Gazdák Lapja, 1906. augusztus (5. évfolyam, 31–35. szám)

1906-08-31 / 35. szám

aug. 31. GAZDAK LAPJA 5-ik olda.l árak o!y alacsonyak, az adók és közterhek oly nagyok, hogy ember legyen a talpán, aki adósságcsináiás nél­kül meg tud élni. A telekkönyvi rengeteg betáblázá- sok, a takarékpénztári óriási csomó váltók hangosan ki­áltják, hogy tönkre megvünk. Ez igy soká nem tarthat. Jól vigyázzunk! A külső országi népek észhez kaptak ! Látták, hogy a luagtermeléssel egyedül nem boldo­gulhatnak, hát megváltoztatták a gazdasági rendsze­rüket. Termelnek gabonát is, de termelnek nagyban takarmányt, jószágot, tejet, vajat stb. Ezért van az, hogy nálunk a jó föld mellett a földmives nyakig adós, külső országokban rósz föld mellett is pénze van, — Változtassunk gazdasági rendszerünkön! Félre a hal­latlan nagy arányokban űzött szemtermeléssol! Fokoz­zuk állattenyésztésünket. Karoljuk fel a tejgazdasá­got. Ha fokozzuk a takarmánytermelést, vele emelke­dik értékben a jószágállományunk, ezzel szaporodik a trágya és emelkedik földünk termőképessége. Ha né­pünk általános jólétét emelni óhajtjuk, akkor alapít­sunk tejszövetkezeteket, mert a tej szövetkezetek ké­pezik alapját gazdasági rendszerünk megváltoztatásá­nak. No de hát a szó — szellő. Számoljunk 1 mert aki nem számol, csak úgy él vakon a panaszkodjon, ha igy meg úgy miért — de nem lehet megélni. Mit jövedelmezhet egy lánc föld (á 2000 D-öl) a legjobb esetben magtermeléssel és mit jövedelmez­het a legrosszabb esetben tejtermeléssel ? Egy lánc föld (á 2000 O-öi) a legjobb esetben teremhet 15 mm. búzát, minek értéke 7 forintos ár mellett — — — — Ebből leszámítandó: 1. 120 kiló magra — 2. Szántás, vetés, munkára — — 3. Adó (királyi, községi stb.) — 4. Aratórész 120 kg. (100 kg. á 7 frt) 5. Cséplésrész gépnek 5°/o 75 kg. — 6. Szénre — — — — nagyvilágban, ne nem tudja, hogy 105 frt — kr. — 8 frt 40 kr. kr. kr. 7. Jégkárbiztositás — 8. Tüzkárbiztositás — 9. Egy lánc föld bérlete 3 frt 8 frt 8 frt 40 kr. 5 frt 25 kr. frt — frt — 1 2 kr. kr. frt 50 kr. 30 frt kr. Összes kiadás tehát: 66 frt 55 kr. mely levonva a bevétel összegéből, marad tiszta ha­szon a legjobb esetben ' — — 38 frt 45 kr. TTCibe kerül a tehén,.,tartása ? Egy tehénnek .200 téli napon át szükséges na­ponta 5 kiló burgonya, vagy 15 kiló répa. 200 Q-öl földön könnyen megteremhet 10 mm. burgonya vagy 30 mm. répa és igy fedezetet talál fent említett ete­tés 200 napon át. Hogy a burgonyát, valamint a ré­pát polyvával, vagy szecskával keverve kell etetni, az magától értendő. Tehát a téli takarmányról gondos­kodva van. Nyári 160 napra számítunk 300 Q-öl he­reföldet, annal több, egy kis gyenge legelő mellett, semmi esetre sem kell. Tehát ebből láthatjuk, hogy 500 □-öl föld egy tehenet kitarthat, tehát 2000 D-öl mellett 4 drb tehén volna kitartható. Hübe kerül hát 4 tehén ? 2000 □-öl, illetvF 1 lánc föld bérlete — 40 frt. 4 drb tehén átlagos ára 100 forintjával 400 forint, ennek 10°/o-os kamata — — 40 frt. Ha fenti takarmányozás mellett adunk min­den tehénnek még naponta 1 kg. erőta­karmányt, 300 fejési napon át (60 napot meddőségre számítva) akkor 4 tehénre kell 12 mm. korpa (á 4 frt) — — 48 frt. Számítunk sóra, kötélre, gyógytárra, állat­orvosra — — — — — 12 frt. És végül gondozásért — — — 20 frt. Akkor az összes kiadás kiteend — löOfrtot. Mit jövedelmezhet ? Mindenütt, amerre csak jártam tejszövetkezeti ügyben, elismerték azt, hogy keveset számitok, ha 5 literre becsülöm jó táplálás mellett az átlagos fejési eredményt. No, de hogy ne csalódjunk, maradjunk az 5 literes eredmény mellett. Ha tehát egy tehén 1500 liter tejet szolgáltathat 300 fejési nap alatt, úgy 4 tehén 6000 liter tejet ad. A tejszövetkezet ezen 6000 liter tejből 12% tej­szint választana ki, miből, átlag számítva, lesz 270 kg. vaj. Ezt a 270 kg. vajértéket 90 kr.-jával véve, kap­nánk 4 tehén után 343 frt áru vajpénzt és visszakap­nánk 5280 liter édesen lefölözött tejet. Már most, ha ebből az 5280 liter tejből 800 na­pon át a család 4 litert naponta elfogyasztana tej, túró és sajt alakjában, akkor maradna még 4080 liter a 4 borjúnak. Ha a 4 borjut 300 napon át tejjel tartjuk, akkor úgy kinevelhetjük a legrosszabb borjut is, hogy test­vérek közt megéri a 60—80 frtot, de hogy ne csa­lódjunk, számítsuk csak darabját egy éves korában 40 írtra, tehát akkor a 4 drb borjú után 160 frtot kapunk. Ha azt az 1200 liter tejet, amit a család elfo­gyaszt, literenkint 2 krajcárba számítanánk, úgy ezen a címen is bevehetünk 24 frtot. Nézzük hát, mily jövedelmet hozott a 4 tehén ? 1. Vajpénzben — — — — 243 frtot. 2. Négy borjúban —- — — — 160 frtot. 3. Lefölözött tejben — — — 24 frtot. összesen 427 fortot. Eltartását leszámítva, mely kerül — 160 írtba marad haszon — — — 267 frt. A szárat, polyvát nem számítom, mert a jobb és zsírosabb trágya érték:, annak árát kiegyenlíti, ezt minden értelmes gazda beláthatja. Nos hát 1 lánc föld jövedelmezett búza terme­lésnél legjobb esetben 38 frt 45 krt., tejtermelésnél pedig 267 frtot. Egy éve múlt március havában, hogy a tejgaz­daságot felkaroltam, azóta 40 községben megalakítot­tam a tejszövetkezeteket és jól esik tudnom, hogy mindenütt a hónap végével sok kis gazda tenyerébe pénz hullik abból, a lenézett tejből, de nem aprópénz, hanem bankók! Ösmerek olyan gazdát, akinek 20 lánc földje van és havonta 80- 90 frtot kap csak te­jért, de százával olyanokat, akik 3—4 lánc föld mel­lett 30—40 frtot kapnak havonta tejpénzt. Ott, ahol még nincs tej szövetkezet, menjenek el oda, ahol van és tudják ki, hogy igazat beszélek-e ? 1897-ben 4 tejszövetkezet volt Magyarországon, ma már 260 van. 1898-ban 500.000 frt lett kifizetve vaj­pénzben a .népnek, ma már 8 millió 400.000 frt lett kifizetve. Én elhatároztam, hogy azt a zászlót, melyet végighordtam Bácskában és amely alá már 40 község Iákban használt tankönyvek ^mói. Huszár Aladár papirkereskedésében SZATMÁR-Nómeti Deák-tér 9. Magyar gyártmányú rajzeszközök, vonalzók, rajztömbök, irkák, valamint mindenféle papír-, iró-, rajz- és festőszerek legolcsóbb árban kaphatók. £JÜT~ Pontos és figyelmes kiszolgálás!

Next

/
Thumbnails
Contents