Gazdák Lapja, 1906. augusztus (5. évfolyam, 31–35. szám)
1906-08-10 / 32. szám
2-ik oldal GAZDÁK LAPJA aug. 10. nyertek. Táv. kb. 1600 m. Teher 3 é. 66. 4 é. 70. 5 é. és id. 73 kg. Kanca és heréitekre IV2 kg. kevesebb. Minden 400 kor. össznyeremény után 1 kg. több, halmoz..- 3 é.-nél 7 kg.-ig, 4 é. és id.-nél 5 kg.-ig. Félvéreknek 3 kg. engedmény. Lovasok, kik meg 400 K. értékű versenyt nem nyertek, 5 kg. súly engedménynyel lovagolhatnak. Beiratás 10 kor., további 10 kor. az indulóktól. III. Hölgyek dija. Vadászverseny ; 200 kor. értékű tiszteletdij az elsőnek, 100 kor. értékű tisztelet- dij a második, 50 kor. ért. tiszteletdij a harmadik beérkező lónak, 4-ik beiratási diját menti. Táv. kb. 4JoO m. Szatmármegyében vagy Szatmár-németi szab. kir. város garnizonjának tagjai bona fide tulajdonában levő 4 é. és id. félvér lovak számára. Teher kiegyenlítés nélkül. Lovagolva 50 m.-el a master után. Dress nem kötelező. Beiratási dij 10 kor. IV. Akadályverseny. 1150 kor. adva az Urlova- sok Szövetkezete által. Ebből 800 kor. a győztesnek, 200 kor. a második, 100 kor. a harmadik, 50 kor. a negyedik beérkező lónak. 4 é. és id. lovak szám ira, melyek 1905 — 1906. években 760 kor. értékű akadály versenyt nem nyertek. Táv. kb. 4000 m. Teher 4. é, 68 kg. 5 é. 73 kg. id.-re 75 kg. Lovasok, kik még 400 K. értékű versenyt még nem nyertek, 5 kg. sulyengedménynyel lovagolnak. Beiratás 10 kor., további 20 kor. az indulóktól. V. Tenyészverseny. Sikverseny, 1000 kor. adja a földmivelésügyi m. kir. Miniszter Ur (a dij megadásától feltélelezve). Ebből 700 kor. az elsőnek, 200 kor. a második, 100 kor. a harmadik beérkező lónak. 4-ik ló beiratási diját menti. Szatmármegvei Gazdasági Egyesületi tagok tulajdonában levő, 3 é. és id. Magyar országi félvér mének és kancák számára. Táv. kb. 2000 m. Teher 3 é. 66 kg. 4 é. 70 kg. id.-re 73 kg., kancákra D/a kg. kevesebb. Lovaknak, melyek legalább 500 koronás versenyt nyertek, 5 kg. több. Beiratási dij 15 kor. további 10 kor. az indulóktól. Legalább 1 különböző tulajdonos lovának kell indulni, hogy a dij kiadassák. VI. Gátverseny. 750 korona; ebből 600 kor. adva a Magyar Lovaregylet által a földmivelésügyi m. kir. minisztérium támogatásából. 600 kor. győztesnek, 100 kor. a második, 50 kor. a harmadik beérkező lónak. 4 é. és id. lovaknak, melyek 1905—1906. években 760 kor. értékű akadály vagy gátversenyt nem nyertek. Táv. kb. 2400 m. Teher 4 é. 65 kg. 5 é. 69V2 kg., id. 71 kg. Minden, 400 kor, össznyeremény után 1 kg. több 5 kg.-ig. 5 é. és id. nyeretlen lovakra 3 kg. engedmény. Beiratás 10 kor., további 10 kor. az indulóktól. Általános határozatok : 1. Az I. sz. verseny kivételével az összes versenyekben a Magyar Lovaregylet szabályai mérvadók. 2. A II—VI. számú versenyekben csak a Szat- mármegyei Lóversenyegyleti tagok lovai indulhatnak, 3. Az I. sz. verseny kivételével az összes versenyekben csak Urlovasok és a Szatmármegyei Lóversenyegylet tagjai lovagolhatnak. 4. Minden készpénz nyereményből 5 százalék vo- natik le a versenypénztár javára. 5. Nevezési zárnap szeptember 15 esti 8 óra. Nevezések Poszvék Nándor egyleti titkárhoz intézen- dők (Szatmár, Verbőcy-utca 5. sz.) 6. Sürgönyi nevezések 24 óra alatt írásban megerősítendők. 7. Beiratási pénzek a nevezési záridőn belül beküldendők. 8. A nevezési záridőn belül közlendők a programúiban szükséges összes adatok. 9. Mázsálás előtt a beiratási, illetve indulási dijakról a nyugta felmutatandó. A versenynél a tiszteletbeli állásokat a következő urak voltak szívesek elvállalni : Verseiiyiutézöség: Igazgatóság: berencei Kovács Jenő elnök, Chol- noky Imre, Domahidy Sándor, Domahidy Elemér Liptay Béla mint az Urlovasok Szövetkezetének kiküldöttje, Papp Géza polgármester. Birő : berencei Kovács Jenő és Szerdahelyi Ágoston. Indító : bér. Kovács Miklós. Mázsáié; Soltész Miklós. Titkár: Poszvék Nándor. Hogyan keli sörárpát csépelni ? A maláta-gyárosok és serfőzők általában arról panaszkodnak, hogy a Magyarországon vásárolt sörárpából nem tudnak jó malátát készíteni. Ennek pedig nem az árpa az oka, hiszen Magyarországban kitűnő minőségű sörárpa terem, hanem az, hogy a gazdák és a cséplőgépkezelők téves balhiedelemből nagyon is ietok- lászolják, lekoptatják, legömbölyítik és ezzel mindenkor meg is sértik az árpaszemet a csépléskor, úgy gondolkozván, hogy az iiyen lekoptatott árpát a rna- : látagyárosok és serfőzők szívesebben veszik. Pedig ez nem úgy van ! Még a legjobb sörárpa sem adhat jó malátát, ha héjjá megsérült, vagy a szem megrepedt, vagy bármelyik hegyes vége túlságosan le van koptatva. Az ilyen árpa áztatáskor nem adhat egészséges csirát, tehát malátát, hanem elpenészesedik. Vagy ha ad is valamelyes csirát, miután az sértett magból kelt, nem lehet tartós és vele jó sört készíteni nem lehet. Már pedig a gazdának saját érdeke kívánja, hogy olyan állapotban hozza sörárpáját piacra, amint azt a malátagyárosok és serfőzők kívánják. Ezek pedig csak a sértetlen, épszemü árpát keresik és fizetik. Egyáta- lán nem törődnek azzal, hogy az árpa hegyes maradt, sőt ezt jobban fizetik, mint a lekoptatottat, mert a hegyes szemű árpát a cséplőgép dobja és toklászolója minden bizonnyal kevesebbet sértette meg, mint a legömbölyítettet. Ne tévessze meg a gazdákat az a régi felfogás, hogy minél nagyobb a sörárpa hektoliter-súlya, annál nagyobb az ára. A malátagyárosok és serfőzők mind szívesebben veszik a 67 -70 kilós árpát, mint a 70—73 kilóst, azon egyszerű okból, mert az agyonkoptatott, legömbölyített árpa nehezebb hektoliter-sulyu ugyan, de sokkal több, jobban sérült szemekből áll, mint a ie nem koptatott és igy kevésbbé vagy egyáltalán nem sértett szemű árpa. mely malátakészitésre ilyenformán sokkal jobb. A sörárpa csiplésénél tehát nagyon kell ügyelni íngiik Pál 418 férfi- és női cipész-üzlete Szaímáron, Kazincy-utca 20 szám a zárdává! szemben. Merték utáni megrendelések és javítások gyorsan és pontosan eszközöltetnek. 20 — 1
