Gazdák Lapja, 1906. augusztus (5. évfolyam, 31–35. szám)
1906-08-31 / 35. szám
4-ik oldal GAZDÁK LAPJa aug. 31. azokba mustot, vagy bort fejtenénk, hideg vízzel több j szőrösen ki kell öblögetni, mert a gyakori kénezés a | kort savanyúbbá teszi. Penészes és ecetes hordók megtisztítása. Penészes hordókból a penészt egyszerűen hideg vizzel, vagy kiforrázással nem lehet letisztogatni, hanem ki kell venni a hordó egyik fenekét s a penészt, meg az alatta levő borkövet és egyéb lerakódást arra alkalmas vakaró vaseszközzel le kell vakarni egészen a fa felületéig, azután gyökérkefével alaposan le kel! kefélni s hideg vizzel jól kiöblögetni, utána forró vizzel a hordót meghengergetni s végül ismét hideg vizzel kimosni. A fedelét hasonló megtisztogatás után a hordóba vissza kell helyezni s aztán a hordót ki kell kénezni. Sokan a penészes hordókba forró Vizet öntenek, mely kisebb hordókban a penészt ugyan elpusztítja, de azt idézheti elő, hogy az igén penészes hordókban a penészszag beveszi magát a hordó fájába, s penész- szagu lesz tőle a must, s a bor is. Nagyobb penészes hordókat az előbb leirt módon kell megtisztogatni, de semmikép sem ajánlható azon eljárás, hogy az egyik feneket kivéve, szalmát égessenek el a hordóban, mert az igy származó füst úgy beveszi magát a fába, hogy attól több éven át füstös izü lesz az iiyen hordóban tartott bor. Az ecetes hordókat hasonló módon kel! megtisztogatni, azon különbséggel, hogy ezeknél minden hektoliter forró vízben 4 kilogramm jegeces szódát oldunk 1 fel és előbb ezen szódaoldattal áztatjuk ki az ecetes hordót, azután gondosan forró vizzel, utóbb hideg vizzel kimossuk, mindaddig, mig a hordóban már legkisebb ecetes szag sem érezhető. Az uj hordók előkészítése. Az uj hordótól a benne tartott bornak sajátságos ize és szaga lesz. Ezen kellemetlen hatást kikerülendő, az uj' hordókat a bor befogadására elő kell készíteni. Ha az uj hordót magunk készítjük elő, forraljunk fel egy 6—7 hektoliteres hordóra 100 liter vizet, oldjunk fel ebben 2Va kiiogr. szódát, öntsük azt a hordóba s az akonát gyengén beverve, hengergessük a hordót minden oldalra, állítsuk fel hol az sgyik, hol a másik fenekére; néhány órai ily kezelés után ereszszük ki ezen lúgos barna vizet még langyos melegen, azután öntsünk a hordóba ismét forró vizet, hengergessük meg ezzel is minden oldalára, bocsássuk ki ezen vizet is, s ekkor öntsünk bele egy hektoliter vizet, melybe előbb apródonként és folytonos keverés közt 2 kilogramm angol kénsavat kevertünk s ezzel ismételjük azon eljárást, melyet a szódaoldattal végeztünk. Ha a kénsavas vizet kiöntöttük, több napig hagyjuk a hordót hideg vizzel állani. Közben a vizet naponta változtassuk meg és pedig mindaddig, mig az utolsó viz is színtelen és ízetlen marad. Minden törekvésünk dacára sem lesz a hordó olyan tiszta és szagtalan, hogy abba valamely kitűnő ó-bor befejtését ajánlhatnám. Legcélszerűbb az igy előkészitett hordókban is először mustot erjeszteni. Erjesztőkádak sajtó és más edények. A szüretelési eszközöket a múlt évi szüret után a gondos gazda tisztán lemosogatja s megszárogatva a présházba, vagy a pincébe elteszi. De minden elővigyázat mellett is megesik, hogy ezen eszközök egyike, vagy másika penészes lesz, különösen nedves, szellő- zetien pincékben. Meg kell tehát a prést és a szünetelésnél használandó minden edényt és eszközt vizsgálni s a penészes részeket kefével letisztogatni s vizzel lemosva, és megszárogatva, a szüretre tisztán elkészíteni, A szüretoiás. A szőlő érése. A szőlő elvirágzása után a bogyók kezdenek fejlődni s kedvező időjárás mellett elegendő esőzés és meleggel, a gazda örömére, a bogyók mindjobban édesednek s szép napos időben szeptember hó végére, vagy október hó elejére teljesen megérnek. A szőlő, fejlődése kezdetén, igen savanyu izü, — cukros, édes ize nem is érezhető, későbben már a savanyúság helyett mindinkább édes izü lesz, végre a bogyók meglágyulnak, átlátszóbakká lesznek, megsárgulnak, vagy | élénkpiros, vagy sötétkék sziut nyernek és akkor azt mondhatjuk, hogy a szőlő megérett. A cukornak ezen folytonos képződésére jó meleg napok szükségesek, de tudnunk kell, hogy a cukrot a szölőfürt felett levő 5—6 levél késziti, azért igen nagy hibát követnek el azok, a kik a szőlőt levelezik, azt gondolván, hogy a nap hevétől megbarnitott szökő jobban megérik, mint az a fürt, mely a levelekkel borítva van. Ha leszedjük a leveleket, a szőiló csak kissé megaszalódik, de cukor többé nem képződik; azért soha sem szabad a leveleket a fürt felett ieszedegetní. Semmi sem bizonyítja jobban a szőlő érésére, s a cukor képződésére a levelek fontosságát és nélkü- lözhetlenségét, mint a szőlőpenész- (peronoszpóra-) betegség, mely ellen, ha elég idejében nem védekezünk, a levelek elpusztulnak, leszáradnak, azok nélkül a sző- lőfíirt nem fejlődik és terrmésürík teljesen megsemisiil. Épen azért, hogy a szőlő leveleit teljes épségben megtarthassuk, még mielőtt a szőlőpenészt észrevennétik, már virágzás előtt meg kell a szőlőt 1 százalékos réz- gálic és oltott mészkeveré.kkél (bordói keverék) permetezni s ezt a nyár folyamán még 2 százalékos oldattal a szükséghez képest 2—3-szor megtenni, hogy a levelek tápláló képeségét minden módon megőrizzük. A jó gazda. A tejszövetkezetek al okulására légalmasabb őszi hónapok közeledtével jó szolgálatot teljesítünk, midőn Galambos Sándor óbecséi földbirtokosnak pár évvel elébb a bácskai néphez intézett felhívását alábbiakban szóról-szóra adjuk. írja a jeles gazda : Oly mostohák a gazdasági viszonyok, a gabonaMinden gazdaságban nélkülözhetetlen eszközök az országszerte, első helyen elismeri kitűnő szerkezetű és legolcsóbb ‘ ‘ „Eredeti Kalmár-rosták“ len- és horemagtisititó-gépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidoszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményeinek legjobban megfelelő általános terménytisztitásához berendezett különleges gépeket, szeieiő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. — Ez évi ujdon- ainkróí szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni. — Minden esetleges kérdezésekre azonnal és díjtalanul válaszolunk. — Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Szatmármegyei Gazd. Egyesület Fogyasztási és Ért. Szövetkezete Szatmárit, Yerbőci-utca 5. szám. KALMAR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztitó gépgyára Hódmező-Vásárhelyen. 'Telefon 69. szám. 1905-ben Nagy-Enyeöen állami aranyéremmel kitüntetve. Sürgönyeim : Kaímár-rostagyár.
