Gazdák Lapja, 1906. augusztus (5. évfolyam, 31–35. szám)

1906-08-24 / 34. szám

GAZDÁK LAP Ja aug. 24. 4-ik oldal Az ekként kezelt mustból tartalmasabb, zamato­sabb és gyorsabban derülő bor lesz, mert a szőlő hé­jában foglalt értékes alkatrészek s a magvakból is csekély csersav, részben feloldódnak s a bor jóságá­nak emelésére szolgálnak. A biborhere. A biborhere korai zöldtakarmányt szolgáltató here féle, mely igen alkalmas arra, hogy gazdaságunkban korai zöld takarmányt állíthassunk elő és vele gazda­ságunk takarmánykészletét növeljük a nélkül, hegy a takarmány termő területet nagyobbitanánk. A biborhere rövid tenyészidejénéi fogva, mint közbeszurt takarmány-növény termelhető. A biborhere talajban nem igen válogatós, de megkívánja a talaj­tól, hogy az jó erőben legyen, nedves természetű ne legyen. A gyengébb minőségű talajokon a szuperfosz­fát alkalmazása lesz ajánlatos. A biborhere a friss szántást nem szereti, tehát már a vetés előtt megszáutott, pihent földbe vetendő. Ha esetleg kénytelen a gazda friss szántásba vetni, akkor hengereztesse meg alaposan a vetés előtt. Vetési ideje szeptember első fele. Vetni 12. cm-re szokták s a vetőmag mennyisége 12—14 kg. Ápolás­ban nem részesitíetik. A biborherénél szabály, hogy elvirágzása előtt rágandó, mert a virágzás után értéktelen takarmányt szolgáltat. Ugyanis a biborhere termése virágzás után szőrös gömb, azt pedig az állatok meg nem eszik. Tehát mikor virágzásban van a biborhere, akkor ka­szálandó; ez körülbelül május hó első felében esik. Egyes helyeken rozszsal vetik; ez ajánlható is, de a rozsféleséget úgy válasszuk meg, hogy az egyszerre fejlődjék a biborherével. K. A kötött talajok miveléséről. A kötött talajok miveléséről és különösen értéké­ről a vélemények meglehetősen eltérők. A kultúr ta­lajok között a kötött talajok is megfelelő értékkel bírnak és megfelelő terméseket adnak, ha azok helye­sen vannak művelve, ha azok kellő kulíurállapotban tartatnak. Miután pedig ez nem könnyű dolog a kö­tött talajoknál, azért is érdekes L. szlavóniai bérlő­nek ez irányban szerzett tapasztalata. A kötött talajokat a fekete ugarral jó kulturálla- potba hozhatjuk és hacsak nincsen kizsarolva, igen jó terméseket is szolgáltat ez. Miután azonban ugart ma már kevés gazdaságban tartanak, azért más módon kell a talaj jó kulturállapotát biztosítani. Ezen olyan módon lehetséges segíteni, ha az illető a területet a kultúrnövény után, tehát az aratás után a tarlót azon­nal felszántjuk, akár bevetjük ugyanazon év őszén, akár nem. Mert ha a kötött talaj mindjárt aratás után felszántatik, akkor már egész nyáron át omlik és bomlanak benne a szerves alkatrészek. A talajré­szecskék jobban aprózódnak és az őszi szántás nem szaggat fel túl nagy rögöket, tehát a fagy omlasztó hatása is és a talaj termékenysége is nagyobb lesz azáltal, hogy a talaj felső rétege lazítva van; a ta­lajban levő nedvesség elpárolgása meg van gátolva, az esővíz a talajba szivároghat és a talaj felső rétege az őszi szántásig jól beérik. Az ilyen módon mivolt kötött talajok nodvességi állapota kedvezőbb; az ilyen talajokon a műtrágyák hatása biztosabb és a termé­sek még száraz időjárás mellett is jól beérnek. Természetesen ezt csak úgy lehet végrehajtani, ha elegendő számú igaerő áll rendelkezésünkre, és kí­vánatos egyúttal az is, hogy azok jó erőben legyenek, tehát jól takarnányoztassanak is. Ha a kötött talajoknál a tarlószántást nem mu­lasztjuk el, akkor az ilyen terület tavaszi munkálása is sokkal könnyebb és jobb lesz. y. } Növényeinknek ellenálló képességét a | növénybetegségekkel szemben növeljük. Növényeink igen sokféle betegségnek vannak alávetve. Ezen növénybetegségok különböző eredetűek. I A különböző eredetű betegségekkel szemben kuitur- i növényeink nem mutatnak egyenlő mérvű fogékonysá­got. Egyik növény kisebb, másik növény nagyobb mértékben tud ellenállást kifejteni a növónybetegsé- gekkel szemben. Miután a gazdára nézve előnyös, hogy valamely növény minél több növényi betegséggel szemben rai- j nól nagyobb ellenállást tudjon kifejteni, azért kívá­natos volna, hogy növényeinket ezen betegségek ellen teljesen megóvjuk. Sajnos azonban, ez módunkban nincs. Azonban a növények ellenálló képességét fo­kozhatjuk. A növények ellenálló képességének a fokozá- ; sára, mint tőlünk távol álló tényező, első sorban | az időjárás gyakorol nagy befolyást. Ezenkívül azon­ban a talajnak helyes és okszerű mivelése, a megfe­lelő módon végrahajtott istálló és műtrágyázás azok a tényezők, melyek a talaj fizikai és vegyi tulajdon­ságaira kedvező hatást gyakorolnak. Már pedig a kedvező vegyi és fizikai tulajdonságai a talajnak nagy foníoságuak a növények egészséges fejlődését illetőleg. Fokozhatjuk a növények ellenálló képességét a megfelelő vetőmag használatával, a minden tekintet­ben való gondos ápolás által. Mindig iparkodjunk a növényfajta megválasztását is helyesen esz­közölni, még pedig azért, mert a különböző fajták ellenálló képessége más és más. A növények ellen- j álló képességét a különböző növénybetcgségekkel szem­ben pedig különösen figyelembe kell venni és fokozni j akkor, ha vetőmag termelésről van szó, K. 3. Minden gazdaságban nélkülözhetetlen eszközök az országszerte első helyen elismeri kitűnő szerkezetű és legolcsóbb „Eredeti Kalmár-rosták“ len- és heremagtiszíitó-gépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15-fcie nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményeinek legjobban megfelelő általános terménytisztitásáhöz berendezett különleges gépeket, szeielő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. — Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegy­zéket kérni. — Minden esetleges kérdezésekre azonnal és díjtalanul válaszolunk. — Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Szatmármegyei Gazd. Egyesület Fogyasztási és Ért. Szövetkezete Szatmárit, Verbőci-utca 5. szám. KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztitó gépgyára Hódmező-Vásárhelyen. Telefon 69. szám. í905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. Sürgönyeim : Kalmár-rostagyár.

Next

/
Thumbnails
Contents