Gazdák Lapja, 1906. október (5. évfolyam, 40–43. szám)
1906-10-12 / 41. szám
október 12 GAZDIK LAPJA 3-ik oldal 1. Cukortartalmú, erjedésre képes folyadék, mely képes az élesztősejtet táplálni (tehát a cukron kívül még a többi tápanyagokat is tartalmazza.) 2. Életképes és illetőleg élő élesztősejt, mely az erjedésre képes folyadékkal közvetlen érintkezésbe jusson ; tehát a folyadékban benne legyen. 3. Szükséges hozzá, hogy a hőmérsék bizonyos határok közt maradjon. 4. Kell hozzá a levegő oxygénje. 1. Erjedésre képes folyadék, Az erjedésre képes folyadéknak kell tartalmaznia cukrot, nitrogén-tartalmú anyagokat és bizonyos sókat; még pedig szükséges, hogy mindez a folyadék víztartalmához bizonyos arányban álljon. A nitrogén-tartalmú anyagok és a sók mennyisége a szőlő nedvében niryzs oly fokú vál- ! tozásoknak alávetve, hogy az erjedés valamikor fennakadást szenvedne azért, mert ezekből sok, vagy kevés van benne. Megesik ez azonban a cukorral. A cukor gyorsan és legtökéletesebben akkor erjed el, ha a folyadékban levő mennyisége 10 és 25 százalék közt van ; 25 százalékig könnyen elerjed az összes cukor; e mennyiségen fölül azonban a teljes elerjedés mindig nehezebben és nehezebben megy végbe. Maga az erjedés által képződött borszesz az, mely az élesztősejt életműködéseit bénítja, sőt ha bizonyos mennyiségen felül van a folyadékban, teljesen meg is szünteti. Brefeldt vizsgálatai szerint az erjedés teljesen megszűnik, ha a folyadék 14 súly szerinti százalék borszeszt tartalmaz. E 14 százaléknyi borszesz elégséges arra, hogy az élesztősejt működését teljesen megakassza és további szeszképződés ne jöhessen létre még azon esetben sem, ha a folyadék még tartalmaz is cukrot. Tekintetbe véve már most azt, hogy Pasteur szerint 100 rész szőlőcukorból az erjedés közönséges meneténél 48-5 borszesz képződik, a fenti 14 rész borszesz képzésére 28'8, vagyis kerek számban 29 rész cukor kivántatnék meg. Ennek értelmében tehát a legnagyobb cukortartalmú folyadék, melynek összes cukra még elerjedhet, ‘i9 százalékú volna ; ha a folyadék ennél több cukrot tartalmaz, a fölösleg már nem erjed el és ez okból a 20 százaléknyinál több cukrot tartalmazó mustok már édes, aszuféle borokat adnak. A tapasztalat azonban azt mutatta, hogy bár e 29 százaléknyi cukortartalom képzi a teljes elerjedés határát, mégis általában véve már a 25 százalékon felül levő cukor is csak igen kedvező körülmények közt erjed el teljesen : úgy, hogy ha az erjedés föltételei nincsenek a legkedvezőbb arányban jelen, igen könnyen marad a folyadékban jelentékenyebb mennyiségű, el nem erjedt cukor; különösen akkor történik ez könnyen meg, . az erjedési hőmérsék igen alacsony, vagy pedig, min: ez például Magyarországon is többször megesik, igen magas. Az erjedő folyadéknak a cukron kívül még nitrogén-tartalmú anyagokat és szervetlen sókat is kell tartalmaznia. Pasteur kimutatta, hogy az élesztősejt a testét alkotó protoplasma nitrogénját szükség esetében szervetlen sókból (ammóniákból vagy salétromsavas sókból) is képes venni, az erjedés azonban ily körülmények közt igen lassan megy végbe. Az élesztősejt gyors és élénk működéséhez a cukron és sókon kívül szervi nitrogén-tartalmú anyagoknak kell jelen lenni. Különösen alkalmasok e célra a peptonokhoz hasonló | fehérje-származékok, mig maga e megolvasztható fe hérje, minő az albumin, casein stb. erre közvetlenül nem, és csakis annyiban alkalmas, amennyiben az erjedés alatt peptonok képzésére anyagot szolgáltathat. Ezek mennyisége a szőlő nedvében rendszerint elégséges ; ugyanez áll a szervezetlen testekre és sókra, melyek közül az élesztősejtnek Mayer szerint a szabályos erjedéshez kálium, magnézium, phosphorsav és kénsav kellenek. Mindezen anyagok nélkülözhetlenek az élesztősejt működéséhez és szaporodásához; nélkülük az erjedési folyamat nem mehet végbe. (Folyt, köv.) Hasznos tudnivalók. Elvi jelentőségi határozatok. Ha a teleRkönyvi kivonat szerint a közös legelő birtoka és használati joga a községet, és nem a közbirtokosságot illeti, úgy a legelő birtoka iránti perben a közbirtokosságot képviseleti jog csak akkor illeti meg, ha a használati jogot és birtokot megszerezte. Oly esetben midőn a közbirtokosság szervezve nincs, csak az igazolt közbirtokosok egyénenkint nevezhetnek képviselőt. Telekkönyvi törlési keresetet csak az indíthat, akinek korábbi telekkönyvi joga a törtés következtében újra feléled; ebből kifolyólag nem indíthat ily keresetet az ingatlan vevője, kinek tulajdonjoga teiekkönyvileg be sem kebeleztetek. Halászati kihágásért 16 éven aluli egyén csak akkor vonható felelősségre, ha külön vizsgálat során megállapítást nyert az, hogy a cselekménye bűnösségének felismerésére a szükséges belátással bir. A varsának éjjelre való lerakása a tilalmas éjjeli halászat tényét nem képezi. Ló húsból készült hentes árukat csakis „ló- hus“ feliratú üzlethelyiségben, illetve sátrakban, kosarakban szatyorokban stb. lehet árusítani. Valakinek raktárán vagy pincéjében elhelyezett, forgalomban nem lévő hordók hitelesítési kötelezettség alá nem esnek. Ennélfogva az ily hordók el sem kobozhatok. Irodalom Tőzsde Almanach az 1907. évre. A jogkereső közönség, kereskedelmi és gazdaköröknek szánt évkönyv jelent meg a fenti cimen Nyáry József tőzsdei titkár (Budapest, Tözsdepalota) szerkesztésében. A mü úgy tartalma, mint alakjánál fogva, azt hisszük, az érdekelteknek kedvence lesz, mert mig egyrészt mindazt magában foglalja, a mire azoknak, kik a tőzsde intézményének bármely ágával érintkeznek, szükségük van, másrészt kényelmes zsebalakjával mindig kéznél tartható. A könyv a naptári részen kívül négy főfejezetre oszlik s tartalmazza a tőzsde szervezetére vonatkozó, az áru- és értéküzletet, a tőzsdebiróságot érintő szabályokat; a fejezetek keretében megtaláljuk a tőzsdetanács, tőzsdei bizottságok, tőzsdetagok, alku szók, meghatalmazottak s alkalmazottak névsorát, a tőzsdei hivatalok beosztását, az áru- és értéküzletre vonatkozó összes szabályokat, gondosan összeállított 78 Jqó László óra- ás ékszer üzleté 52—3 foiyó évi május hó l-töl a Gillyén József ur . házába Szlavik Zs. ur üzlete mellé helyeztem át. Tisztelettel JOÓ LÁSZLÓ utóda.
