Gazdák Lapja, 1906. július (5. évfolyam, 27–30. szám)
1906-07-27 / 30. szám
2-ik oldal GAZDÁK LAPJA julius 27. ségének nem ismerése károsítja meg a vevőt, j hanem az árak nem ismerése is. A gépárjegy- ; zékek mind úgy vannak összeállítva, hogy j minden gép jóval olcsóbban szerezhető be az árjegyzéki árnál. A gépügynök természetesen azon van, hogy mentül többet nyerjen s igy a gazda tájékozatlanságát az árkülönbözettel fizettetheti meg, ami már lényegesen számot tesz egy nagyobb értékű gépnél. Már pedig szolidnak csak nem tartható az a gépkcreske- delem, mely az egyéni tájékozatlanság kihasználására alapit, nem pedig határozott, egy minimális nyereség beszámításával megállapított egyenlő, alkut kizáró árra. Éppen a gépkereskedelem körül nem lehet tehát egy oly szövetkezet jártasságát kétségbe vonni, mely csupa gazda vezetése alatt áll s igy jobban megszerezhetik maguknak a gép minőségek ismerete körüli jártasságot, mint az ez irányban kevésbbé hivatott, tisztán üzleti szempontokkal foglalkozó kereskedők, s akik azonkívül éppen úgy tájékozva vannak a gépárjegy- j zékek elérhető árengedményei tekintetében is. Egy helyesen működő szövetkezet nem fog egy gyárnak sem feltétlen ügynöke lenni, hanem minden egyes gép ágra kikeresheti azt a gyártmányt, mely minőség és ár tekintetében a gazdának legjobban konveniál. Minthogy pedig a szövetkezet nem vagyon gyűjtésre alakult, ennélfogva nincs is tőke gyűjtésre szüksége, kiszámítva költségei fedezésére megkivántató legkevesebb hasznot, mindig olcsóbban, és határozott áron juttathatja azt a gazdát a kívánt géphez, mint az a kereskedő, ki a gépügyletből egyéni hasznot akar huzni, vagyon gyűjtés céljából. A mondottakat nem érvek, de a mi szövetkezetünknek már rövid eddigi működése alatt felmutatott árai is igazolják. Annak a vádnak végre, hogy a kereskedelmet rontja a szövetkezet s hivatásos kereskedőktől vonja el a megélhetést, két körülmény áll ellent. Egyik, hogy a növekvő gépbeszerzést a mai fejletlen gépkereskedelmünk helyesen és méltányosan lebonyolítani úgy sem képes, tehát legfeljebb az ezután jelentkező újabb gépkereskedők, illetve gépügynökök útjában áll; a másik, hogy mindazon gyártmányokat, melyek beszerzése célszerű s melyek ügynökségekkel | le vannak kötve, a képviselők megkerülésével amúgy sem szerezhetik be, tehát — igaz, hogy jóval csekélyebb — provízió^ forgalmi jutalék címén az ügynöknek amúgy is ki jár. A gép üzlet azonban rendszerint nagyobb összegeket képviselvén, nem is méltányos a vevőnek nagyobb összegű megsarcolása, mint a 2—2 */9 % forgalmi jutalék, mely teljes haszonnak is elég, tekintve egy-egy gépvásárlási ügylet költség- néküli és kényelmes lebonyolítását. Vég re, még egy érv a szövetkezet mellett. Mi kérdjük most, mikor indokolt, s mikor hasznos a kereskedelem ? Nézetünk szerint akkor, amidőn kereskedelmi jártassága s a konjunktúrák kihasználása, összeköttetései révén a beszerzést előnyösebbé tudja tenni a vevőre, mintha ő direkt szerezné be szükségletét. Azt a kereskedőt, ki a szövetkezet jártasságát e tekintetben felülmúlni képes, azt a szövetkezet amúgy sem ronthatja, sőt a szövetkezet működését ő bénítja meg. Mig az a kereskedő, ki az ugyancsak adót fizető s egyéb költségekkel épp úgy dolgozó szövetkezettel versenyezni árban s minőségben nem tud, nélkülözi a fentebbi feltételt s kellő kereskedelmi jártasság nélküli szipoly, mely csak élet szükségleteit megszerezni törekszik de nem hasznos munka árán. Pedig az élet mai nagy versenyében csak a hasznos munka jogosult, s nem érdemli meg a kíméletet az, annyira kontár a mesterségében, hogy gy laikus gazdák vezetése alatt álló szövetkezet is fölébe tud kerekedni. A gazda társadalom többé nem alkalmas alany arra, hogy rajta hívatlanok élősköd- jenek s szipolyozzák. A munkaadók kötelességeiről gazdasági cselédeiknek az Országos Gazdasági Munkás- és Cseléd-segélypénztárnál baleset ellen való biztosítása körül. Az Országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegélypénztár létesítése folytán a törvények értelmében Magyarországon minden gazdasági cseléd balesetbiztosítást élvez. Ha a munkaadó a reá szabott minden törvényes feltétéinek megfelel, akku* a baleset esetén a költségeket a pénztár viseli, ha azonban a munkaadó a feltételek betartását elmulasztja, akkor az összes költségek a munkaadó terhére esnek. Nehogy tehát a munkaadók jóhiszemű mulasztásuk miatt kárt szenvedhessenek, indokoltnak találjuk rövid, áttekinthető képét adni annak, hogy mik azon törvényes feltételek, a melyeket a munkaadók gazdasági cselédeik balesetbiztosítása körül betartani kötelesek. I. A 120 filléres hozzájárulási díj fizetése. A törvény érelmében minden munkaadó köteles a szolgálatában álló minden egyes gazdasági cseléd Ingük Pál férfi- és női cipész-üzlete Szatmáron, Kazincy-utca 20 szám a zárdával szemben. Merték utáni megrendelések és javítások gyorsan és pontosan eszközöltetnek. 20 — i
