Gazdák Lapja, 1906. október (5. évfolyam, 40–43. szám)
1906-10-12 / 41. szám
2-ik oldal GAZDÁK LAPJA október 12. E nagy nemzeti közmunka létesítése szociális érdek is. 2. Az osztrák csatornahálózat létesítésének törvényes biztosítása kényszerítőiéi és sürgetőieg int feladataink megoldására, mert ha az osztrák csatornahálózat létesülése idején mi a saját viziutainkkal készületlenül állunk, a nyugoti fogyasztó-piacoktól elzárva, ha nem is közjogi törvények, de a gazdasági törvények kérlelhetetlen erejénél fogva a legszomo- rubb függésbe jutunk nyugottal. 3, Északon és nyugoton utaink teljesen el lévén zárva, kivitelünknek az egyetlen szabad és birtokunkon levő kapun, Fiúmén kell utat töruünk a szabadba, emellett a keleti nemzetközileg biztosított Dunavona- lon (Braila, Galac) keli szabad menetet keresnünk. Vagyis szükségünk van viziutra Fiúméig, és illeték-akadálymentes könnyű hajóutra a Vaskapun és Románián át. Minthogy azonban egészséges kivitel csak élénk és természetes kifejtett belkereskedelem révén állhat elő s a mezőgazdaság és ipar fejlődését is csak ez biztosíthatja, kiviteli utaink biztosításának előfeltétele belső viziuthálózatunk kiépítése. A belföldi viziuthálózat vezérvonala a déli Száva— Duna vonallal párhuzamosan, az az északi vizivonal lehet, mely keletről nyugotra haladva, a Tisza és Duna szemben haladó folyását egy minél felsőbb vonallal összeköti. E két nagy vizi paralellát derékszögűié«' és átlósan kötnék össze a természetes és mesterséges viziutvonalak, a szabályozott mellék folyókra támaszkodva. 4. Sorrend szerint első volva a Duna—Tisza csatorna, de annak nem csongrád—solti vezetése, mert ez csak egy valamivel jobb „Ferenc-csatorna“ lenne, hanem felső, Szolnok—budapesti iránya, ezzel egyidejűleg a Maros, Kőrös, Szamos és a felső Tisza mellék folyóinak hajózási szabályozása, ami az első évtized munkáját képezné. Ezt követné a budapest-fiumei csatorna és pedig elsősorban a vukovár—samaci átvágás, a Száva és Kulpa rendezése Bródig, Bródon egyelőre vasúti átrakódét' szolgálattal s egyidejűleg a tiszántúli csatornák, a Szatmár, Nagykároly, Debrecen—Gyoma, valamint a Tokaj—Debrecen—Nagyvárad—Arad —Temesvári és ezekkel összefüggő kisebb helyi csatornák létesítése, végül a bród—fiumei hegyi csatorna, vagy csatornavasuk Technikai és telepakadályok nincsenek (Fiúmét kivéve) s a nemzet gazdasági jövőjét örökre biztositó ez összes munkálatok költsége az 500 millió koronát nem haladná túl, a mi inás nemzetek hasonló célú befektetéséhez arányosítva, soknak nem mondható. 5. A debreceni kamara területe a felső Tisza- vidék vezérvonalát foglalja magában. Ezzel közgazdasági és hajózási szempontból szorosan összefügg, egy testet képez, északon a kassai és miskolci, délen a nagyváradi kamara ama területe, mely a Tisza északi mellékfolyóinak (Sajó, Hernád, Ung, Labore, Latorca. Bodrog), déli oldalon a Szamosnak és Krasz- nának, valamint a Kőrös vizvidekéhez tartozó Ér- Bérettyónak s magának a Körösnek, mint csatornázási alapnak, a viziuthálózatba való beillesztése folytán közös érdekképviseletet kór. A mellékfolyókon kívül itt jutnak jelentőséghez azok a csatorna-tervek, melyek Tokajtól és a Tisza más alkalmas pontjaitól számítva, a Tiszán túl nagy termővidékét észak-déli és kelet-nyugati irányban átszelik. Érdekközösséget lát e tekintetben a debreceni kamara a nagyváradi, kassai és miskolci kamarával, s óhajtandónak tartja, hogy közösen megállapított célirányokban egységes működést fejtsen ki észak-keleti Magyarorszag e négy kamarája, ugyanazért közös működésre őket felhívja. 6, Amily nagy s a nemzet gazdasági jövőjére nézve életszükséget képező gondolat a viziuthálózat megteremtése, ép oly nagy pénzaldozatot is igényel. Megvalósítása tehát sok nehézség legyőzése árán lehetséges és e nehézségek legyőzése csak úgy remélhető, ha az erre irányuló munkát a felvilágosított közvélemény mély és őszinte rokouérzése s minden közéleti tényezőnek harcbavitt munkássága támogatja. Ezért a kamarák magukhoz méltó feladatnak tarthatják, s a közös működés küzdő lépéseiként megállapíthatják, hogy területük törvényhatóságait, községi- és gazdasági érdekeltségeit a helyzetről, a viziuthálózat terveiről alaposan informálva, ezek erkölcsi erejét a csatornázási kérdés népszerűsítése és megoldáshoz vezetése irányában tettre serkentik s az érdekelt területek országgyűlési képviselőit tevékeny közreműködésére megnyerik. 7. Természetes fejlődéseként áll elő e munkálkodás későbbi folyamának oly irányú kidomboro- dása, hogy technikailag és kereskedelmileg rendezett viziutaink érdekében a hajózási jogrend szilárd törvényes megállapítást nyerjen és a hajózás injából nocsak a fizikai akadályok, de a különféle szállítási adókban és csatornailletékekben fekvő pénzügyi akadályok is eltávolíttassanak. Ezen megállapodásai értelmében a kamara a kereskedelmi és földmivelési miniszterhez felterjesztést, a társkamarákhoz, törvényhatóságokhoz és érdekeltségekhez megkeresést intéz. Az erjedés elmélete. A must erjedése lényegében véve megegyezik mindenféle szeszes erjedéssel, melynél cukorból borszesz (alkohol) képződik. Ugyanazon folyamat ez, mely a pálinka- vagy sörkészitésnél a cukorból szeszt képez úgy, hogy ennélfogva az általánosságban felállított elveket, a must erjedésére közvetetlenül lehet al~ Ralmazni. A szeszes erjedés létrejötte több rendbeli föltételhez van kötve. Kell hozzá : Minden gazdaságban nélkülözhetetlen eszközök az országszerte első helyen elismert kitűnő szerkezetű és legolcsóbb íffT“ „Eredeti Kalmár-rosták“ len- és heremagtisztitó-gépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményeinek legjobban megfelelő általános terménytisztitásához berendezett különleges gépeket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. - £z évi újdonságainkról szíveskedjek ingyen árjegyzéket kérni. — Minden esetleges kérdezésekre azonnal és díjtalanul válaszolunk. — Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Szatmármegyei Gazd. Egyesület Fogyasztási és Ért. Szövetkezete Szatmárit, Verbőci-utca 5. szám. KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztitó gépgyára Hódmező vásárhelyen. Telefon 69. szám. 1905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. Sürgönyeim: Kaimár-rostagyári
