása az erjedésre. (Folytatás.) A szeszes erjedés általában véve + 4« és kö­rülbelül -|- 40—45 Co közt fekvő hőmérsékeknél megy végbe ; -f- 4o-on alul nem erjed a folyadék, a nélkül azonban, hogy az élesztősejt elhalna; minélfogva, ha a folyadék hőrmérséke utóbb fölemelkedik, ismét be fog következni az erjedés. 54 Co ellenben megöli az élesztősejtet s a folyadék, ha utóbb az erjedésre ked­vező hőmérséket vesz is föl, uj élesztő hozzájutása nélkül nem erjed. Az erjedés a jelzett határok közt fekvő különböző hőmérsékek szerint igen különböző jelenetek mellett megy végbe. Alacsony hőmérséknél, 4—8o-nál az élesztősej­tek igen lassan szaporodnak, a cukor igen lassan bon- tatik, ennélfogva igen kevés szénsav fejlődik és ez az élesztőt nem emeli föl a folyadék felszínére, minél - fogva az élesztő az erjedés e neménél az edény fene­kén marad. Az erjedés ezen alakját különösen a sör­gyártásnál (a malátakivonat erjesztésénél) szokás al­kalmazni és ez ott az alsó erjedés (Untergährung) el­nevezés alatt ismeretes. Evvel ellentétben áll a felszín- erjedés (Obergährung), mely akkor áll elő, ha a folya­dék hőmérséke 15 Co-on felül van. Ez esetben a cu­korbontás gyorsan megy végbe, a szénsav gyorsan fejlődik és a folyadékból a fölszinre siető szénsav-hó- lyagcsák és buborékok az élesztő nagy részét maguk­kal ragadják és fölemelik a folyadék felszínére. Minden gazdaságban nélkülözhetetlen eszközök az országszerte első helyen elismert kitűnő szerkezetű és legolcsóbb gÜT „Eredeti Kalmár-rosták“ len- és heremagtisztitó-gépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményeinek legjobban megfelelő általános terménytisztitásához berendezett különleges gépeket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. — Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegy­zéket kérni. — Minden esetleges kérdezésekre azonnal és díjtalanul válaszolunk. — Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Szatmármegyei Gazd. Egyesület Fogyasztási és Ért. Szövetkezete Szatmárit, Verbőci-utca 5. szám. KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztitó gépgyára Hódmező vásárhelyen. Telefon 69. szám. 1905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. Sürgönyeim : Kalmár-rostagyár.

Next

/
Thumbnails
Contents