Gazdák Lapja, 1906. augusztus (5. évfolyam, 31–35. szám)
1906-08-10 / 32. szám
aug. 10. GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal. arra, hogy a szem meg ne sérüljön. Miután pedig a szem a cséplőgépen két helyen sérülhet meg, úgymint a dobban és a toklászolóban, tartsák szem előtt a gazdák és cséplőgépkezelők a következő tudnivalókat: Mikor és miért töri a dob a szemet ? I. Minden árpacséplés előtt ki kell próbálni a kosár állást és próbálgatások utján úgy beállítani, hogy a szemet a kalászról jól lecsépelje ugyan, de hozzá toklászt ne hagyjon rajta, se meg ne sértse. II. Hogy a dob megsérti-e az árpaszemet, vagy sem, azt úgy lehet megtudni, hogy a magfelhordó (paternoster vagy elevátor) fenekén levő tolóajtót kihúzzuk és a szemet itt eresztjük ki. Ha találunk sérült szemet akkor a dobban van a hiba és most keresni kell a hibát, III. A dob a következő okokból sértheti, vagy törheti a szemet : 1. Ha gyorsabban forog, mint kellene. 2. Ha a dob nincs jól összeállítva és egyes lécek tulmagasra vannak szerelve. A dobon a léceknek mind pontosan egy magasságban kell feküdniük. 3. Ha a kosár túlságosan közel áll a dobozhoz, vagyis nagyon meg van huzva. Ekkor hátrább, tágabbra kell állítani a kosarat. 4. Ha a kosár nincs egyenletesen meghúzva és egyik végén közelebb áll a dobhoz, mint a másikon. Ezt meg kell keresni a cséplőgép oldalán levő kémlelő lyukakon át nézve s a dobot egyenletesen állítani. IV. Uj gépnél mig a kosárlécek és dobverőlécek kissé meg nem koptak, inkább tágabbra állított kosárral kell eleinte dolgozni. V. Használt gépnél a dobverőlécek közepén jobban kikopnak mint két szélükön. Az ilyen egyenetlenül kopott verőléczek nem csépelnek jól s ha akkor a kosarat közelebb hozzuk a dobhoz, a verőléc két végén megsérti vagy töri a szemet. Ez esetben a kopott ve- rőiéceket egyenesre kell reszelni, vagyis két végén a bordákat reszelővei oly alacsonyra keli reszelni, mint aminő alacsonyra a közepén koptak. Vagy pedig uj verőléceket kell a dobra szerelni. Ha a kosárlécek élei lekoptak, ezeket ki kell venni a kosárból és egyenesre gyalulni. VI. A kosár állítása uj gépeknél a cséplőgép oldalán levő beosztás szerint történik. Kopott kosár és dobnál e beosztás már nem mutathat biztosan, azért a cséplőgép két oldalán levő kémlelő-lyukakon átnézve szemmel is meglehet vizsgálni a beállítást, hogy az a kosár egész hosszában egyenletesen legyen. Mikor és miért töri a toklászoló a szemet? Ha a dob nem sérti, vagy töri a szemet és a zsákba mégis kerülnek megsérült vagy7 tört szemek, akkor a hiba a toklászolóban keresendő. A toklászoló sérti, vagy töri a szemet: I, Ha a toklászolás túlságos erős, ez onnan származik, hogy a szem túlságosan sokáig marad benne a toklászolóban. Miután a toklászolónak egy kis tolósullyal kiegyensúlyozott csapóajtója van, mely felbillen, mihelyt reája egy bizonyos mennyiségű (súlyú) szem jutott, tehát beállíthatjuk e kis csapóajtót úgy, hogy már kevés mennyiségű szemnél átbillenjen s igy a szemek rövidebb ideig maradnak a toklászolóban. Később a a kések megkopnak s ekkor tovább maradhat a szem toklászolóban. * De nem elég csak az eddig leirt útmutatásokat betartani, hanem feltétlenül szükséges, hogy a gazda, vagy a cséplőgépkezelő napjában többször is ellenőrizze, váljon a gép jól dolgozik-e vagy sem. Ha csak egy törött szem is akad a zsákban, nézzen utána, mi lehet ennek az oka. Az itt leirt útmutatás segítségével hamar rájöhet a baj okára és segíthet is rajta. Ne sajnálják az ellenőrizéssel járó munkát, ne sie tessék, ne erőltessék a cséplés munkáját, mert amit mennyiségben nyertek, azt elveszítik minőségben. Hogy .Angolország és Németország ugyanazon területen évenként több és több sörárpát tud piacra hozni, azt nem egyedül a termés jóságának köszönhetik, hanem főképpen annak, hogy vigyáznak a sörárpa cséplésnél és betartják az arany szabályt: lassan, de alaposan. Az árpaszemnek, hogy jó sörárpa legyen, sértetlenül kell a cséplőgépből kikerülni. Ezt egy kis utánjárással és figj^elemmel nálunk is el lehet érni. Legyen az az árpaszem megtoklászolva, de ne legyen megsérülve és megkoptatva. Ne féljenek a gazdák, amit a hektoliter súlyon vesztettek, az sokszorosan megtérül az árban. Ne súlyra de jóságra, ne mennyiségre, de minőségre dolgozzunk s akkor sörárpáért nem kell majd külföldre menni, de onnan jönnek majd be érte. Vigyázzunk a sörárpa cséplésnél ! A szőiőmag felhasználása. — Austerweil Géza. — Magyarország évi bortermesztését, körülbelül 4 millió hektoliterre becsülve, ennek megfelelőkig 1 millió hektoliter, azaz 500000 métermázsa törkölyt kapunk. Tekintettel arra, hogy a rendszeresen kipréselt szőlőtörkölynek körülbelül 25%-a szőlőmag, világos, hogy Magyarországon évenként 125000 métermázsa szőlőmag vándorol ki észrevétlenül a törkölyfőző üstbe, a nélkül, hogy külön figyelemre méltatnák. Az anyagok között, a melyeket a szőlőmagból elő lehetne állítani, az első helyet a szőlőmagolaj foglalja el, a melyből 6 — 10% van jelen a szőlőmagban, átlagos tartalma azonban körülbelül 10% olaj. Ez az olaj a szőlőmagból igen egyszerű eljárással állítható elő : A kétszer háromszor sajtolt törkölyt, mielőtt elvermelnénk, ritka szitán (a mely 4 csomót tartalmaz négyzetcentiméterenként) jól átrázzuk ; egy métermázsa törkölyből % óra alatt egy ember igen könnyen kiszitál 25 kg. szőlőmagot. Nagyobb mennyiségek feldolgozása esetén alkalmas készülék összeállítása gazdasági gyárainknak nem ókozna nehézséget. Az igy kapott szőlőmagot padláson, vagy valamely más hűvös, száraz helyen jól megszáritjuk, azután közepes finomságura őröljük, E szőlőmaglisztet súlyának 15%-át tévő, körülbelül 30—40 fokos langyos vízzel péppé gyúrjuk, mely pépet, vászonzsákba téve, közönséges szőlőprésen kisajtoljuk. A vízzel együtt lefolyó olajat, .......... n in -muc.v -JKM r-mmr ■ama»"* etvs -utmo^ ^vt wmrjccBiyr;l amigftfcgjr ■■ > n n n»'« r—•i «BnBaaaaBBBnnwn mMHinia ■ niM«r> ■■ •■ ■■ ló i Ion i qq7In m. pq p|/Q7pn "17 profíoiyó é¥i május hó 1401 a Gil!yán jözsef ur 10 !, UUU LttüüU ül u ÜU üIxuZ-u! U£ Ölül házába Szlávik Zs. ur üzlete mellé helyeztem át. Tisztelettel JOÓ LÁSZLÓ utóda. 78 52—3
