Gazdák Lapja, 1906. augusztus (5. évfolyam, 31–35. szám)
1906-08-17 / 33. szám
aug. 17. GAZDÁK LAPJA 3-ik ©Ida!. a kocsány már megfásodott, a mikor a cukor többet nem szaporodhat, vagy az utolsó két próba közt a mustmérő nem mutat lényeges emelkedést, szőlőnk a szüretre megérett, ha csak aszút, vagy túlérett szőlőt nem akarunk nyerni. Örül is annak minden szőlősgazda, ha a szőlője szép, napos időjárással megérik, mert akkor jó mive- lés és megfelelő trágyázás mellet sok és jó bort termelhet. De mit tegyünk, ha beállanak az őszi hűvös és nedves idők, a szőlő, különösen a vékonyhaju mézes fehér, kadarka, elkezdenek penészedni és rothadni! ? Ezt tapasztalva, nem várhatunk a szürettel, mert minden nap kevesebb lesz a szőlő és annak mustja s hűvös időjárással nem is lesz a szőlő édesebb; el keli tehát magunkat határozni arra, hogy bár silányabb borra számítva, megkezdjük a szüretet. A szüret. Legelterjedtebb nálunk a szüretelésnek azon módja, hogy a szünetelők korán reggel hozzálátnak a fürtök leszedéséhez egy e célra jól, vagy rosszul ki- élesitett késsel a fürtöket sajtárba, vagy medencébe gyűjtve a csöbörbe átöntik, s ebben csömöszölő, vágy műszolé bottal a szőlőt összezúzzák ; ezt azután csü- börrudon két férfi a présházba viszi, hogy abból a mustot zsákokban kitapossák, a törkölyt pedig kipréseljék. A szünetelők együvé szedik az érett, rothadt, penészes és éretlen fürtöket. Legkevesebb megy a jól megérett, vagy kissé töppedt szemekből a csöbörbe ; a legédesebb bogyókat rendesen a szünetelők fogyasztják el, s itt kell keresni egyik főokát annak, hogy a kisbirtokosok mustja, s az ebből készült bor nem oly jó, nem oly zamatos, mint azoké, kik a szünetelés alatt a szőiő evését, csipkedését nem engedik meg. Itt említem fel azon rósz szokást is, hogy a szedők munka közben kenyeret esznek. A kenyérmorzsa könnyen a szőlő közé hull és bele kerül a mustba s a bor megromlásának, savanyodásának ez a gondatlanság egyik főokozója. Minden tapasztalt ember tudja azt, hogy a savanyu kovászszal dagasztott tésztától savanyú lesz a kenyér is s minthogy minden kenyérben van egy kevés olyan élesztőféle, mely a cukrot savanyu anyaggá változtatja, könnyen belátható, hogy kevés kenyérmorzsa is a bor megromlását idézheti elő. Szigorúan el kell tehát azt tiltani, hogy a szüretelők és préselő!: munkájuk közben ne egyenek kenyeret. A kis gazdák azon örömét sem hagyhatom szó nélkül, hogy a harmattal telt fürtöket kedvteléssel szedik le, mert hát azt mondják : több borunk lesz ! Az igaz, de ha minden fürt szőlővel annyi csepp esővizet viszünk a vederbe, a hány bogyó van a fürtön, alaposan felhígítjuk a mustunkat, s a helyett, hogy j abban 18 százalék cukor lenne, a harmatos, vagy esős időben való szüreteléssel csak olyan mustot fo- zürni, a metyben csak 12—14 százalék cukor ~e felhígulnak még a többi értékes alkatrészek is. Nem várhatunk tehát ilyen — csalfa gondolkozással — vízzel megszaporitott mustból sem jó, sem erős, sem tartós, sem zamatos bort. De még az is megesik, — tudnánk rá példákat is felhozni — hogy a megszorult szőlőbirtokos kevés termését azzal szaporítja, hogy a mustját vízzel felhígítja. 1 hektoliter mustba beleönt egy, vagy két sajtár vizet; ez már aztán szándékos csalás, a mely miatt az illető termelőt igen súlyos büntetés érheti, mert a raegvizezett bort a borvizsgáló állomásokon a vegytani tudománynyal fel lehet ismerni, s az ilyen gazda az 1893: XXIII. törvénycikk értelmében 25 írttól 300 frttig terjedő pénzbüntetéssel és e*en felül még két hónapig terjedhető elzárással büutettetik. A must és bor megvizezése tehát szigorúan tiltva van, mert az illető nemcsak maga ellen vét, de árt az egész hegyközségnek, elrontja borvidékének jó hírét, m«rt elmaradnak a borvásárlók oly vidékről, a hol a mustba vizet öntenek. Házinyul tenyésztés. Mit értünk elvetélés alatt ? A nyulak vemhessége 30—35 napig tart. Csak ebben az időben fejlődnek ki kellőképen és életképesek a kis nyulak. Ha jóval a 30-ik nap előtt jönnek világra, akkor az embryók még nem teljesen kifejlődőitek, még éretlenek és életképtelenek. Az ilyen korai szülés— idő előtti szülés — nem más, mint a tulaj- donképeni elvetélés. Az elvetélést leginkább az anya- nyul méhbetegsége okozza, de okozhatja azt hirtelen ijedség, vagy a vemhes állatnak túlságos zaklatása. Tartózkodjék tehát minden tenyésztő attól, hogy kiállításra netán vemhes anyanyulat küldjön, mert az esetleg elnyerendő díjazás, vagy kitüntetés sohasem pótolhatja a veszteséget, továbbá, hogy vemhes anya- nyulai túlságosan ne zaklatassanak. Miért nem szabad a nyulat vedlés ideje alatt párosítani? Habár a rendszerint szeptember és október hónapokban végbemenő vedlési processzus a fejlődés természetes és nem beteges folyamata, mindazonáltal nem ajánlatos a nyulakat a vedlés ideje alatt párosításhoz használni. A vedlés idejéből származó fiókák ritka, hézagos szőrzetet nyernek, mi által mindig borzasán, bozontosán néznek ki és ezt a visz- szatetsző szőrzetet többé semmiféle vedlés szebbé nem teheti. Ilyen állatok természetesen kiállításokon kitüntetésre nem számíthatnak, de haszontenyésztéshez sem alkalmasak, mert gereznájuk értéktelen. Minthogy a vedlés rendes folyamata csak néhány hetet igényel, legcélszerűbb ezen idő alatt a tenyésztéssel szünetelni, mivel egy fészekalja hasznavehetetlen állat nagyobb kárt okoz, mint a tenyésztésnek egy havi szünetelése. Irodalom — „A Cséplőgépek Szerkezete és Kezelése“ címmel egy figyelemre méltó könyv jelent meg Balassa Frigyes főmérnök, a budapesti felsőbb ipariskola cséplőgéptanfolyamának előadó tanára tollából. Szerző 255 oldalon ismerteti a cséplőgép szerkezetét és kezelését, 316 ábrában mutatja be a cséplőgép minden legcsekélyebb íszletét. Kiterjeszkodik a kezelés minden mozzanatára, gyakorlati tanácsokkal Joó László óra- és ékszer üzletét 78 52—3 folyó évi május hó l-töl a Giltséf ur házába Szlávik Zs. ur üzlete m°*ié helyeztem át. Tiszteletű >J ».mSZlÓ utóda.
