Gazdák Lapja, 1906. augusztus (5. évfolyam, 31–35. szám)
1906-08-17 / 33. szám
2-ik oldal GAZDÁK LAPJA aug. 17. nem vesszük magunknak azt a fáradtságot, hogy összedugott kezünket saját érdekünkben kinyújtsuk egyszer. Termeíjünk rozsot. Hazánkban háromszor akkora területen termelik a búzát, mint a rozsot. Első pillanatban feltüuhetik ezen különös viszony, mely abszolúte nem áll arányban ezen két fontos gabonafélének értékével s igy joggal tehető fel a kérdés, hogy hát a rozs annyira kisebb értékű a búzával szemben, talán bizonytalanabb növény, vagy kisebb jövedelmet hajt-e ? Nem, egyik sem ; itt az ok csakis abban keresendő, hogy a gazdaközönség általában véve szívesebben termeli a búzát, mint a rozsot, talán mert termeléséhez jobban hozzá van szokva, talán mert jövedelmezőbbnek tartja azt. Ezen felfogás tévedésen alapul, mert a rozs is van olyan jövedelmező, mint a búza, sőt ha igényeinek megfelelő talajon termeljük, sokkal jövedelmezőbbnek tartjuk. Dacára ennek, a búzatermelést még most is olyan talajokon is forsirozzák, melyek inkább rozstermelésre valók, s melyeken a búza sem nagy terméseket nem szolgáltat, sem biztosabbnak nem mondható, mintha ott rozsot termelnének. A rozs igénytelen növény, mivel oly talajokon is sikerrel termelhető, hol már más igényesebb növényeket nem termelhetünk. A rozs termelése közben kevesebb veszélynek van kitéve s termelési, illetve ápolási költségei pedig kis- sebbek. Igen ajánlható egyszóval, hogy olyan területeken, melyek a rozs igényeinek inkább megfelelők, cseréljük fel a búzát a rozszsal s forsirozzuk termelését. A rozs termelésénél azon kérdés merülhet fel, hogy korai, vagy késői érésű rozsot termeljünk e ? E tekintetben az mondható, hogy olyan gazdaságokban, melyek mindkét kalászost, tehát a rozsot, mint búzát kiterjedt mértékben termelik, inkább korai rozsféleségek ajánlhatók termelésre azért, hogy az aratási munkálatok össze ne torlódjanak s mindkét termény a kellő időben legyen aratható ; különös figyelmet érdemel ezen körümény olyan vidékeken, hol a munkásviszonyok rosszak. Hol búza nem termeltetik, de a gazdaság talaj és a vidék éghajlati viszonyai megfelelnek a rozs kívánalmainak, inkább a késői rozsok termelése ajánlható, mert bár ezek igényesebbek, de általában bővebben termőknek mondhatók. A féleség megválasztásánál természetesen a talajviszonyok is figyelembe veendők s ha azok jók, abban az esetben igényesebb fajtákat termeljünk, mert mint mondom, a nemesebb féleségek bővebben teremnek. Hogy milyen féleség termelése lesz a legmegfelelőbb, azt termelési kísérlettel határozhatjuk meg. A termelési kísérlet féleségenkint legalább Va holdas parcellákon végzendő, teljesen egyenlő termelési viszonyok között. Egy év eredményéből azonban még nem határozhatjuk meg a viszonyainknak leginkább megfelelő rozsféleséget s azért a termelési kísérlet legalább 2—3 éven keresztül folytatandó. Végül még csak azt említem meg, hogy a rozs termelésénél igen gyakori hiba a talaj hiányos megművelése, mely nem egy esetben egyedüli oka a rozs csekély terméshozamának. Lehetőleg korán lekerülő növények után vetendő, mert pl. késői burgonya vagy takarmányrépa, esetleg cukorrépa utáa termelve nem is rendelkezhetünk elegendő idővel arra, hogy rendesen készíthetnénk elő a talajt a rozs vetésére. Igénytelenebb rozsféleségeinknél ez talán nem is olyan nagy hiba, míg a bővebben termő, igényesebb rozsféleségek termöereje jelentékenyen szenved ez által. Ezen féleségek termésénél tehát a rendszeres talajmiveiésfcöl és okszerű trágyázástól igen sokat várhatunk. A műtrágyák alkalmazásától sem szabad húzódoznunk, mert mint sz tmos kísérlet mutatja, a szuperfoszfát esetleg a káli-foszfát trágyázást az igényesebb féleségek is igen meghálálják. A rozs vetése mindig a vetőszántás után 8—10 nappal eszközlendő, mert a rozs ülíepedett talajt kivan. Fontos a korai vetés is, mert a rozs inkább ősszel bokrosodik s ezen mulasztást tavaszszal nehezen pótolja. Igen jól bevált rozsféleségek a következők,: Korai féleség: a Hanna, későn érők a schlanstädti és petkusi rozs. K. B. A szüretelés idejének meghatározása. A szüretet rendszerint akkor kezdjük meg, amikor a szőlő már tökéletesen megérett; a szüret idejének megállapítására tehát nagy befolyása van az időjárásnak. Hűvös és borult időjárással a szőlő szeptember hó végén még nem eléggé édes; várni kell a szürettel 1—-2 hetet is, mig ha száraz, meleg őszünk van, már szeptember utolsó napjaiban, vagy október hó elején a szüretet meg kell tartanunk. A szőlő érettsógót közönségesen a szölőfürt szárának megbántulásáról s a bogyók édes izéről Ítéljük meg. A szőlő érettségét megállapítván, ott, a hol hegyközség van, ez a szüret megkezdése idejét hirdeti s a kitűzött idő előtt rendszerint nem szabad szüretelni, vannak mégis kivételes esetek, midőn némely korán érő fajtát, vagy rothadó szőlőfürtöket a kiszabott idő előtt célszerű leszedni s erre a hegyközség engedélyt is adhat, nehogy a rothadó fürtök tovább tartásával veszteséget szenvedjünk; de vannak olyan szőlőfajták is, melyek 8—10 nappal későbben érnek meg; az ilyeneket még a tőkén hagyjuk és csak teljes megé- résük idején fogjuk leszüretelni. Tokaj-Hegyalján, Ruszton és Ménesen, a hol a szőlőből aszubort is készítenek, igen száraz és meleg időjárással a szőlőt még csak november hó elején, rendesen október hó derekán szüretelik, ilyenkor a szőlő a tőkén megaszalódik, megtöpped. Az ilyen töp- pedt szőlőből készül a világhírű nemes ital, t. i. az aszubor. A szüret idejének meghatározására az előbb elmondott gyakorlati eljárásnál sokkal biztosabban a következő módon járhatunk el. Szőlőnkben egymástól távolabb eső tőkékről, válogatás nélkül, leszedünk néhány fürtöt, ezeket kezünkkel egy tiszta tálban összezúzzuk és tiszta vászon kendőn a mustot egy másik tálba átnyomjuk. Az igy megszűrt mustot a később leírandó mustmérővel megmérjük. A mustmérővel meghatározott cukortartalmat megjegyezzük és 4—5 nap múlva újabb próbát teszünk. Ha látjuk, hogy a cukor- tartalom több fokkal emelkedett s az időjárás is engedi és a kocsány (fürt szára) még nem fásodott meg, várjunk ismét pár napig, s tegyünk újabb próbát. Ha Inehk Pál férfi- és női cipész-üzlete Szatmáron, Kazincy-ulca 20 szám a zárdává! szemben, felérték utáni megrendelések és javítások gyorsan és pontosan eszközöltetnek. 20 — 1
